Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Vita - Vízgazdálkodás duzzasztók nélkül? (Szigyártó Zoltán)

31 terjedő időszakra vonatkozzanak. Emellett éves bontásban térjenek ki a fenntartási munkák elvégzéséhez szükséges ös­szes feltétel biztosítására; beleértve a szükséges létszámke­retet, eszközöket, pénzügyi fedezetet is. Javaslatok 1. Haladéktalanul kezdjék meg a tiszai hullámtér vízszál­lító-képességének a rendezéséhez szükséges kiviteli- és a fenntartási tervek kidolgozására vonatkozó „Tervezési i­rányelvek" és „Irányelvek a helyszíni adottságok feltárásá­hoz" című anyagok kidolgozását, majd a „Tervezési irányel­vek" engedélyeztetését. 2. A vonatkozó „Tervezési irányelved kidolgozásának az előrehaladásához igazodva haladéktalanul kezdjék meg a munka jogi szempontból szükséges megalapozását. 3. Az előző két pontban rögzített munkálatok befejezté­vel és a helyszíni adottságok részletes feltárást követően, a „Tervezési irányelved szigorú betartásával, (a vízjogi léte­sítési engedélyek beszerzése után) halogatás nélkül induljon meg a „kiviteli-,, és , fenntartási terved elkészítése. 4. A tervek (és a beszerzett engedélyek) alapján kezdjék meg a munkák kivitelezését és a már kivitelezett munkála­tokkal érintett folyószakaszokon a nagyvízi meder célálla­potnak megfelelő, folyamatos karbantartását. Irodalom Rátky /.: A területfejlesztés, a vidékfejlesztés, az árapasztást és a nagy­vízi vízszállító képesség javítást szolgáló feladatok tudományos a­lapjainak és hátterének megteremtése a Vásárhelyi Terv Továbbfej­lesztésének I. Ütemére. Permanens 2D modell Szolnok térségére. Rátky I.: A vezsenyi árapasztó folyosóban lévő út koronaszint magasí­tásának hatása az árapasztásra és a nagyvízi vízszállító-képességre, Permanens 2D modell-vizsgálat. NEGENTRÓP Kft. kutatási záró­jelentés. Budapest, 2004. augusztus, (b) Rátky I.: A területfejlesztés, a vidékfejlesztés, az árapasztást és a nagy­vízi vízszállító képesség javítást szolgáló feladatok tudományos a­lapjainak és hátterének megteremtése a Vásárhelyi Terv Továbbfej­lesztésének I. Ütemére. Permanens 2D modell az Alpári-nyárigát áthelyezésének vizsgálatára. BME Kutatási zárójelentés. Budapest, 2004. december. Rátky l.-Farkas P.\ A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képessé­gére. Vízügyi Közlemények, Budapest, 2003. é. 2. füzet. 246-265. o. Szigyártó Z.: Legsürgősebb tennivalók a Tisza-völgy árvédelmi művei­nek a felújításával (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésével) kapcso­latban. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2008/a. 5. sz. 27-30. o. Szigyártó Z.: A mértékadó árvízszint és a valószínűség. Kézirat, Buda­pest, 2008/b. Szigyártó Z. - Rátky I.: Az árvízi tározók létesítésének céljáról. Mérnök Újság, Budapest, 2008. 7. sz. 14-17. o. Szigyártó Z. - Bénik L. - Szlávik L. - Bálint G.: Változások a Tiszának és mellékfolyóinak a jégmentes nagyvízi vízjárásában az 1970-es é­vek elejétől 2001-ig. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatáro­zásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. V. Árvízi gyakoriság vizsgálatok 3. Környezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Tudományos Kutató Intézet Kht. (VITUKI), Budapest, 2005. 