Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Babák Krisztina: Alföldi folyóink ártérfejlődési kutatásai a XX. század elejétől napjainkig

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. Nagy L. 2001. Természeti veszélyek és a kockázat. Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam, 3. füzet, pp. 429^50. Pálfai I. 1979. Árvízi időszakok az Alsó-Tisza vidékén. Hidrológiai Közlöny, 59. évfolyam, 7. szám, pp. 316-322. Pálmai M. 1954. A Tisza völgy és közvetlen környezetének morfológiai tanulmányozása. Földrajzi Értesítő, III. évf., 1. füzet, pp. 55-59. Reimann J. 1975. Árvizek jellemző adatainak matematikai statisztikai elemzése. Hidrológiai Közlöny, 55. évf., 4. szám, pp. 157-163. Sándor A. - Kiss T. 2006. A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny, 86. évfolyam, 2. szám, pp. 58-62. Sándor A.- Kiss T. 2007. A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnokon. Hidrológiai Közlöny, 87. évfolyam, 4. szám, pp. 19-24. Schweitzer F.- Balogh J.- Kis E. 2008. Hullámterek vizsgálata a DélAlföldön. Földrajzi Értesítő, LVII. évf., 1-2. fiizet, pp. 111-123. Schweitzer F.- Nagy I - Alföldi L. 2002. Jelenkori „övzátony", parti gát-képződés és hullámtéri lerakódás a Közép-Tisza térségében. Földrajzi Értesítő, 51. évfolyam, 1-4. füzet, pp. 257-278. Schweitzer F. 2001. A magyarországi folyószabályozások geomorfológiai vonatkozásai. Folyóink hullámtereinek fejlődése, kapcsolatuk az árvizekkel és az árvízvédelmi töltésekkel. Földrajzi Értesítő, 50. évfolyam, 1-4. füzet, pp. 63-72. Schweitzer F. 2003. Folyóink hullámtereinek fejlődése, kapcsolatuk az árvizekkel és az árvízvédelmi töltésekkel. In: Teplán I. (szerk.) A Tisza és vízrendszere. 1. kötet. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a M. Tud. Akadémián. IV. program: A területfejlesztési program tudományos alapozása. 4. alprogram: A Tisza. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, pp. 107-116. Schweitzer F. 2004. Katasztrófa vagy stratégia. A tiszai hullámtér geomorfológiai vizsgálata: víztározók, hullámtérbővítés, gátépítés. Élő Jászkunság, 1. szám, pp. 6-13. Sipos Gy.- Kiss T. 2003. Szigetképződés és -fejlődés a Maros határszakaszán. Vízügyi Közi, LXXXV. évf., 3. fiizet, pp. 477^198. Sipos Gy.- Kiss T. 2004. Meder és mederformák recens fejlődése a Maros magyarországi szakaszán. II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, CD-kiadvány. Smith, K. 2004. Environmental hazards. Assessing risk and reducing disaster. Fourth Edition, London, pp. 186-209. Somogyi S. (szerk.) 2000. A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 149-163. Somogyi S. 1967. Az ármentesítések és folyószabályozások (vázlatos) földrajzi hatásai hazánkban. Földrajzi Közlemények, 15. évfolyam, 2. fiizet, pp. 145-158. Somogyi S. 1974. Meder- és ártérfejlődés a Duna sárközi szakaszán az 1782-1950 közötti térképfelvételek tükrében. Földrajzi Értesítő, 23. évfolyam, 1. füzet, pp. 27-36. Szalai Z.- Baloghné di Gléria M - Jakab G - Csuták M- Bádonyi K.Tóth A. 2005. Folyópartok alakjának szerepe a hullámtereken kiülepedő üledékek szemcse- és nehézfém frakciójában, a Duna és a Tisza példáján. Földrajzi Értesítő, LIV. évf., 1-2. füzet, pp. 61-84. Szigyártó Z. 1965. Hidrológiai események valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével. Vízügyi Közlemények, XXXXVII. évfolyam, 4. füzet, pp. 453^480. Szlávik L. 2001. A Tisza-völgy árvízvédelme és fejlesztése. I. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, CD-kiadvány. Szlávik L. 2002. Árvízvédelem. In: Somlyódy L. (szerk.) A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Budapest, MTA, pp. 205-244. Topics Jahresrückblick Naturkatastrophen 1999. Münchener Rück, Munich Re, 43 p. Vágás I. 1977. Adatok az 1876-1975 időszak Tisza-völgyi árvizeiről. I. A Tisza nagyvizeinek statisztikai jellemzése. Hidrológiai Közlöny, 57. évfolyam, 6-7. szám, pp. 311-321. Vágás I. 1978/a. Adatok az 1876- 1975 időszak Tisza-völgyi árvizeiről. Hidrológiai Közlöny, 58. évfolyam, 3. szám, pp. Ill- 115. Vágás I. 1978/b. Adatok az 1876-1975 időszak Tisza-völgyi árvizeiről. III. A Tisza fontosabb árhullámai 1876 és 1911 között. Hidrológiai Közlöny, 58. évfolyam, 7. szám, pp. 302-311. Vágás I. 1979/a. Adatok az 1876-1975 időszak Tisza-völgyi árvizeiről. IV. A Tisza fontosabb árhullámai 1912 és 1961 között. Hidrológiai Közlöny, 59. évfolyam, 1. szám, pp. 27-35. Vágás I. 1979/b. Adatok az 1876-1975 időszak Tisza-völgyi árvizeiről. V. A Tisza fontosabb árhullámai 1962-t követően. Hidrológiai Közlöny, 59. évfolyam, 8. szám, pp. 364-372. Vágás I. 1980. Adatok az 1876^1975 időszak Tisza-völgyi árvizeiről. VI. A nagy tiszai árhullámok összefoglaló értékelése. Hidrológiai Közlöny, 60. évfolyam, 6. szám, pp. 260-266. Vágás I. 1984. Az árvízi hurokgörbe. Hidrológiai Közlöny, 64. évfolyam, 6. szám, pp. 333-341. Vágás I. 2008/a. A nagyvízi vízállások vízhozam-összefüggése a kis-esésü alföldi Tiszán. Hidr. Közlöny, 88. évfolyam, 5. szám, pp. 7-10. Vágás I. 2008/b. A vízszín-esés meghatározó szerepe árvízi vízállásoknál. Hidrológiai Tájékoztató, pp. 46^48. Vágás I. 2008/c. A nagyvízi vízállások vízhozam-függése a kis-esésü alföldi Tiszán. Hidrológiai Közlöny, 88. évf., 5. szám, pp. 7-10. Vágás I. 2009. A vízszín-esés változásai a Tisza árhullámában. Hidrológiai Közlöny, 89. évfolyam, 3. szám, pp. 57-58. Várnainé Pongrácz M. 1984. Beavatkozások a Tisza vízrendszeréhez tartozó folyóink külföldi vízgyűjtőin. Vízügyi Közi. 4. füz, pp. 635A kézirat beérkezett: 2010, március 18-án Floodplain research and monitoring in the Great Hungarian Plain from the beginning of the 20th century until now Babák, K. Abstract: The study of the geomorphic effects of fluvial systems has always played an important role in the Hungarian geography. The hydro-geographical environment has been altered considerably due to the flood control activities since the second half of the 1800s. This altered environment produced peculiar processes on the passive and active floodplains along the major rivers in Hungary, and diverted the natural development of the surrounding areas. This literature review delineates the major studies conducted on this new ecological environment and describes the methodology of these works in a chronological order. Due to the higher streamflow velocity the riverbed has been deepening continuously since the river control works, while simultaneously increased amount of sediment is deposited on the floodplains. As a result of the former process, the volume of the riverbed is waxing, both vertically and horizontally. Approximately half of the reviewed articles study the lateral and vertical movement of the riverbed, while the rest discuss the siltation and the sedimentation of the floodplains. Several methods has been applied to investigate the above mentioned riverbed processes, such as mapping, measurement of water level, flow rate, and sedimentation intensity. Keywords: floodplain, riverbed waxing, sedimentation of the floodplain, technical history. BABÁK KRISZTINA tanársegéd, doktorjelölt, 2001-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karon földrajz szakos tanárként, turizmus szakirányon.