Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsó szakaszán

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ. A kisvizes időszakok közötti napok száma nagyon vál­tozó, Szatmárnémetinél ezeknek szélső értékei 47 nap és 1767 nap (4,8 év), az átlag 287 nap, Csengernél 57 nap és 1833 nap (5,0 év), az átlag 248 nap. A csenged szelvényre kimutatható rövidebb időszak azt jelzi, hogy itt a kisvízi időszakok valamivel hosszabbak, mint a felső szelvénynél, Szatmárnémetinél (15. ábra). A kisvizes időszakok víztömeghiányát jelentős mérték­ben befolyásolja ezeknek az időszakoknak a hossza. Az évenkénti gyakoriságban meghatározott két paraméter között - Szatmárnémetinél és Csengernél - a grafikus kor­relációs összefüggés viszonylag szoros polinomiális jellegű kapcsolatot jelez. (16. ábra). 550 500 450 400 350 E 300 •o = 250 E. •5 200 •o ä 150 100 50 0 Szatmárnémet y =0,0077x !+0,1327x 0,9751 / J :C 0 50 100 150 200 250 300 350 Idószakhossz (nap) E 300 i 250 Csenger y = 0,0034x z+0,8896x-13,909 50 100 150 200 250 300 350 Idöszakhossz (nap) 16. ábra. A kisvizes időszakok évi víztömeghiánya és az évi kisvizes napok száma közötti összefiiggésS. Összefoglaló megállapítások - A napi vízhozam adatok megbízhatósága a vizsgálat céljaira alapvetően megfelelő, de a vízgyűjtőben történt mű­szaki beavatkozások, és a két ország eltérő észlelési és adat­feldolgozási módszereiben lévő hiányosságok-eltérések mi­att a kisvízi vízhozamok alkalmazhatósága valószínűségi el­oszlási számításokra, esetenként megkérdőjelezhető. - A statisztikai vizsgálat alá vett időszakban az évek 91 %-aban volt kimutatható vízhozam küszöbérték alatti kisví­zi időszak; - A vízhozam küszöbértékek alatti vízhozamú napok át­lagos száma, az év napjainak több mint 1/4-ében jellemző; - Március-június hónapokban egyszer sem fordult elő évi minimális vízhozam, - A téli félévben sokkal gyakrabban (70-80 %-ban) kö­vetkeztek be az évi minimumok, mint a nyári félévben. - A leghosszabb kisvízi időszakok esetenkénti víztömeg hiánya 200-400 millió m 3 volt, ami olyan nagy vízkészlet, amelynek pótlása a jelenleg meglévő víztározó kapacitás mellett is nehezen megoldható feladat; - 1980-tól az 1950-1978 időszakhoz viszonyítva, víz­készlet-gazdálkodási szempontból pozitív változások követ­keztek be: nagyobbak lettek a minimális vízhozamok, csök­kent a kisvizes időszakok időtartama, száma és víztömeg­hiánya, viszont nőtt a közöttük eltelt időszak hossza - Az emberi beavatkozások vízjárásra gyakorolt erős be­folyása miatt, nem mutatható ki az éghajlatváltozás kisvízi lefolyásra gyakorolt hatása, azonban ez nem jelenti azt, hogy nincs ilyen hatás. KONECSNY KÁROLY PhD (1997), Kutatási területe: a vízrajz, a vízgyűjtők vízháztartásának, lefolyásának, a folyók vízjárásának időbeni változásának vizsgálata, árvíz-hidrológia. Éveken át a marosvásárhelyi Maros Vízügyi Igazgatóság állomásvezető hidrológusa, később a nyír­egyházi FETI-KÖVIZIG vízrajzi vezetője, majd a VITUKI Kht. tudományos osztályvezetője. Jelenleg az Országos Környezet­védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) vízügyi szakértői osztályának vezető főtanácsosa. Irodalom Hisdal H„ Tallaksen L.M., Peters E„ Stahl K, Zaidman M. (2001), Drought event definition. In: Assessment of the regional Impact of Droughts in Europe, S. Demuth and K. Stahl (Eds.). Final Report to the European U­nion ENV-CT97-0553, Inst, of Hydrology, Univ, of Freiburg, Germany. Kille K. (1970), Das Verfahren MoMNQ: ein Beitrag zur Berechnung der mittleren langjährigeren Grundwasser-neubildung mit Hilfe der monat­lichen Niedrigwasserabflüsse. Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft, Sonderheft Hydrogeologie-Hidrochemie, Hannover. Konecsny K. (1997), Az Erdély-medence csapadékviszonyai. Erdélyi Múze­um Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei, Új Sorozat 6. Kolozsvár. Konecsny K. (1999a), Az Erdélyi fennsík és a hozzátartozó hegyvidék víz­háztartása. Vízügyi Közi. LXXXI. évf. 1. íuzet. Budapest. Konecsny K. (1999b), Water developments and their impact on runoff in the Upper Tisa catchment. The Uper Tisa Valley. Preparatory proposal for Ramsar site designation and an ecological background Hungarian, Ro­manian, Slovakian and Ukrainian co-operation. Tiscia series. Szeged. Konecsny K. (2004), A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és vízjárási következményei a Felső-Tisza-vidéken. Víz­ügyi Közlemények LXXXVI. évf. 1-2. Konecsny K. (2010), A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Ma­ros folyó alsó szakaszán. Hidr. Közlöny 90. évf. 1. szám. január-február. Konecsny K., Bálint G. (2010a), Low water related hydrological hazards a­long the lower Mures/Maros river. Volumul Riscuri §i catastrofe. Uni­versitatea „Babe$-Bolyai". Facultatea de Geografie. Centrul de Geogra­fie Regionalä. Laboratorul de riscuri $i hazarde. An VIII. Nr. 6/2010. Coordonator: Victor Sorocovschi. Casa Cärjü de $tiin(ä. Cluj-Napoca. Konecsny K, Bálint G. (2010b), Main hydrological statistical characteris­tics of low water on the Barcáu/Berettyó stream. In: „Aerul si Apa 2010 componente ale mediului".Presa universitäre Clujeanä. Ziua Mondialä a Apei, Ziua Mondialä a Meteorologiei. 19-20 martie 2010, Cluj-Napoca. Konecsny K, László F., Liebe P. (2006), Vizsgálatok a magyarországi ál­landó és időszakos jellegű vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban. MHT XXIV. Orsz.Vándorgy. I. kötet. (+CD) Pécs. 2006. július 5-6. Konecsny K-Sorocovschi V.-§erban Gh. (1998), Efectele lacurilor de acu­mulare asupra regimului hidric al ráurilor in Depresiunea Transilvani­ei. The III-rd International Hydrology Conference "The Water and the protection of aquatic Enviroment in the Central basin of the Danube". Cluj-Napoca 24-26. September 1998. Kovács Gy., Domokos M. (1996), A kisvízi események jellemzőinek becslé­se. Vízügyi Közlemények LXXVIII. évf., 4. fiizet. Lanen H.A.J. van, Tallaksen L.M., Rees G. (2007), Droughts and climate change. ANNEX II. Commission Staff Working Document Impact As­sessment (SEC(2007) 993), Accompanying document to Communicati­on Addressing the challenge of water scarcity and droughts in the Euro­pean Union (COM(2007) 414), Commission of the European Communi­ties, Brussels, Belgium, www.geo.uio.no /edc/droughts_and_climate_ change_2007.pdf Päduraru A., Popovici V., Marxian F., Diaconu Cir. (1974), Analiza factor­ilor meteorologiei care au general scurgeri minime remarcabile pe riu­rile Romäniei in perioada 1950-1970. Studii de Hidrologie XLII. IMH Bucure$ti. Stanciu P. (2007), Caracteristicile secetelor hidrologice. Hidrotehnica Vol. 52. Nr. 3. Tomaszewski E. (2009), Selected aspects of drought streamflow deficit va­riability in small lowland catchments. In: Hydrological extremes in small basins Published in 2009 by the International Hydrological Prog­ramme (IHP) of the UNESCO. IHP-VII Technical Document in Hydro­logy No 84 UNESCO Working Series SC-2009/WS/1 1. Zelenhasic E., Salvai A., Srdjevic B. (1987), A Tisza kisvízi eseményeinek sztochasztikus elemzése. Hidrológiai Közlöny, 67. évf. 1. sz. Újvári I, Nijulescu M, Päduraru A. (1958), Secarea ráurilor din RPR fi con­difiile specifice acestui fenomen. Meteorológia, hidrológia $i gospodärir­ea apelor. nr. 4. Újvári I. (1972), Geografta Apelor Romániei. Editura $tiin(ificá. Bucure$ti. *** (1950-1974), Anuar Hidrologie. IMH. Bucure$ti. *** (1960-2003), Vízrajzi Évkönyv. VITUKI. Budapest. *** (2007), A Tisza vízgyűjtő helyzetértékelése 2007. Szakmai összefoglaló. www.icpdr.org *** (2009), Plánul de management al spatiului hidrografic Somes-Tisa. http://www.rowater.ro/dasomes/ A kézirat beérkezett: 2010. március 31-én

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom