Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

31 ként összegyűjtött szüredékben csak héjatlan lárvát találtunk, amely megfelel annak, hogy a héjas állapot kialakulásához 48-96 óra kell (Nepala 1993). Az eredmények szerint egy-egy példány 990±610 veligera-t termelt 24 óra alatt. Összehasonlításként, Nichols (1993) vándorkagylói 2403600 velira-t termeltek naponta. Tudjuk azonban, hogy a vándorkagyló populációk mintegy 8 %-a hermafrodita, és csak a maradék 50%-a nőstény, de ezek sem termelnek mind egyszerre ivarsejteket (Nichols 1993). Továbbá, 40 ml ind"

1 h"

1 tisztítási rátával kalkulálva, a 30 kísérleti állat 12 óra alatt a rendszeren átfolyatott 40 liter vízből 14,4 litert saját maga is megszűrt a lárváktól amely 36,5% predációs veszteséget jelent. így az aktív nőstények utódtermelése több mint kétszeresen alulbecsült lehet. Balatoni körülményekre vetítve a predációs veszteséggel korrigált eredményeket (1350 veligera állat"

1 nap"

1), magas vízszintnél, amikor a tóban 2,1 km

3 víz, és mintegy 2,28 10" vándorkagyló, illetve 1,2 10

1

0 valóban lárvatermelő felnőtt egyed van (Muskó et al. 2007), a termelt lárvák 8 napos planktonikus állapotát is figyelembe véve 61,1 egyed lit'

1 lárva csúcsokat kellene találnunk. Ez nagyságrendileg megfelel a vízszintcsökkenés előtti egyedszám állapotnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tavi Zooplankton mintákban felismerési nehézségek miatt csak a héjas lárvákat számoljuk. Ez viszont a tavi veligera sűrűség jelentős alulbecslését okozza. így elképzelhető, hogy a Balatonban nagyobb a vándorkagyló valós mennyisége, elképzelhető, hogy az eddig vizsgált biotópokon (nádasok, kőszórásos partok) kívül az üledékben és más helyeken is jelentős vándorkagyló populáció él. Munkánk utolsó évében, 2009-ben születtek az első mennyiségi adatok a feltehetően 2008-ban megjelenő Dreissena bugensis-xő\ a Balatonból (Balogh és Purger 2009). így valószínű, hogy a 2009-es veligera-k egy része már nem a D. polymorpha, hanem a D. bugensis lárvái voltak. Köszönetnyilvánítás A kutatás a T-049365 sz. OTKA téma és az NKFP által támogatott 3B022 04 BALÖKO projekt keretében valósult meg. Irodalom Balogh, Cs. És Muskó 1. B. (2006): A vándorkagyló filtrációja és alga kibocsátása laboratóriumban. - Hidrol. Közi. 84: 14-16. Balogh, Cs., B.-Muskó, I. B. és G.-Tóth, L. (2008): A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) szerepe a Balatonban mennyiségének és filtrációjának tükrében. - Hidrol. Közi. 88: 12 - 14. Balogh Cs., I. B. Muskó, L. G.-Tóth and L. Nagy (2008): Quantitative trend of zebra mussels in Lake Balaton (Hungary) in 2003-2005 at different water levels. - Hydrobiologia 204 (613): 57-69. Balog, Cs. és Purger, Sz. (2009): Pontokáspikus inváziós fajok a Balatonban egy új jövevénnyel kiegészítve. - LI. Hidrobiológus Napok, 2090 szept. 10. - okt. 2. Tihany, előadás és absztrakt. Dermott, R. and M. Munawar (1993): Invasion of Lake Erie offshore sedinemts by Dreissena and its ecological implications. - Can. J. Fisch. Aquat. Sei. 50: 2298-2304. Domm, S., R. W. McCanley and E. Kott (1993): Physiological and taxonomic separation of two Dreissenid mussels in the Laurentian Great Lakes. - Can. J. Fisch. Aquat. Sei. 50: 2294-2297. Entz, G., Kottász, J. és Sebestyén, O. (1937): Quantitativ tanulmányok a Balaton biosestonján. - Quantitative Untersuchungen am Bioseston des Balatons. - Magyar Biol. Kut. Int. Münk. 9: 1-152. G.-Tóth, L„ B. Muskó, I., Szalontai, K. és Langó, Zs. (1999): Az eutrofizáció hatása a planktonikus és bentikus gerinctelen állatvilág táplálkozására, produkciójára és anyagforgalmára a Balatonban. In: Salánki, J. és Padisák J. (szerk): A Balaton kutatásának 1998-as eredményei. - MTA Veszprémi Területi Bizottsága és a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával, Veszprém: 76-81. Misley, K. (1988): Lake Balaton research and management. - Nexus MGKSZ NY.- 88.292: 1-1 10. Muskó, I. B. and B. Bakó (2006): The density and biomass of Dreissena polymorpha living on submerged macrophytes in Lake Balaton (Hungary). - Arch. Hydrobiol. 162: 229-251. Muskó, I. B., Cs. Balogh, A. P. Tóth, E. Kovács and Gy. Lakatos (2007): Seasonal changes of Malacostraca in the stony littoral zone of Lake Balaton (Hungary) during a period of drough and subsequent regeneration period. - Hydrobiologia 590: 65-74. Németh, P., G.-Tóth, L„ Parpala, L. és Padisák, J. (2002): Különböző balatoni Zooplankton gyűjtőeszközök hatékonyságának összehasonlítása - Hidrol. Közi. 82: 90-93. Nepala, F. T. and D. W. Schloesser (1993): Zebra mussels biology, impacts, and control. - Lewins Publ. Roca Raton, Ann Arbour, London, Tokyo: 1-809. Nichols, S. J. (1993): Spawning of zebra mussels (Dreissena polymorpha) and rearing of veligers under laboratory conditions. In: Nepala, F. T. and D. W. Schloesser (eds): Zebra mussels biology, impacts, and control. - Lewins Publ. Roca Raton, Ann Arbour? London, Tokyo: 315-329. Ponyi, J. (1985): A Balaton nyíltvizének és iszapjának gerinctelen állatvilága és életkörülményeik. - DSc. tézisek, Tihany: 1-1999. Ponyi, J. (1994): Abundance and feeding of wintering and migrating aquatic birds in two sampling areas of Lake Balaton in 1983-85. Hydrobiologia 200/201:437^150. Reid, R. A., K. M. Sommer and S. M. David (1995): Spatial and temporal variation in littoral-zone benthic invertebrates from three south-ventral Ontario lakes. -Can. J. Fisch. Aquat. Sei. 52: 1406-1420. Sebestyén, O. (1934): A vándorkagyló (

