Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 2010. május 25-i közgyűlésének kitüntetettjei

66 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. Kezdetektől részt vállalt a Rába habzással kapcsolatos, szakmai feladatokban, melyek a nemzetközi kapcsolatot te­kintve újszerűek. Múlhatatlan érdemeket szerzett, a ma­gyar-osztrák Rába vízminőségi hossz-szelvény elkészülté­ben. Több cikluson keresztül a Nyugat-dunántúli Területi Szervezet vezetőségi tagja. 2007 óta a Nyugat-dunántúli Te­rületi Szervezet titkára. A Társaság területi szervezetében jelentős érdemeket szerzett szakmai tevékenységével, min­denkori elhivatottságával, a tudományos szintű előadások és találkozók precíz szervezésével. Dr. Lénárt Lászlót, aki 1974-ben szerzett geológus-mér­nök oklevelet a Miskolci Egyetemen, környezetvédelmi szakmérnök és egyetemi doktor. Jelenleg az egyetem Hidro­lógiai-Mérnökgeológiai Tanszékének adjunktusa. A társa­ságnak 1975 óta tagja. A Hidrológiai Társaságban 1976 óta jelentős tevékenységet folytat a Borsodi Területi Szervezet­nél és a Hidrogeológiai Szakosztályban. Számos szakelőa­dást tartott és napjainkban is rendszeres előadó. A hidrogeológia területén kiemelkedő jelentőségűek a Bükk hegységi karsztvizekkel kapcsolatban végzett vizsgá­latai. Továbbá a Bükk előterében kialakult hévizes karszt­rendszer megismerésében és törvényszerűségeinek feltárá­sában meghatározó szerepet játszik. Szakirodalmi tevékeny­ségével és terepi munkálataival, helyszíni megfigyeléseivel alapvetően hozzájárult a Bükk és környezetének hidrogeo­lógiai megismeréséhez. Tudományos publikációinak száma több mint 200 és e­zek közül 51 külföldi folyóiratokban jelent meg. Németh Lászlót, aki 1972-ben szerzett vízépítő üzem­mérnöki oklevelet a Vízgazdálkodási Főiskolai Karon, majd 1990-ben szakmérnöki oklevelet a Soproni Erdészeti és Fai­pari Egyetemen. 1972-ben az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál kezdett el dolgozni. 1991 óta az Igazgatóság Hansági Szakaszmérnökségének helyettes vezetője. Közvet­len munkaterülete a Fertő-tó és a Sopron környéki vízfolyá­sok mederrendezése. Az elmúlt évtizedekben, Sopronban és környékén és a Fertő tavon műszaki vezetőként irányította és ellenőrizte a vízügyi ágazat magas- és mélyépítési mun­káit. 1984 óta tagja az MHT Soproni Területi Szervezetének, melynek az elmúlt négy ciklusban vezetőségi tagja is volt. . Alapító tagja a Soproni Castanea Környezetvédelmi Egye­sületnek, mely a Soproni hegyvidék és a Fertő part forrásai­nak feltárásával, helyreállításával foglalkozik. Aktívan vesz részt a Területi Szervezet munkájában, rendezvényeiken gyakran vállalja előadások, rész-előadások megtartását, szakmai bemutatók szervezését. lfj. Perecsi Ferencet, aki vasútépítési és fenntartási ü­zemmérnökként, végzett 1978-ban a Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskolán és 1990-ben gazdaság-szervezői szak üzemmérnöki oklevelet szerzett. 1978-tól a Betonúté­pítő Vállalat Budapesti Fő-építésvezetőségén kezd el dol­gozni, majd 1981-től a Duna-menti Regionális Vízművek Duna Jobbparti Üzemigazgatóság üzemvezetője, 1985-től üzemfőmérnök, 2004-től üzemigazgató. A DMRV-nél a hi­baelhárítás megszervezése; a viziközmü-szolgáltatási-, für­dőüzemeltetési- és építőipari tevékenység irányítása; az or­szág első vákuumos szennyvízelvezető rendszere kivitelezé­sének felügyelete, próbaüzemének végrehajtása volt a fela­data. A társaságnak 1982-óta tagja, a Duna-menti Regioná­lis Vízmű Üzemi Szervezetének 1994—tői vezetőségi tagja, majd 2002-től elnöke, mely tisztségében megbízható és e­redményes szervező- irányító tevékenységet végez. Román Pált, aki 1987-ben végzett a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola Vízellátás-Csatornázás szakán, majd 1999­ben a Budapesti Műszaki Egyetemen vízellátás-csatornázási szakmérnöki diplomát szerez. 