Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. 6. táblázat. Ázsia-i lemeztektonikai folyamatokkal kapcsolatos jelentős karsztos mészképző ásványvizek Térképi Ország A forrás Hőmér­A forrás A mészkő-kiválások szám megnevezése séklet °C típusa leírása 1 Jordánia Hammamat Main 54-60 Karsztos hévíz Vízeséses kiválás 2 Törökország Pamukkale 33-41 Szénsavas karsztos hévíz Hatalmas lerakódás 3 Törökország Karahajit 35-54 Karsztos hévíz Mészkőkúp 4 Irán Zendan Szulejman meleg Karsztos hévíz Hatalmas mészkőkúp 5 Irán Ask 23-93 Karsztos hévíz Mészkőkúpok 6 Afganisztán Adjaru forró Karsztos hévíz Nagykúp 7 Pakisztán Askole 37-38 Karsztos hévíz kúpok 8 Tádzsikisztán Garm Csasma 62 Karsztos hévíz Nagy lejtői 9 Kirgizia Dzsertasi 21 Karsztos hévíz Nagy kúp 10 Oroszország Távol Kelet Travertínó forrás 18-28 Karsztos héviz Nagy lerakódás 11 Oroszország Csukcs félsz. Névtelen forrás 15-21 Karsztos hévíz Nagy lerakódás 12 Japán Shigaku 22-46 Karsztos hévíz Kisebb kiválás 13 Kína Baishuitai 28 Karsztos hévíz Nagy előfordulás 14 Kína,Tibet Tertapuri 94 Karsztos hévíz Nagy lerakódás 15 India Manikovi 74-95 Karsztos hévíz Kúpok 16 Indonézia.Jáva Ciater Hot spring 47 Karsztos hévíz Kovás mészkiválás 17 Indonézia, Sulavezi Pangu 95 Karsztos hévíz Nagy kiválás 18 Fülöp szigetek Cebu, Mainit Hot Springs 36 Karsztos hévíz Vegyes kiválás 3.4.1. Délnyugat Ázsia (Közel-Kelet) Ez a terület lemeztektonikai lag igen változatos felépí­tésű, mert a nagy lemezek között (eurázsiai-afrikai) több kisebb lemez helyezkedik el (hellén-török-iráni), továbbá áthúzódóan érvényesül még az afrikai árokrendszer legé­szakibb részén keletkezett szír-jordán árok szerepe, a­mely az afrikai-arábiai lemezek között alakult ki. To­vábbá lemeztektonikailag jelentős szerepet játszik még az iráni lemez is, központi helyzete miatt. E lemeznek délnyugati része ütközik az arábiai lemezzel és ebből az ütközésből alakult ki az északnyugat-délkelet irányú Za­grosz-hegység. Az iráni lemez északi része ütközik az eurázsiai lemezzel és jött létre az Elburz ma már több inaktív vulkánnal és utóvulkáni jelenségekkel. Az iráni lemez keleti oldalán pedig az indiai lemezzel történő ütközés következtében a beludzsisztáni hegyvonula­tok gyűrődtek fel. a.) Törökország Délnyugat-ázsiai országok közül Törökország egyike azoknak, amelyek különösen gazdagok ásványvizekben és a hozzájuk kapcsolódó lerakódásokban. Ez a lemez­tektonikai okokkal magyarázható, mert az u.n. anatóliai lemezt minden oldalról ütközési zónák határolják. Nyu­gaton a hellén lemezzel kapcsolatos aktív zóna alakult ki. Délen az afrikai lemezzel ütközve jött létre a Toros­hegység, északon pedig a feketetengeri lemezzel törté­nő ütközésből az Észak-Anatoliai hegyvonulatok gyű­rődtek fel. Az ország keleti részén is igen bonyolult lemeztekto­nikai folyamatokat mutattak ki. Az országban a bonyolult lemeztektonikai folyama­tokkal összefüggésben az inaktív vulkánossághoz és nagyfokú szeizmitáshoz jelentős elterjedésben változatos ásványvíz típusokat szolgáltató hidrodinamikai rendsze­rek alakultak ki. Ezek közül a legismertebbek a mész­képző ásványvizek. Legnevezetesebb Pamukkale ahol a szénsavas források környezetükben igen látványos mész­kő előfordulást hoztak létre. A főforrás vize egy kb. 20 m hosszú, 2-3 m széles karsztos járatból a C0 2-től é­lénken pezsegve tör fel. A járatból a víz forrástóba öm­lik, amelynek a fenekén is vízfeltörések figyelhetők meg. A forrás vízhozama a közlések szerint 15 000 l/min. Hőmérséklete 35-38°C és a vízkémiai vizsgálatok sze­rint a nagy oldott sótartalmú vizek csoportjába sorolha­tó. A kationok közül uralkodó a jelentős mennyiségű kalcium és magnézium. Az anionok közül legtöbb a hídrogénkarbonát, de jelentős még a szulfát is. A víz ritka elemekben gazdag. A vízzel feltörő gáz, amely a pezsgést okozza, legnagyobb részben C0 2. Ennek alap­ján a forrásvíz nagy sótartalmú kalcium, szulfátos, hídrogénkarbonátos és szénsavas hévizek csoportjába sorolható. A forrás hírnevét azoknak a páratlan szépségű mész­kiválásoknak köszönheti, amelyet a meleg, kalciumban dús víz a Dzsürükszü folyó völgyének oldalában rakott le. A látogatók százezrei gyönyörködhetnek ezekben. A forrásvíz kb. 2500 m hosszúságban szakaszosan rak le kalcium-karbonátot. Vannak szabálytalan és szabá­lyos alakulati formák és ennek különböző változatai. Érdekes forrásmészkő képződés figyelhető meg még Pamukkalétól nyugatra kb. 6 km-re Karahayitnál, ahol egy mészkőkúp képződik és a forrás annak tetején lép a felszínre Waring G. A. (1965) és Erentöz L, - Ternek Z. (1969) szerint nagy forrásmészkő előfordulások van­nak még az országban több helyen, amelyek közül első­sorban a Csankiri-i, a Muradiye-i és a Tekkekőy-i ér­demel kiemelést. b.) Jordánia Az ország hévforrásai közül a rendelkezésre álló ada­tok szerint csak a Holt-tengertől keletre-északkeletre fa­kadók mészképzők. A leghíresebbek ezek közül a Ham­mamat Main-iak, amelyek 54-60°C-ak és az erózióbá­zis felett kb. 40 m-rel mészkőből fakadnak. A források elfolyó vizéből két helyen vízesés mentén válik ki a mész (Scheuer Gy. 2005). c.) Irán Az ország területén az irodalmi adatok szerint Wa­ring G. A. (1965) és Damm B. (1968) hat jelentős és ér­dekes mészképző hévforrás ismeretes. Ezeknek egy ré­sze az ország nyugati területén lévő közel északnyugat­délkelet csapásirányú Zagrosz hegységben van. Jelentős előfordulások vannak még a Kaszpi-tenger déli partja

Next

/
Oldalképek
Tartalom