Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

15 rögzíthető, hogy a nagy hidrodinamikai rendszeren belül o­lyan egymástól független kisebb részegységek vannak, a­melyeknél önálló egyedi adottságok alakultak ki. Valószí­nűsíthető, hogy ezek az eltérő adottságok a rendszer műkö­dését befolyásoló tényezőkkel (magma tevékenység, mély­reható törések) állnak kapcsolatban, azaz a lemeztektonikai folyamatoknak helyi változékonyságát bizonyítják. A jelentősebb és legérdekesebb hévforrásokról és lerakó­dásaikról az alábbi rövid anyagot állítottam össze a világhí­rű előfordulás tájékoztató megismerése érdekében. 1. Opál terasz (Opal terrace). A múlt században csak egy kis forrás volt, amely elapadt. 1926-ban kezdett újból működni változó aktivitással, majd 1940-ben hozama jelen­tősen megemelkedett, evvel párhuzamosan gyors mészkép­ződés indult meg, amely nagyon szép, változatos színű gáta­kat, kis tavakat alakítva ki. A képződésük még ma is tart. Ez a forrás fakad térszínileg a legalacsonyabban a területen. 2. Szabadság sapka (Liberty Cap). A forrásterület leg­szebb és legnagyobb forráskúpja. Magassága 13,6 m, át­mérője pedig 6 m. Az irodalom szerint a konuszos típusú (cone type) forrásmeszek sorába tartozik(Schreier C. 1992) 3. Minerva forrás és teraszai (Minerva Spring and Ter­race). A forrás vizének hőmérséklete 70 °C és teraszos mészkiválásai egyike a legszebbeknek és a leghíresebbek­nek. A forrás időről-időre elapad. Évi átlagban a kivált mész vastagsága 21,5 cm. A forró vízben élő algák és bak­tériumok az eredetileg fehér kiválást több helyen szakaszo­san különböző színűre festik. 4. Jupiter források (Jupiter Springs). E források is idő­szakosan elapadnak. Környezetükben jelentős vastagságú és kiterjedésű mészanyag vált ki változatos formákban. Ezek sorában a legszebbek az ún. „megfagyott vízesések", ame­lyek látványosak, és 15-20 m-rel emelkednek környezetük fölé. 5. Kanári források (Canary Springs). Nevét az igen vál­tozatos színű, egymás alatt sorakozó „teraszai" miatt kapta. Az elfolyó forrásvizek a lejtőn hófehér igen meredek hullá­mos felszínű „mészfolyásként" leírt formákat is létrehoz­tak. 6. Az eddig tárgyaltak térszínileg az un. alsó terasz ­forrásokhoz kapcsolódnak (Lower Terrace Springs). A következőkben ismertetett források és felhalmozódásaik pe­dig már térszínileg magasabban fekvő területen (Upper Terrace Area) találhatók. 7. Új felfold forrás (New Highland Springs). A 71°C-os források hozama kicsi volt 1950-ig, majd ettől az időponttól kezdve aktivitásuk és hozamuk erőteljesen megnövekedett. A források azóta a jelentős mennyiségű változatos kifejlő­désü mészanyagot raktak le. 8. Narancs forrásdomb (Orange Spring Mound). A for­rás egy 15 m hosszú 6 m széles és 7 m magasságú mészkő­domb tetején lép a felszínre és a víz ennek oldalán folyik le dinamikus mészképződéssel. 