Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
4. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Berettyó folyón
36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. 5. ábra. Az évi minimális napi közép vízhozamok és a pillanatnyi évi minimális vízhozamok összehasonlítása a Berettyó Szalárd (1953-2007) és Berettyó Berettyóújfalu szelvényeknél (1950-2007) 6. táblázat. A szélsőségesen kisvizes évek néhány jellemző statisztikai adata a Berettyón két vízrajzi állomásnál Ev Qm min d (m 3/s) Összefüggő Qo alatti időszak hossza (nap) Qo alatti időszakok száma (db.) w dcf a (millió m 3) Ev Szalárd | B.újfalu Szalárd | B.újfalu Szalárd | B.újfalu Szalárd | B.újfalu Természeteshez közeli vízjárású években (1950-1977) 1953 0,220/XII.24 0,453/X.4 107 213 3 4 4,14 23,0 1956 0,340/VII1.31(2) 2,14/IX.l 1-12 132 71 2 2 7,56 1,62 1958 0,820/VI1I.10 1.50/IX.24 134 133 4 2 3,91 5,65 1961 0,200/VIII.13,IX,X,XI 0.494/IX.8 199 230 3 2 13,7 29,6 1964 0,141/1.23 0,717/X.l 1 144 156 6 7 7,99 16,9 Számottevően befolyásolt vízjárású években (1978-2007) 1990 0,763/VIII.7(2),IX 1,52/VIII.4 116 124 2 3 2,57 5,07 1992 0,620/IX.3,4 0,950/X.16,17 85 132 8 3 2,25 9,30 1994 0.642/IX.14 0.680/IX.16 126 190 7 2 3,82 15,8 2003 0,425/VIII.31 L67/VIII.24 84 104 5 3 3,96 4,63 2007 0.505/VIII.29 2,02/VII.26(l) 114 59 5 3 3,74 1,76 Az évi minimális napi közép vízhozamok különböző valószínűségű értékeinek számításához használt statisztikai paraméterek közül a variációs tényező (C v) értékei Szalárdnál 0,66 (tél)-0,63 (nyár), Berettyóújfalunál 0,71 (tél)-0,69 (nyár) között változik. Az asszimmetriai tényező (C s) értékek Szalárdnál l,32(tél)-l,44(nyár), Berettyóújfalunál 1,84 (tél)-1,25 (nyár) között. 35 % 30 25 20 15 • Szalárd 0 Berettyóújfalu 10 IV V VI VII VIII IX 6. ábra, A évi minimális napi középvízhozam értékek havi gyakorisága A Berettyón Szalárdnál márciusban és júniusban, Beretytyóújfalunál február és március hónapokban egyszer sem fordult elő évi minimális vízhozam (6. ábra). Szalárdnál az évi minimális vízhozamok legnagyobb havi gyakorisága augusztusban (22,2 %), szeptemberben (22,2 %), októberben (14,3 %) voltak. Berettyóújfalunál a legnagyobb értékek szeptemberben (31,7 %), augusztusban (26,7 %), valamint júliusban (13,3 %) fordultak elő. Mindkét folyószelvénynél, a nyári félévben gyakrabban, 53,9 %-ban (Szalárd), illetve 76,8 %-ban (Berettyóújfalu) következett be az évi minimum, mint a téli félévben, 46,1 % és 23,2 %. Szembetűnően nagy az eltérés a két folyószelvénynél a decemberi és a januári gyakorisági értékek között, amikor gyakran jégjelenségek befolyásolják a folyó vízjárását és a vízrajzi mérések pontosságát. A küszöbérték alatti napok száma a Berettyó Szalárd vízmércénél összesen 3528 volt, évenként 0 nap és 215 nap (1959) között változott, középértéke 64,1 nap/ év. A Beretytyó Berettyóújfalu vízmércénél összesen 491 I nap volt, évenként 0 nap és 284 nap (1950) között változott, középértéke 84,7 nap/év. Szalárdnál egy esetben volt 200 nap/évet meghaladó hosszúságú időszak és 15 esetben 100-200 nap/ év közötti érték (16 évből 1977 után 5-ször). Berettyóújfalunál hét esetben volt 200 nap/év-nél hosszabb és 13 esetben 100-200 nap/év közötti érték (a 20 évből/esetből 1977 után 7-szer). Eszerint Szalárdnál évente legfeljebb a napok 58,8 %-ban, átlagosan 17,5 %-ban volt küszöbérték alatti a vízhozam, Berettyóújfalunál 77,8 %-ban és 23,2 %-ban. Az évenkénti napok számából összeállított idősor egyértelműen csökkenő trendet mutat mindkét szelvénynél (7. ábra). A küszöbérték alatti időszakok évenkénti hosszának meghatározásánál nem vettük figyelembe a kisvízi vízhozamú időszakokban előfordult legfeljebb három napos küszöbérték meghaladásokat, tehát ilyenkor a kisvízi időszakot folyamatosnak, megszakítás nélkülinek tekintettük. Ebben az esetben Szalárdnál 0 nap/év és 226 nap/ év (1959) közötti hosszúságú időszakok mutathatók ki, Berettyóújfalunál 0 nap/év és 290 nap/év a maximális érték (1950). Az előző esethez hasonlóan itt is szignifikánsan csökkenő jellegű a két idősor (8. ábra).
