Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
7 fenékjáró küllő (Gobio gobio), a dunai galóca (Hucho hucho), a garda (Pelecus cultratus), a sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) és a pénzes pér (Thymallus thymallus), melyek jelenléte egyértelműen emeli az adott szakasz értékét. Másrészt tiszai faj listánk, azóta több adventiv halfajjal is bővült, melyek csökkentik halfaunánk természeti értékét. Irodalmi adatok alapján a dunai galóca előfordulására a tiszabecsi és a tarpai szakaszon számíthattunk volna (Csikai és mtsai, 1991 és Györe és mtsai, 1993), azonban ez a faj csak bizonyos évszakokban fogható meg nagyobb biztonsággal a területen. Említésre méltó, hogy menyhalat (Lota lotá) csak a Szamos torkolata alatt, míg szilvaorrú keszeget (Vimba vimba) csak a torkolat felett sikerült fognunk, míg 5 faj, a küsz (Alburnus alburnus), a márna (Barbus barbus), a paduc ( Chondrostoma nasus), a domolykó (Leuciscus cephalus) és a magyar bucó (Zingel zingel) mind a 10 mintavételi helyszínen jelen volt. Örömteli, hogy a magyar bucó stabil állománnyal rendelkezik a térségben. A márna és a bálin (Aspius aspius) gazdaságilag is hasznosított fajok, melyekről a halászok és a horgászok fogási adatai is értékes információkat adhatnak. A kistermetű gébfélék, mint a folyami géb (Neogobius fluviatilis) és a tarka géb (Proterorhinus marmoratus), valamint az amurgéb (Perccottus glenii) nagyobb részben a folyó alacsonyabb esésű szakaszán voltak jelen. Előfordulásukat testi adottságaik is jelentősen befolyásolják, azonban terjedésük a Tisza vízrendszerében folyamatosnak mondható (Harka és mtsai, 2008). Eredményeinket összefoglalva elmondható, hogy a Felső-Tiszán több olyan eltűnő és veszélyeztetett halfaj él, melyek hazai és/vagy nemzetközi védelem alatt állnak. A mintázott terület a halfauna alapján igen értékesnek bizonyult. A Natura 2000-es fajok többsége viszonylag ritka, állomány-dinamikájuk térbeli és időbeli nyomon követéséhez további mintavételekre van szükség. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket szeretnénk kifejezni a Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszék, valamint a BioAqua Pro Kft. minden dolgozójának, hogy a munkánkhoz szükséges feltételeket biztosították. Irodalom Bottá I., Keresztessy K, Neményi I. 1984: Halfaunisztikai és ökológiai tapasztalatok természetes vizeinkben. - Állattani közlemények 71/14: 39-50. Csikai Cs., Végh M. 1991: Halfaunisztikai érdekesség, galóca a FelsőTiszáról. - Halászat 84: 113-114. Gönczy J. 1977: A Tisza halállománya és halászata. - Halászat 70/4: 123-125. Gönczy J. 1978: A Tisza halállománya és halászata. - Halászat 71/1: 14-16. Guti G. 1993: A magyar halfauna természetvédelmi minősítésére javasolt értékrendszer. - Halászat 86: 141-144. Györe K., Csikai Cs. 1993: A dunai galóca (Hucho hucho L.) előfordulása a Tisza magyarországi felső szakaszán. - Halászatfejlesztés 16: 66-80. Györe K, Sallai Z., Csikai Cs. 1995: A Tisza magyarországi felső szakaszának halfaunája. - Halászat 88: 144-148. Györe, K, Sallai, Z., Csikai, Cs. 1999: Data to the fish fauna of River Tisa and its tributaries in Hungary and Romania. - Tiscia monograph series, 4: 455-470. Györe K„ Józsa V., Specziár A., Turcsányi B. 2001: A Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid-szennyezéssel kapcsolatos halállomány felmérése. - Halászatfejlesztés 26: 110-152. Harka A. 1985: A kiskörei víztározó halállománya. - Halászat 78: 3537. Harka A. 1997: Halaink. - Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, pp. 175. Harka A., Sallai Z. 2004: Magyarország halfaunája - Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, pp. 269. Harka A., Szepesi Zs., Antal L. 2008: A folyami géb (Neogobius fluviatilis /Pallas, 1814/ és a tarka géb (Proterorhinus marmoratus /Pallas, 1814/) teijedése a Közép-Tisza vidékén. - Hidrológiai Közlöny 88/6: 73-75. Heckel, J. 1847: Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete, jegyzetekkel s az új fajok rövid leírásával. Fordította s a tudomány újabbkori haladásával bővítette Chyzer Kornél. - A magyar orvosok és természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évk. 1947: 193—216. Heckel, J., Kner, R. 1858: Die Siisswasserfische der Östreichischen Monarchie, mit Rücksicht auf die angränzenden Länder. - Wilhelm Engelmann Verlag, Leipzig, pp. 388. Herman O. 1887: A magyar halászat könyve I-II. - K.M. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 860. Kolosváry G. 1928: Tiszavölgyi halászat és település.-Studium, pp. 16. Kriesch I. 1868: Halaink és haltenyésztésünk. - Pest. Nagy S.A., Kovács P., Dévai Gy., Tóth L., Malejko E., Takács D. 2001: A Tisza ökológiai állapotának értékelése hossz-szelvényben végzett halfaunisztikai felmérés, ill. nehézfémtartalom meghatározására történt szövetgyüjtés alapján. - Halászatfejlesztés 26: 77-85. Pintér K, 1989: Magyarország halai. - Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 202. Reisinger, J. 1830: Specimen Ichthyologiae sistens Pisces Aquarum Dulcium Hungáriáé. - Typis R. Universitatis Hungaricae, Budae. Tóth B., Sevcsik A., Erős T. 2007: Natura 2000-es halfajok előfordulása a Duna hazai szakaszán. - Pisces Hungarici 2: 83-94 Vásárhelyi I. 1961: Magyarország halai írásban és képekben. - Borsodi Szemle Könyvtára, Miskolc, pp. 134. Vutskits Gy. 1904: A Magyar Birodalom halrajzi vázlata. - A Keszthelyi Kath. Főgimnázium Értesítője az 1903-1904 évről, Burány G. (szerk.), Keszthely, pp. 57. Vutskits Gy. 1918: Pisces. In: Fauna Regni Hungáriáé. -K.M. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 42. Surveying the stock of protected fishes of the Natura 2000 system on the Felső-Tisza (Upper-Tisza) region Antal, L.', Csipkés, R. 2 1 Department of Hvdrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, Hungary 2 BioAqua Pro Ltd., Soó Rezső u. 21, H-4032 Debrecen, Hungary Abstract: In 2008 we carried out a survey based on the fish fauna in the Felső-Tisza region with the members of the BioAqua Pro Ltd. The primary aim of this sampling was to lay down a map of the fish species (Natura 2000 species) found in the EU Bird and Habitat Protection Directive appendices. We carried out our examinations between 20.07.2008. and 15.09.2008. in 10 locations from Tiszabecs to Priigy. During the daytime sampling we used low-duty battery operated and high-duty generator operated machines. Altogether we collected 11376 individuals of 40 species which of them 15 species were Natura 2000 species with 847 individuals. The majority of the Natura 2000 species are relatively rare and to follow their assemblage dynamics spatially and in time more samplings are needed. Keywords: native, endangered, protected, fish fauna.