29-183.0. VITUKI: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a területfejlesztési, ökoló­giai igényekkel és az Európai Unió Víz Keretirányelvével össz­hangban) Koncepció-terv. (Témafelelős: dr. Szlávik L.) VITUKI Rt., Budapest, 2002. március. A véglegesített kézirat beérkezett: 2009. július 14-én BME, Kutatási zárójelentés. Budapest, 2004. május, (a) SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN Aranydiplomás mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár. A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja és a Magyar Mérnöki Kamara örökös tagja. RATKY ISTVÁN Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök és okleveles építőmérnök, PhD tud. minősítéssel. Egyetemi docens. Vit a Vízgazdálkodás duzzasztók nélkül? (Nyílt Uram! Ön a Népszabadság március 4-i számában a „Duzzaszta­ni, mindenáron" című cikkében gátlástalan támadást intézett az egész magyar vizimérnöki kar ellen; miközben írásából kiderült, hogy azon a szakterületen, melynek képviselőit célba vette, ismeretei rendkívül hiányosak. Ez ösztönzött e levelem megírására, melynek első részében összefoglalom a duzzasztók használatával kapcsolatos legfontosabb ténye­ket, továbbá a hazai duzzasztókkal kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatokat, a második részében pedig néhány észrevételt fűzök cikkének állításaihoz. A duzzasztók a vízgazdálkodás pótolhatatlan létesítmé­nyei, mivel csak segítségükkel lehet egy vízfolyás, egy csa­torna vagy egy tó vízszínét megemelni, illetve gyakorlatilag függetleníteni az oda érkező vízmennyiségektől. Emellett a belvízcsatornákon a fölös vizeket sokszor csak duzzasztók segítségével lehet megfelelő irányba terelni. Az öntözőcsa­tornákon csak a duzzasztók segítségével lehet a vizet terv­szerűen elosztani. A kisebb folyókból a vizet vízellátás cél­jára csak duzzasztók használatával lehet mindenkor, bizton­ságosan kivenni. A folyók vizét általában csak duzzasztók segítségével lehet távolabbi, vízhiányos területekre gazdasá­gosan átvezetni. Sok esetben csak duzzasztók segítségével lehet a folyók energiatartalmát vízerőművekkel hasznosíta­ni. Sok folyót csak duzzasztók segítségével lehet a minden­kori vízjárástól függetlenül hajózhatóvá tenni. A duzzasztók tehát az emberi társadalmat szolgálják. Széleskörű eltetjedésükre pedig mi sem jellemzőbb, mint levél Uj Péter újságíróhoz) hogy belőlük még hazánkban is több mint száz van. Ugyan­akkor ezekre is, mint sok minden egyébre, igaz az, hogy „valamit valamiért" lehet csak létrehozni és fenntartani. Vagyis: a társadalom minden tevékenységének, létesítmé­nyének van valamilyen mellékhatása, s ezeket teljesen kikü­szöbölni soha sem lehet. Ez aztán az a kérdéskör, amellyel kapcsolatban egyes „zöld körök" rendíthetetlen buzgalommal támadják a duz­zasztómüveket, mondván, hogy a duzzasztás megváltoztatja a természetes környezetet, s az általa érintett élővilág lété­nek feltételeit. Ha már most a duzzasztók működését a környezetükre gyakorolt hatásuk szempontjából vizsgáljuk, megállapítha­tó, hogy e hatások közül csupán egyetlen olyan van, melyet semmiféle műszaki beavatkozással sem lehet kiküszöbölni: A duzzasztók a vízfolyás felettük levő, hosszabb-rövidebb szakaszán megnövelik a mélységet, ezzel lecsökkentik a víz sebességét, s így valóban megváltoztatják az ottani élővilág létfeltételeit. így aztán a duzzasztás következtében onnan e­gyes, ott korábban élő fajok eltűnhetnek, illetve oda koráb­ban ott nem élő fajok települhetnek be. Ez az átalakulás vi­szont - a végeredményt tekintve - éppen úgy lehet kedvező, mint kedvezőtlen. így például a nagyközönség által általában „Tisza-tó"­ként ismert kiskörei duzzasztott víztérben a duzzasztás hatá­sára nagy értékű, védett, különleges élőhelyek jöttek létre. Ennek következtében vált ez a „tó" több mint 140 madárfaj fészkelő, táplálkozó és pihenőhelyévé, s lett a tavaszi ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom