Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
4. szám - Kármán Krisztina–Fórizs István–Szabó Csaba–Deák József: Parti szűrésű rendszerek vizsgálata vízkémiai és geokémiai módszerek segítségével a Szentendrei-sziget példáján
52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. 3. ábra A váci Duna-ág és a szentendrei Duna-ág hőmérsékletének, és a léghőmérsékletnek változása 2008. 10. 29 és 12. 21 között A két Duna-ág összetétele minden fizikai paraméter és kémiai komponens esetében a mérési hibahatáron belül azonos, az időbeli változások mindkét ágban ugyanazt a tendenciát mutatják. Ezek az adatok jó alapot szolgáltatnak arra, hogy a jövőbeli kutatások során nem szükséges a két Duna-ágat külön-külön mintázni, illetve a modellezésekhez az adatokat mindkét ágra vonatkozóan lehet alkalmazni. A váci és a szentendrei Duna-ágban több paraméter és komponens 2008. 11. 24-én és/vagy 2008. 12. 08-án megnövekedett értéket mutatott zavarosság, UV abszorpció, NH 4 +, N0 2, Fe öss z, Mn Sss z, összes szerves szén tekintetében. Ezt a Duna vízállásának november 24-én hirtelen 1,2 méterrel történt megemelkedése okozta (4. ábra). • váci Duna-ág • szentendrei Duna-ág — Duna vízállása 100.5 100.0 99.5 99.0 98.5 ^ 98.0 97,5 97.0 96.5 fV Z Sl 3 8 o o ; ; ssjísssíjjffiíssjsssüisss *—»— '—" 1--' c\i c\j c\i c\J c\j c\j c\j c\j c\j c\j periódus szükséges. Serfőző (2001) a Szentendrei-szigeten mélyített fúrások segítségével 5-10 % között állapította meg a szigetet felépítő kavicsanyagban található mészkő és dolomit kavicsok arányát, amelyekből Ca~ és Mg 2 t oldódását feltételezi. Az üledékben jelen lévő foldpátok bomlásából Na +, esetleg K' oldódását valószínűsíti. Ez a kationokban való gazdagodás az általunk vizsgált csáposkút vízében a mintavétel ideje alatt nem volt kimutatható. A fizikai paraméterek és a kémiai komponensek szinte mindegyike a K-2 csáposkútban a váci Duna-ághoz képest kisebb koncentrációban voltjelen. A Fe-tartalom és a Mg-tartalom kisebb értéke a biológiai szűrésnek köszönhető. Ezt a szűrést bizonyítja az UV abszorpció és az összes szerves szén csökkenése is. Ugyanakkor a Ca-tartalom csak kicsit nagyobb a csáposkútban, mint a Dunában, a Mg-tartalom pedig kisebb. Lényegi különbség azonban a Duna és a termelőkút ezen értékei között nincs (2. táblázat). Ezek az adatok azt jelzik, hogy a Duna medre és a termelőkút közti szakasz a kationok mennyiségét nagy mértékben nem módosítja. Ennek pontosításához azonban hosszú időszakot lefedő adatsor elemzése szükséges. 3. táblázat. A Duna mindkét partjától több mint 0,5 kmre található, a vizsgált csáposkúttól 5 km-en belül elhelyezkedő megfigyelőkutakat oxigénizotópos összetételei Fórizs és Deák (1998)* és Kármán (2008)** alapján (Az F.5 megfigyelőkút kiugró adata a számolás során nem lett figyelembe véve) sisjsssíjssss'íssssjssssiipss o" o *— »-- *—t«.' i— '— <— '—'— ' T"*»" '— ' c\ c\ c\J C\j c\j c\ c\ c*J c\j c\ ############l###ll######l## Dátum 4. ábra A váci Duna-ág és a szentendrei Duna-ág zavarosságátiak, és a Duna vízállásának változása 2008. 10. 29. és 12. 21 között 4.2 A Kisoroszi-2 csáposkút és a váci Duna-ág összehasonlítása A váci Duna-ágban és a K-2 csáposkútban a vezetőképesség hasonló trend mentén változott, de a Kisoroszi-2 csáposkútban a változások amplitúdója kisebb volt. Ez valószínűleg a diffúz szivárgás következménye (5. ábra) váci Duna-ág • szentendrei Duna-ág -*- Kisoroszi-2 csáposkút E 430 f 420 5. ábra A váci Duna-ág, a szentendrei Duna-ág és a K-2 csáposkút vezetőképességének változása 2008. 10. 29 és 12. 21 között A csáposkútban a vezetőképesség átlagosan 18 (iS/cmrel kisebb, mint a Dunában, ami kisebb mennyiségű oldott iont jelent. Ez azonban elképzelhető, hogy csak évszakos sajátosság. A jelenség értelmezéséhez hosszabb mintavételi Mintavétel Megfigyelőkút s"o dátuma neve (%o) 1995. augusztus-szeptember * F.ll -10,63 1995. augusztus-szeptember * F.14 -10,52 1995. augusztus-szeptember * F.17 -10,79 1995. augusztus-szeptember * F.21 -10,31 1995. augusztus-szeptember * F.22 -10,93 1995. május-június * F.3 -10,53 1995. május-június * F.5 1995. május-június * F.6 -10,12 1995. május-június * F.7 -10,91 1995. május-június * F.8 -10,69 1995. május-június * F.9 -10,79 1995. május-június * F.ll -10,90 1995. május-június * F.54 -10,74 2008. november 24. F.ll -10,45 átlag -10,64 szórás 0,25 minimum -10,93 maximum -10,12 A Fővárosi Vízmüvek Zrt. hidrodinamikai modellje a K2 csáposkútra vonatkozó számításai alapján 37 % háttérvíz arányt feltételez az általunk vizsgált időszakra (2008. november hónapjának átlagos termelése 4800 mVnap, az átlagos dunai vízállás 99,5 mBf) (Molnár Zoltán, szóbeli közlés, 2009). A Duna vizének elérési ideje ekkor 24-40 nap közötti intervallumba esett. A váci Duna-ág oxigénizotópos összetétele -10,59 %o és -10,15 %o között változott. A mért értékek átlaga -10,35 %o volt. A K-2 csáposkút oxigénizotópos összetétele -10,75 %o és -10,39 %o között alakult. -10,59 %o volt az átlag. Az oxigénizotópos értékek (/. táblázat) értelmezéséhez a fenti hidrodinamikai modellel számított Duna-víz/háttérvíz részarányokat vettük figyelembe. A háttérvíz a lokális csapadékvízből és a korábban, akár évekkel előbb beszivárgott Duna-vízből áll. Fórizs és Deák (1998), illetve Kármán (2009) a Szentendrei-szigeten több megfigyelőkutat elemeztek oxigénizotópos összetételre, amelyek közül kiválasztottuk a Duna mindkét partjától több mint 0,5 km-re található és a vizsgált csáposkúttól 5 km-en belül el— váci Duna-ág • szentendrei Duna-ág — léghőmérséklet