Dreissena polymorpha Pall.) és a szövőbolharák (

Coropium curvispinum G. O. Sars forma devium Wundsch) megjelenése és rohamos térfoglalása a Balatonban. - A Magy. Biol. Kut. Int. Münk. 7: 190-204. Sebestyén, O., Török, P. és Varga, L. (1951): Mennyiségi plankton-tanulmányok a Balatonon I.. - Annál. Biol. Tihany 20: 69-123. Sebestyén, O. (1953): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon II. Quantitative plankton studies in Lake Balaton II. Decennial changes. - Annál. Biol. Tihany 21: 63-89. Sebestyén, O. (1960): Horizontális planktontanulmányok a Balatonban (II). - Annál. Biol. Tihany 27: 115-130. Seissegger, B. (1969): Vorkommen und Verbeitung von Dreissena polymorpha Pallas im Bodensee.- Wasser-Abwaqsser 110: 814—815. Speciár, A., L. Tölg and P. Biró (1997): Feeding strategy and growth of cyprinids int he littoral zone of Lake Balaton.- J. Fish Biol. 51: 1109-1124. Wacker, A. and E. von Elert (2003): Settlement pattern of the zebra mussel Dreissena polymorpha

, as a function of depth in Lake Constance. - Arch. Hydrobiol. 58: 289-301. Changes of the abundance and production of the veliger of Dreissena during 1999 and 2009 in Lake Balaton László G.-Tóth, Laura Parpala, Eszter Baranyai, Ilona B.-Muskó and Csilla Balogh Abstract: Individual density, biomass and production of the veliger during the past ten years was determined by the water level fluctuation and the fluctuation of the abundance of the settled adult population. At high water level veliger biomass and production reached 1.5-2.8 tons Balaton"

1 and 0.04-0.08 tons Balaton"' 24 h"' in dry weight, respectively. Water level decrease between 2000 and 2003 caused dramatic decrease in the abundance of the adult settled Dreissena population in the littoral zone by dessication, and 90 % decreases of the density, biomass and production of the veliger in the plankton. The individual egg and larvae production of adult Dreissena was established as 990±610 veliger ind"

1 at 22-24 °C. Keywords: Dreissena, veliger, indivisual density, biomass, production, spawning.