Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik
28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. 3.4.3.1: Angarai-lemez lemez és mészképző hévforrásai E lemeznél két ütközési zónát különböztetnek meg. Keleten ez a kontinentális lemez a Csendes-óceáni lemezzel ütközik és alakultak ki az ezzel kapcsolatos zónában subdukciós és feltorlódásos folyamatok hatására mélytengeri árkok és parti hegységek jöttek létre erőteljes vulkánossággal vulkáni szigetekkel (Kurili szigetek) és jelentős szeizmicitással. E két lemez ütközési zónájában lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben nagy számú hidrotermás és ásványvízképző hidrodinamikai rendszerek alakultak ki. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kamcsatkai gejzírvölgy gejzírekkel és hidrotermás lerakódásokkal továbbá az Uzon kaidéra kénkúpokat létrehozó hidrotermákkal. Igen érdekes a Kurili-szigetek vulkánjaihoz kapcsolódó hidrotermás tevékenység is változatos lerakódásokkal (pl. vasas-mangános és elemi kén kiválások). E lemezek ütközési zónáihoz tartoznak a Csukcs-félszigeti karsztos mészképző hévforrások. A szakirodalmi adatok e hideg sarkvidéki örök fagyos területeken is számos hévforrást tartanak nyilván (Szovjetúnió hidrogeológiája 1971). Ezek sorába tartoznak a Bezimjannij-i hévforrások amelyek mezozóos karbonátos kőzetekből fakadnak magas hőmérséklettel (54"C) és oldott sótartalommal (7850 mg/l) gázossággal és jelentős forrásmészkő lerakódással. E hévforrások bizonyítják, hogy az itteni lemeztektonikával összefüggésben ezeken az örök fagyos területen is kialakultak olyan karsztos hidrodinamikai rendszerek, karsztos ásványvíz képző folyamatokkal és víz-körforgalommal, amelyek mészképző adottságokkal rendelkeznek. Az angarai lemez déli része pedig ütközik a délkelet-ásziai-lemez északi részével. E két lemez ütközési zónáiban nemcsak térrövidüléses, kompresszív folyamatok mentek végbe, hanem riftesedési-tágulásos, széthúzásos események is. így ilyen riftesedéssel magyarázzák a Bajkál-tó kialakulását is, amely a Föld legmélyebb tava. Ebben az ütközési zónában is számos hidrodinamikai rendszer alakult ki ásványvíz képződéssel és ezen belüli karsztos mészképző hévforrásokkal. a.) Ilyen mészképző forrásokat írtak le (Baszkov E. A.-Szurikov Sz. N. 1979) a Vitim folyó középső szakaszának egyik keleti mellékvölgyében. Az irodalom szerinti elnevezés szerint a Travertino és Platinij forrásoknál figyelhető meg jelentős mészkiválás. E források 1820 HC-ak, oldott sótartalmuk meghaladja a 6000 mg/l-t és a szénsavas nátrium-hidrogénkarbonátos típusba tartoznak. b.) Ehhez az ütközési zónához tartoznak a Kelet-Szaján-hegységben feltörő karsztos hévforrások is. Az irodalmi adatok szerint mészképző hévforrások hőmérséklete 22-35°C közötti. Oldott sótartalmuk 0,8-2,0 g/l, általában a nátrium tartalmuk az uralkodó de nem haladja meg a 360 mg/l mennyiséget. A kalcium 167-334 mg/l, a magnézium pedig 27-136 mg/l értékhatárok között változik. A szabad C0 2-t 300-800 mg/l mennyiségben mutattak ki. A vegyvizsgálati adatok alapján a mészképző hévforrásokat a közepesen szénsavas, kalcium, nátrium-hidrogénkarbonátos vizek csoportjába sorolják, így pl. a Csojgán mészképző források hőmérséklete 35,4°C, oldott sótartalmuk eléri a 2600 mg/l-t, szabad C0 2 tartalmuk a 664 mg/l-t. A Sumok források vízhőmérséklete 22,4-34,5°C között változik, oldott sótartalmuk pedig 900-1300 mg/l között van. A mészképződés sebességére, dinamizmusára és nagyságára, típusára az irodalom nem közöl adatokat (Szovjetúnió hidrogeológiája 1972-73). A fentiekhez kapcsolódva megjegyzem, hogy e lemeztektonikai zónában feltörő jelentős számú ásványvizes források mészképződésével a rendelkezésre álló irodalom érdemben nem foglalkozik. 3.4.3.2. Délkelet- ásziai lemez mészképző hévforrásai E hatalmas lemez kiterjed Kínára - Japánra a délkelet ázsiai félszigetre és az indonéz szigetvilágra, így ütközik az indiai- ausztrál lemezzel nyugaton és délen, keleten pedig a Pacifikus és a Fülöp-lemezekkel. Az északi ütközési zónáját már az előző fejezetben ismertettem. Az ezekkel kapcsolatos lemeztektonikai ütközési zónákat külön-külön ismertetem, mert karsztosodás szempontjából figyelemre méltó hévforrások és kiválások vannak. A fentiek alapján megkülönböztetek: A. Indiai-ausztráliai-kelet-ázsiai ütközési zónán belül kínai, délkelet-ázsiai ütközési zónákat. B Fülöp-lemez és ütközési zónáit. C. Pacifikus és a délkelet-ázsiai lemezek ütközési zónáit és ezeken belül, azokat a karsztos hidrodinamikai rendszereket ismertetem, amelyekhez kapcsolódó hévforrásokat az irodalomi adatok alapján és helyszíni tapasztalatokkal, megfigyelésekkel kiegészítve tárgyalom. A. Kína nyugati részén az indiai és a délkelet-ázsiailemezek ütközési zónájában is igen jelentős lemeztektonikai folyamatok voltak és vannak napjainkban is hegységképződésse! (emelkedés) subdukciókkal, hatalmas horizontális elmozdulásokkal. Ezért Kínának Szecsuán és Yunnan tartományainak nyugat részét szeizmológiailag igen aktív régióként tartják számon, ahol igen gyakoriak a nagy erejű földrengések. Ehhez a zónához kapcsolódva nagyszámú ásványvíz tör fel. Továbbá Yunnan délnyugati részén ma már inaktív vulkánokhoz genetikailag kapcsolódva Tengcsongnál kiterjedt hidrotermás tevékenység is kialakult, amelyet a tartomány egyik turisztikai érdekességeként reklámoznak. a) Yunnan tartományban a jelentős számú ásványvíz forrása közül több mészképző típust képvisel. Ezek közül leghíresebb a Baishuitai subtermális karsztos hévforrás-csoport, amely létrehozta Kína egyik legnagyobb és legszebb forrásmészkő előfordulását. Ennek az előfordulásnak leírását a Hidrológiai Tájékoztatóban 2007-ben közöltem. b) Miamár északi részén is vannak olyan mészképző hévforrások, amelyek az indiai-kelet-ázsiai lemezek ütközési zónájában törnek fel. Ezek közé tartoznak a Lashio város környéki hévforrások és lerakódások. A délkelet-ázsiai lemez az indonéz szigetvilág déli részén az ausztrál lemezzel ütközik és Szumátra-Jáva mentén a kelet-ázsiai lemez alá bukik. Ebben az ütközési zónára az erőteljes vulkánosság és szeizmitás jellemző, bizonyítva az igen aktív lemeztektonikai folya-