9. Fehér elefánt hátsó része (White Elephant Back Ter­race). Itt a hévforrások hasadék mentén törnek fel, ezért 60 m hosszú, 8 m magas, 10 m szélességű mészkőgerinc ke­letkezett. Az irodalom gerincszerű dombként (ridgelige Mound) szerepel. Wyoming államban a fentiekben ismertetett Mam­moth Hot Springs-i lerakódásokon túlmenően a Big Horn Country területen a Big River völgyében Ther­mopolis városnál a Hot Springs State Parkban fakad­nak azok a bő vízhozamú hévforrások, amelyeket együt­tesen World Largest Mineral Hot Springs-ként tarta­nak számon. A jelentősebb források közé tartozik a Big Horn Springs, Spirit Hole, Black Sulfur Springs. A források jelentős elterjedésben raktak le környezetük­ben forrásmészkövet. A legszebb lerakódások a Rain­how Terraces-nál figyelhetők meg. A források hőmér­séklete 57,2 °C és összetételük alapján a kalcium, nátri­um, szulfátos, hidrogénkarbonátos összetételű hévizek csoportjába sorolhatók. Az Egyesült Államok nyugati oldalán, a Csendes-óce­án partja mentén elhelyezkedő Kalifornia államban is nagy számú hévforrás fakad, amelyeknek egy részénél érdekes és látványos forrásmészkő képződés figyelhető meg. Ezek az alábbiak. A Sierra Nevada keleti lábánál Bridgeport és Lee Vining nevű helyiségek környezetében több mészképző hévforrás fakad. Ezek közül a Bridgeport Hot Srprings -i hévizeknél jelentős hosszúságú mészkőgerincek ke­letkeztek. A leghosszabb 280 m és 4-6 m a magassága és ezt a világ leghosszabb forrásmészkő gerincként tart­ják számon. A források erősen szénsavasak, a kilépésnél a gáz erősen pezseg és bugyborékol. A Kaliforniai állam másik legérdekesebb hévforrás­mészkő előfordulásként tartják számon a Mono-tóban keletkezett helyi irodalmi megnevezés szerinti toronytu­fákat. Ezeknek a különlegessége abban van, hogy a tófe­néken feltörő gőzből képződtek a területen a hidrotermás tevékenységgel összefüggésben. Tehát tipikusan hidro­termás mészképződés történt a tófenéken. Ehhez kapcso­lódva megemlítem, hogy ilyen genetikájú mészképződés történt még a nevadai Piramid-tónál is. Az Utah állam legismertebb és legjelentősebb forrás­mészkő előfordulását a Wasatch- hegység keleti olda­lán, Midway városnál feltörő hévforrások raktak le több kirf-es nagyságú területen, ahol számos kisebb-nagyobb kúp képződött (Baker C. H. 1968). Az egyedi kúpok sorából kiemelkedik a Hot Pots nevű kúp, amely a jelen­tős nagyságú mészkő területnek a legnagyobbja. Magas­sága eléri a 20 m-t és az alján kb. 70 m átmérőjű. E je­lentős nagyságú kúpnak nagyméretű forráskrátere van (20m), és a vizsgálatok szerint a kúp kb. 2000 év alatt képződött. Kolorádó államban is számos mészképző hévforrás van. Ezek közül a Pagosa Hot Springs-i lerakódásairól rendelkezem helyi tapasztalatokkal. A legjelentősebb e­rősen szénsavas forrás nagy lapos mészkőhalmot épített fel, és ennek a tetején kb. 10 m nagyságú tóból túlfolyva rakja le jelenleg is mészanyagát. Új Mexikóban is jelentős számú forrásmészkő elő­fordulás van. Ezek túlnyomó részt a Los Alamos város közelében fekvő Jemez-hegység területén fakadnak. A legszebb és legjelentősebb kiválás Jemez Spring telepü­léstől északra a Jemez River völgyében a Soda Dam Springs-nél található. A források jelenleg részben köz­vetlenül a folyóban, illetve annak partján fakadnak, rész­ben pedig a már felhalmozott mészanyagukból törnek a felszínre. A forrásoknál a völgyre merőlegesen egy je­lentős nagyságú mészkőgerinc keletkezett, amely mint­egy 150 m hosszú, 10-15 m magas, 10 m széles és ter­mészetes hidat képez a Jemez folyó felett. Érdekes és nevezetes látványosság még közvetlenül a folyó bal ol­dalán emelkedő, kb. 30 m magasságú meredek oldalú

Next

/
Oldalképek
Tartalom