1989-től a Duna menti Regio­nális Vízmüvek Rt-nél, dolgozott szenny-víz-technológus­ként és műszaki ellenőrként. 1992-től a Fővárosi Csatorná­zási Müvek Rt-nél műszakvezető gépész, 1998-tól osztály­vezetője. Feladatát képezte az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep üzemeltetési és karbantartási feladatainak irányítása. Mint telepvezető részt vett az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep korszerűsítésében és bővítésében. A Társaságnak 2002-től tagja, 2002-2006. között az Ipari Környezet- és Vízgazdálkodási Szakosztály titkára, 2006­tól a Csatornázási és Szennyvíz Szakosztály titkára. Mind két szakosztályban kiemelkedő szervező munkát végzett és a vándorgyűlések szakmai szekcióinak munkáját is eredmé­nyesen segítette. Sziebert Jánost, aki 1981-ben kapott diplomát a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, majd 1987-ben vízépítő szak­mérnök lett mezőgazdasági vízépítési ágazaton. A műegye­tem elvégzése után az Alsó-Dunavölgyi VIZIG-nél helyez­kedett el, majd 4 évig tanított vízügyi szakközépiskolában. 1985 óta tanít a vízügyi felsőoktatásban, jelenleg főisko­lai docens, a bajai Főiskolán. Szinte valamennyi szaktan­tárgy oktatásában részt vett az itt eltöltött 25 év alatt. Kie­melt szakterületei folyószabályozás, hidrológia, hidraulikai modellezés. Hallgatók záró dolgozatainál számtalan esetben konzulensi feladatot látott el, és aktív kutatási-fejlesztési és szakértői tevékenységet is folytat. Az utóbbi években a Her­nád árvízi vízrendezését és a Dunaszekcső-országhatár kö­zötti dunai hajóút áteresztőképességének javítását modellez­te. Mintegy 60 publikációja jelent meg különböző szakmai folyóiratokban és kiadványokban. Társaságunkba 1979-ben lépett be és a Bács-Kiskun Me­gyei Területi Szervezetnek meghatározó vezetőségi tagja. Kiemelkedő szerepe volt a 2009. évi Vándorgyűlés és Iljú­sági találkozó szervezésében és sikerében. Tóth Máriát, aki 1984-ben szerzett bányamérnöki diplo­mát a Miskolci Nehézipari Műegyetemen, majd 2002-ben vízgazdálkodási szakmérnök a Budapesti Műszaki Egyete­men. Hidrogeológusként, vízkészlet-gazdálkodási főmunka­társként és jelenleg vízgazdálkodási vezetőként 26 éve dol­gozik az Észak dunántúli Vízmű Zrt.-nél és jogelődeinél. Kiemelkedő érdeme van abban, hogy a részvénytársaság által üzemeltetett regionális ivóvízellátó rendszerek vízbázi­sai, teljes egészében szerepelnek az Ivóvízgazdálkodás-vé­delmi Programban, ami a Zrt. víztermelő kapacitásának 94 %-át fedi le. A közelmúltban jelentős szerepet vállalt a tata­bányai XlV/a és XV/c vízaknák, új műszaki megoldással történő üzemeltetésének tanulmány szintű kidolgozásában. Hatékonyan működik közre a regionális és országos víz­gyűjtő gazdálkodási terv készítésében. A Társaságnak 1987-óta tagja és jelenleg a Komárom­Esztergom Megyei Területi Szervezet titkára. Egyik motor­ja és operatív előmozdítója az MHT Megyei Szervezete és a Magyar Mérnök Kamara megyei vízgazdálkodási szakcso­portjának szakmai együttműködésének és közös konferenci­ák, előadói üléseinek megszervezésének. Vácz Sándort, aki 1975-ben a Budapesti Műszaki Egye­tem Bajai Főiskolai Karán szerzett diplomát, majd 1989-ben a Bajai Főiskolai Karon vízrendezési szakmérnökként vég­zett. 1975-től Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál vízkészlet-gazdálkodási előadóként kezdett el dolgozni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom