Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
5. szám - Kovács Etelka–Kiss Tímea: Nehézfém bioakkumuláció marosi halakban
KOVÁCS E. - KISS T.: Nehézfém bioakkumuláció marosi halakban 53 1. táblázat: A vizsgált halfajok szöveti nehézfémtartalma (átlag és szórás) 4.3.2. A kopoltyú nehézfémtartalma A réz- és a kadmiumtartalom alacsony koncentrációban volt jelen minden faj kopoltyújában (Cu átlag: 3,8 ppm, Cd átlag: 0,4 ppm). A fajok kopoltyújában a cink mennyisége közel azonos volt, ami nem meglepő, hiszen ugyanazon szennyezettségű vízben élnek. Ellenben kiugró értéket mutatott a csuka (1. táblázat). Ez a kiemelkedő érték arra utalhat, hogy olyan helyekre is behúzódhat a csuka, ahol a finom üledékből kopoltyúja több nehézfémet halmozhat fel. A mindenevők, amelyek az aljzatról is táplálkoznak, a táplálék keresése közben felkavaiják az üledéket, így onnan több nehézfém (Cu, Cd és Pb) került a kopoltyúlemezeikre, mint a ragadozóknak. A nikkel mennyisége a különböző fajok kopoltyújában nem tért el jelentősen, így nem utal arra, hogy a nikkel fő bejutási útja a kopoltyú lenne. 433. Az izomszövet nehézfémtartalma A vizsgált fajok izomszövetéből mind az öt nehézfém kimutatható volt. Legnagyobb mennyiségben itt is a cink fordult elő, azonban nagy mennyiségben fordult elő a nikkel, ezt követte a réz, majd az ólom és a kadmium. A legnagyobb szórást ismét a cink mutatta (1. táblázat). A csuka izomszövete tartalmazta a legtöbb cinket (ez a fém fordult elő legnagyobb mennyiségben is), nikkelt, illetve a második legtöbb rezet és ólmot. A süllő szintén sok cinket és nikkelt tartalmazott az izomszövetében. A legtöbb rezet és kadmiumot a máma tartalmazta. A harcsaizomban volt a legtöbb ólom, második legtöbb kadmium és nagy mennyiségű cink. 4.4. A nyers hal fémtartalma A vizsgálat kimutatta, hogy az adott fémek felhalmozódása szövet-specifikus és fajonként eltérő lehet. A vizsgált szövetek közül az izom alkalmas emberi fogyasztásra, ezért megvizsgáltuk, hogy vajon nehézfémtartalmánál fogva potenciális környezeti veszélyforrás-e. Méréseink alapján a nyers halizom átlagosan 41 % vizet tartalmaz. (A máj víztartalma ennél nagyobb, 79 %, a kopoltyúé pedig 83 %.) Erre azért volt szükség, mert a mérések szárazanyagra vonatkoznak, a határértékek pedig nyers húsra, tehát a kapott koncentrációt át kellett számolunk. Az Egészségügyi Minisztérium 17/1999 (VI. 16.) rendelete alapján az ólom tartalom maximális értéke 0,5 mg/kg lehet a nyers halhúsban, míg a kadmium koncentrációja nem haladhatja meg 0,1 mg /kg-os koncentrációt. A réz és cink határérték előírását nem tartották szükségesnek, mivel az élelmiszerek réz- és cinktartalmát döntő mértékben a természetes réz- és cinktartalom határozza meg. Nikkelre pedig nincs megadva határérték. A 2. táblázat mutatja a Maros vizében 1995-2005. között mért átlagos oldott nehézfémtartalmat, míg a hordalék fémtartalmára vonatkozó adatokat 2005-2006. évben mérték (ATIKTVF)A víz alacsony koncentrációban tartalmazta a vizsgált fémeket. Ehhez képest nagy mennyiségben voltak jelen ezen nehézfémek a halak szöveteiben, ezért kicsi annak valószínűsége, hogy ozmózis útján, bőrön keresztüljutottak be a halakba. A hordalékban azonban már több nagyságrenddel magasabb volt a nehézfémek koncentrációja. Innen többféle úton juthatott a halak szervezetébe. Az egyik lehetséges út a táplálékláncba való nehézfém bejutás és az ottani dúsulás. A másik út a légzés során, a kopoltyúkon keresztüli felvétel. Ha figyelembe vesszük, hogy