Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
4. szám - Zákányi Balázs–Szűcs Péter: Völgyzáró gát és árvízvédelmi töltések hidraulikai vizsgálata SEEP2D modullal
59 által alkotott határt. Ezzel a megállapítással kapcsolatban is végeztünk vizsgálatokat, amelyek eredményei alátámasztják a fent leírtakat. Vizsgálatok során általában 0.5-1 m közötti osztásokat alkalmaztunk. A fenti megállapítás igazolása érdekében azonban egy durva (2m-es) és egy finom (0.1 m-es) osztás alkalmazásával is teszteltük a rendszer működését. A vízszint-magasság ebben az esetben 3.35m volt. A kapott eredményeket az alábbiakban ismertetjük. 9. ábra A gátban kialakuló szivárgási és ekvipotenciális vonalak Legnagyobb nyomás értékek Legkisebb nyomás értékek Total Flowrate = 0.1996(m A3/d)/(m) » Total Flowrate = 0.002744(m A3/d)/(m) 10. ábra. Nyomásviszonyok alakulása gátestben Total Flowrate = 0.003081 (m A3/d)/(m) Mate rials H core 2 Mate rials shell core 1 core 2 11. ábra. Az elem- és hálókiosztás durva és finom kiosztása esetén kapott eredmények Ali. ábra alapján megfigyelhető, hogy a fajlagos hozam értékekre különböző eredmények adódtak az eltérő osztású rendszerekben. Ennek oka, hogy a program futtatása során a finom osztású esetben már a számítások elvégzése is lényegesen több időt igényelt, mint az eddigiekben. Ez azért lehet, mivel több elem alkotja a rácshálót, így több egyenlet tartozik a numerikus egyenletrendszerhez, és több az ismeretlenek száma is. Ezáltal a fenti állítás igaznak bizonyult. 3.5.3. Modellezés eredményeinek összefoglalása A modellezés során a Lázbérci-víztározó gátjának, valamint három különböző területre jellemző árvízvédelmi gáttest hidraulikai viszonyainak vizsgálatára került sor. A víztározó gátjánál egy, míg az árvízvédelmi töltések esetében egy nagyobb és egy kisebb vízszint-magasságú rendszert tanulmányoztunk. A gáttestek jellemző értékeinek kiszámítása és azok modellezése a Groundwater Modeling System 6os program SEEP2D moduljával történt. A modellezés eredményeinek ismeretében a következő megállapítások tehetők: 1. Elsőként a Lázbérci-víztározó esetét vizsgáltuk. Ebben az esetben a rendelkezésre álló adatok hiányában magunknak kellett a 'k' szivárgási tényezőt generálni, ezért egy közelítő számadattal, de a valóságot nagymértékben közelítő értékkel végeztük vizsgálatunkat. A programmal így megadtuk a gát fő anyagának átlagos szivárgási tényezőjét az ÉRV zRt. részére (k = 0.00764 mV d). Továbbá a szivárgási-, nyomás- és sebességviszonyok alakulását a gáttesten belül (9. és 10. ábra).
