Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6. SZ. Bíró Péter Tisztelt Kollégák! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya és annak elnöke, Závodszky Péter akadémikus nevében tisztelettel köszöntöm az 51. Hidrobiológus Napok résztvevőit. A most kezdődő tudományos ülés a hazai hidrobiológia évenkénti, legjelentősebb rendezvénye, melynek célja a magyar szakemberek számára olyan fórumot biztosítani, mely során áttekinthetik és számot adhatnak az elmúlt évek kutatási eredményeiről, a jövő feladatairól és a nemzetközi trendeknek megfelelően, kijelölhetik azokat a főbb témaköröket, melyek biztosítékai a hazai és nemzetközi együttműködéseknek. Mindenek előtt, engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Entz Bélát születésének 90., dr. Bérezik Árpádot 80, és dr. Ponyi Jenőt 80. évében, s kívánjak Nekik sok erőt, egészséget, s azt, hogy a Jóisten tartsa meg Őket sokáig közöttünk. Tisztelettel köszöntjük dr. Ijjas Istvánt, a Magyar Hidrológiai Társaság elnökét 70. születésnapja alkalmából. Születésük kerek évfodulóján - a Magyar Hidrobiológus Almanach szerint - köszöntöm Ács Évát, Balogh Csabát, Cser Balázst, Erős Tibort, Fischl Gézát, Forró Lászlót, G.-Tóth Lászlót, Kerepeczki Évát, Kiss Anitát, Kiss Gábort, Kissné Pápista Évát, Korponai Jánost, Lakatos Gyulát, Mátyás Kálmánt, Müller Zoltánt, Nősek Jánost, Pintér Károlyt, Szabó Tamás Gyulát, Szilágyi Ferencet, Tarr Évát, Tóth Balázst, Varga Ildikót, Vörös Lajost, Ács Évának gratulálunk az MTA Doktora fokozat megszerzéséhez, Márialigeti Károlynak a sikeres nyilvános védéshez. 2009 szeptemberében a Debreceni Egyetemen 19 fővel elindult a hidrobiológus MS képzés. Ennek kapcsán elkészült egy átdolgozott, halas jegyzet. A szerteágazó tudományos programból, megállapítható, hogy a magyar hidrobiológia úttörő módon veszi ki részét a nemzetközi tudományos trendek kialakításában, sőt, számos területen a tudományág élvonalába tartozik. Hangsúlyozni szeretném, hogy a mostanában gyakorta felbukkanó sanda tudomány-értékelés ellenére a hidrobiológia nap mint nap felbecsülhetetlen (de kis igyekezettel forintosítható) értékeket teremt az egészséges emberi környezet feltárása és védelme tekintetében. A magyar hidrobiológusok komoly feladatok előtt állnak pl. a globális klímaváltozással kapcsolatos vízi következmények feltárásával. Ezek a változások kisebb időskálán is gyorsan kínálják azokat a kutatási feladatokat (pl. Vahava), melyektől remélni lehet a klímaváltozás hatásmechanizmusainak és az arra adott biológiai válaszreakcióknak a megismerését, értelmezését, s a szélsőséges változások következményeinek lehetséges kivédését. A biodiverzitás a Földön az élet és életfeltételek fenntartásának az alapját képezi. A terresztris és édesvízi rendszerek biodiverzitásának felmérése, monitorozása és megőrzése életbevágóan fontos, hiszen az összes szárazföldi és vízi növény, illetve állatfaj létét az emberi tevékenység többé-kevésbé veszélyezteti. A vízi és szárazföldi fajok sokrétűségének bármely csökkenése veszélyes human hatásokat jelez, s ha ezek a hatások erősödnek, a folyók, tavak, víztározók és szárazföldi életterek degradálódni kezdenek. A degradálódott rendszerek rehabilitációja manapság világszerte az egyik legfontosabb tevékenység. Közismert, hogy az édesvizek ebből a szempontból hátrányban vannak, ezért sürgős beavatkozások szükségesek javításukra. Ebben a folyamatban viszont a környezeti rendszerek biológiai struktúrájának és működésének alaposabb megismerése szükséges, hogy értelmezni tudjuk a human hatásokra adott válaszreakciók természetét és ezek összműködését. Ebből a célból hívtuk életre néhány évvel ezelőtt a Nemzetközi Biológiai Unió (IUBS) tudományos programjának részeként a "Freshwater Biodiversity" programot is, mely ma már az UNESCO-nak és más szervezeteknek is egyik fő feladatává vált. Ezért ez a program az édesvízi biodiverzitás fő problémáit magába kell, hogy foglalja a tavaktól, a víztározók, folyókon át a vizes területekig, a baktériumoktól a vízi gerincesekig (rövid- és hosszú időtartamú változások). Ez a program a habitatkülönbségek funkcionális aszpektusaira koncentrál (tópart-ekoton, nyilt víz, fenékrégió). A hazai ökológiai kutatásoknak számos hazai és nemzetközi project nyújt alapot. Többek között az ALTERNET, amely az LTER-ből nőtte ki magát, s évek óta nemzetközi együttműködés keretét biztosítja (IUBS, SCOPE). Nagy várakozással tekintünk a közeljövőben megalakuló MTA Hidrobiológiái Kutatóközpontra, amely a tavi és folyóvízi kutatásokat egységes szervezetbe integrálja. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy az idei rendezvényünkre kevesebben jelentkeztek, mint korábban. Kétségtelen, hogy a növekvő költségek sokaknak nehézséget okoznak, azonban ez a körülmény nem kikerülhető. Az idén is (mint mindig) előfordult, hogy néhányan messze a jelentkezési határidőt túllépve szerettek volna előjogokban is részesülni. Kérem, hogy a saját mulasztások következményeiről ne terjesszék azt etikátlanul, hogy velük szemben „barátságtalan lépés" az, ha kimaradnak a programból. Köszönet illeti mindazokat a kollégákat, akik az idei rendezvény előkészítésében és lebonyolításában közreműködnek. Kívánom, hogy a most következő kongresszus az előzőekhez hasonlóan sikeres legyen, a résztvevők szellemi épülését szolgálja, s hasznos vitákat és megbeszéléseket eredményezzen, s szolgálja a hazai hidrobiológiaikörnyezettani tudományok fejlődését. Ehhez kívánok mindenkinek sok sikert. LI. Hidrobiológus Napok, „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában" Megnyitó