az élőhelyen a rendelkezésre álló nehézfém mennyiségéből mennyit akkumuláltak a halak átlagosan, akkor kiderül, hogy a vízben és a hordalékban legkisebb koncentrációban lévő kadmium akkumulálódott legjobban, majd a legnagyobb mennyiségben jelen lévő cink, amelynek fontos szerepe van az életműködésekben, mivel enzimaktivátor és szerkezetalakító ion. A nikkel és a réz nehezebben akkumulálódott, míg legkevésbé az ólom épült be a halak szöveteibe. A 2. táblázatban feltüntetett értékek mutatják a táplálkozási típusok közötti különbségeket is. A ragadozóknak a májából a réz, a cink és a nikkel magasabb koncentrációban volt kimutatható, mint a mindenevők májából. A mindenevőknek azonban a felkavart üledék miatt a kopoltyújuk tartalmazott több rezet, kadmiumot és ólmot. Ennek megfelelően a halak húsa is eltérő mennyiségben tartalmazta a vizsgált nehézfémeket; a ragadozók izomszövetében inkább cink és nikkel volt jelen nagyobb menynyiségben, míg a mindenevőknél a réz, a kadmium és az ólom koncentrációja volt magasabb. Jól látható, hogy a nyers izomban mindkét táplálkozási típusban a határértékeknél magasabb az ólomkoncentráció, ezért szükségesnek tartjuk fajonként is összehasonlítani ezt a paramétert. 2. táblázat: A Maros vizében oldva és az üledékében található átlagos nehézfémtartalom összevetése a Marosból származó halakban mért nehézfémek koncentrációval (ppm) nyers tömegre vonatkoztatva, illetve a halhúsra vonatkozó egészségü gyi határértéke k Cu Zn Ni Cd Pb Víz (oldott) 0,08 0,14 0,03 0,00 0,01 Hordalék 160,00 374,00 34,00 4,20 78,00 A 3. táblázat tartalmazza a 17/1999. (VI. 16.) Egészségügyi Minisztérium rendelete alapján - amely az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szól - az emberi fogyasztásra alkalmas halhús maximális fémtartalmát, illetve a vizsgált halak kadmium- és ólomtartalmát. Míg a kadmium határértékét egyik minta sem lépte túl — bár a máma- és a harcsaizom megközelíti - addig az ólom határértékét minden minta átlépi: a süllő a megengedett érték 1,1-szeresét tartalmazza, a máma 1,3-szorosát, a csuka 1,9-szeresét és a harcsa 3,0-szorosát, így ezek emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Ennek ellenére a Maros mentén több halász és horgász is tevékenykedik, kifogott halaikat elfogyasztják, illetve értékesítik. Faj Cu (ng/g) Zn (ng/g) Ni (Hg/g) Cd (ng/g) Pb (H&/S) csuka 39,3±4,5 317,3 ±9,8 3,2±0,1 0,1±0 0,8±0,1 -cd* süllő 5,4±0,2 45,5±3,3 3,2±0,2 0,9±0,2 0,3±0 E máma 32,7±15,3 65,1±25,2 2,8±0,5 3,2±2,0 0,8±0,4 harcsa 21,6±7,4 82,6±9,5 2,1±0,3 5,2±2,1 1,5±0,2 % csuka 2,9±0,2 334,6±18,5 2,8±0,2 0,1 ±0 4,5±0,2 % süllő 3,2±0,1 57,5±2,6 3,7±0,3 0,3±0,1 2,8±0,1 o. o márna 5,4±0,6 71,6±9,7 3,0±0,4 0,5±0,2 6,2±1,2 harcsa 4,4±1,1 90,6±14,4 3,2±0,8 0,7±0,3 7,9±1,9 csuka 2,6±0,4 68,2±2,1 3,9r0,2 0,1±0 1,9±0,2 B süllő 1,1±0,1 28,9±1,5 2,9±0,1 0,3 ±0,1 0,9±0,1 _ N máma 2,8±0,3 21,7±2,6 2,3 ±0,3 0,4±0,3 1,3 ±0,4 harcsa 1,7±0,6 26,4±5,6 2,6±0,8 0,1±0 2,5±0,5 Halhús határérték 0,10 0,50 Nyers izom Ragadozó Mindenevő 1,08 28,30 1,99 0,02 0,76 1,33 14,34 1,46 0,09 1,09 Nyers máj Ragadozó Mindenevő 4,76 37,33 0,65 0,10 0,11 4,56 13,84 0,51 0,80 0,25 Nyers kopoltyú Ragadozó Mindenevő 0,71 30,37 0,53 0,08 0,09 3,71 11,26 0,42 0,65 0,20 3. táblázat: A halfajok nyers húsában mért kadmium és ólom mennyisége és az érvényben lévőhalhúsra vonatkozó egészségügyi határértékek Cd Pb Határérték Csuka Süllő Máma Harcsa ppm nyers izom ppm nyers izom 0,100 (1,500 0,012 0,984 0,018 0,529 0,094 0,669 0,083 1,511
