Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
5. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsó szakaszán
14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ. Ez a számottevő változás elsősorban nem az éghajlati viszonyok (csapadék, evapotranszspiráció) módosulásához köthető, hanem a víztározók és a felszín alatti vízkészletek vízellátási célokra való alkalmazásával, és a folyóba szennyvízként való bevezetésének vízjárás-módosító hatásával magyarázható. Ez abban nyilvánul meg, hogy a nagyvizes időszakokban betárazott vízmennyiségek jelentős részét a vízhiányos időszakokban eresztik vízhozamok évi minimális értékei 4,90 m /s (1962. XII. 18) és 52,0 m 3/s (1981. IX.l 7) között változtak, Csengetnél 11,8 m 3/s (1954. IX. 24) és 64,1 m 3/s (1981. X. 21) között (7. táblázat). Ezek az értékek gyakorlatilag alig térnek el a pillanatnyi évi minimális vízhozamoktól. A feldolgozott minimális napi közép vízhozamok sokévi átlagértéke (Q m min d a a) Szatmárnémetinél 23,7 m 3/s, Csengernél 27,2 m 3/s. le. A Szamos Szatmárnémeti vízmércénél a napi közepes 7. táblázat. Szélsőségesen kisvizes évek néhány jellemző statisztikai adata a Szamos két vizsgált vízrajzi állomásánál Ev Qm min d Leghosszabb összefüggő Q 0 alatti Qo alatti időszakok száma (db.) w def a (m 3/s) időszak (nap) (millió m ) Szatmárnémeti Csenger Szatmárnémeti Csenger Szatmárnémeti Csenger Szatmárnémeti Csenger Természeteshez közeli vízjárású években (1950-1979) 1958 12,8 19,9 138 143 3 2 172 279 1961 4,90 13,7 186 185 2 1 404 426 1962 9,20 18,1 136 141 3 3 258 308 Számottevően befolyásolt vízjárású években (1980-2007) 1983 10,6 20,5 169 170 4 3 200 227 1986 9,05 18,1 135 137 2 4 198 242 2003 17,1 15,2 128 130 5 4 180 253 A minimális napi közép vízhozam Szatmárnémetinél a téli félévben (X-III.) 4,90 m 3/s (1962), a nyári félévben (IV-IX.) 8,75 m 3/s (1961) volt, Csengernél a téli félévben 12,2 m 3/s (1954), a nyári félévben 11,8 m 3/s (1954). Tekintettel a folyó morfometriai és hidrológiai jellemzőire - az általunk elvárt mértéktől eltérően - a rendelkezésre állt, feldolgozott adatok alapján, a téli félévben a csengeri szelvénynél 2,5-ször nagyobb a sokévi legkisebb vízhozam, mint a Szatmárnémetinél. A nyári félévben viszont Csengernél 1/3-dal nagyobb a napi közepes minimum, mint Szatmárnémetinél. A téli félévi nagyobb különbség az évszakban jellemző kisebb párolgási és elszivárgási vesztességek és a jég által befolyásolt időszakokban, a két országban alkalmazott eltérő észlelési program és vízhozam feldolgozási módszerek (a téli „k" tényező használata, illetve nem használata) következménye. A felhasznált napi vízhozam adatok megbízhatóságát a kisvízi időszakok vizsgálatára alapvetően megfelelőnek tartjuk. Azonban a kisvízi vízhozamok a műszaki beavatkozások hatására a vízgyűjtő különböző részein változó mértékben módosultak és a két ország különböző eltérő észlelési időszak-hossza - vízhozam-mérési gyakorisága - és adatfeldolgozási módszertanában lévő eltérések miatt, különösen a téli félévben különböző. Ezért az egyes kisvízi paraméterekből előállított idősorok értékelését ezen tényezők figyelembe vételével, körültekintően kell végezni. A Szamos vizsgált szakaszán március-június hónapokban egyszer sem fordult elő évi minimális vízhozam, sőt Szatmárnémetinél júliusban sem (6. ábra). Szatmárnémetinél az évi minimális vízhozamok legnagyobb havi gyakorisága januárban (31,5 %) és decemberben (27,8 %), Csengernél októberben (25,9 %), és szeptemberben (19,0 %) fordultak elő. (Ennek a jelentős eltérésnek az oka szintén a jeges időszakok mérési és adatfeldolgozási módszertanának hiányosságaiban és különbözőségében keresendő.) Mindkét folyószelvénynél, a téli félévben gyakrabban, 83,5 %-ban (Szatmárnémeti), illetve 69,0 % -ban (Csenger) következett be az évi minimum, mint a nyári félévben, 16,5 % és 31,0 %. 6. ábra. Az évi minimális napi középvízhozam értékek havi gyakorisága A naptári évenkénti vízhozam küszöbérték alatti napok száma Szamos Szatmár vízmércénél 54 év alatt összesen 4116 volt, évenként 0 nap és 212 nap (1961) között változott, középértéke 76 nap/év. A Szamos Csenger vízmércénél 58 év alatt összesen 5751 nap volt, évenként 0 nap és 214 nap (1953) között változott, középértéke 99 nap/év. Szatmárnémetinél 6 alkalommal volt 150 nap/évet meghaladó hosszúságú időszak és 14 alkalommal volt 100-150 nap/év közötti érték. Csengernél 13 alkalommal volt 150 nap/évnél hosszabb és 17 alkalommal 100-150 nap/év közötti érték. Eszerint Szatmárnémetinél évente legfeljebb a napok 58,1 %-ban, a teljes időszak összes napját figyelembe véve 29,2 %-ban volt küszöbérték alatti a vízhozam, Csengernél legfeljebb 58,6 %-ban és 27,1 %-ban. Az évenkénti napok számából összeállított idősor egyértelműen csökkenő trendet mutat mindkét szelvénynél (7. ábra). A vízhozam küszöbérték alatti kisvízi időszakok évenkénti hosszának meghatározásánál, vagyis a napok összesítésénél nem vettük figyelembe a kisvízi időszakokban előfordult legfeljebb öt napos megszakításokat. Ebben az esetben Szatmárnémetinél 0 nap/év és 215 nap /év (1961) közötti hosszúságú kisvízi időszakok mutathatók ki, Csengernél 0 nap/év és 214 nap/év a maximális érték (1953). Az előző esethez hasonlóan itt is szignifikánsan csökkenő jellegű a két idősor (8. ábra).
