Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
3. szám - Szilágyi Endre: Egy szentgotthárdi vízrendezési beavatkozás elemzése a Rába 2009. évi nyári árhullámának idején
48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. 3. A vízhozam-görbe változása 1989-től Már az 1989-ben 195 cm vízállásnál, majd az 1991ben 230-270 cm vízállásnál végzett vízhozam-mérések azt a gyanút keltették, hogy a korábbi vízhozam-görbe érvényét veszti. Az 1992-99 közötti nagyvízi mérésekből szerkesztett vízhozam-görbe (2. ábra, 3. görbe) 200 cm vízállás felett a vízszállítás jelentős csökkenését mutatja: 2. ábra. Vízhozam-görbék 3. ábra. Kisvízi mederviszonyok, árvízi felszíngörbék Mind az 1992. évi, mind az 1996. évi árhullám levonulása után részletes árvízszint rögzítés és bemérés történt. Az általunk vizsgált rövid csatornában ez jó közelítéssel felszín-görbének tekinthető. A 3. ábrán a 1600-2000 m közötti szakaszon a felszín-görbék esése lényegében a tervezett fenékeséssel megegyező 0,55-0,56 %o , tehát vízszín-esés, és ezáltal vizszállítást csökkentő visszaduzzasztás nem volt. Az 1992. évi árhullámnál az ismertetett átlagesés a vízmérce alatti teljes 900 m-es szakaszt jellemzi. Az 1996. évi magasabb vízállással lefolyt árhullámnál a jobb-parti kiterülés kis mértékben, a töltés vége utáni bal-parti vízkiterülés nagyobb mértékben megnövelte az esést. Az 1992. évi felszín-görbéből kiindulva meghatároztuk a medernek a nagyvizek esetére jellemző új simasági tényezőjét, ami k = 34 re adódott. 1993 tavaszán a város térségében keresztszelvény felvételi munkák folytak. Vizsgált területünk középvízig terjedő keresztszelvényei a 4. ábrán láthatók, melyen bejelöltük az 1978. évi terv szerinti fenékmélységeket is. A 3. ábrán a viszonylag egyenletes fenékszinteket + -tel jelöltük, a többieknél a fenékszint szélsőségeit mutatjuk. mAf Feltételezhetjük, hogy az 1992. decemberi és az 1993. tavaszi mederállapotok egymáshoz nagyon hasonlók voltak. Ezt figyelembe véve az 1992. évi felszíngörbén a 7. és 8. szelvények kismértékű lokális felszínesés csökkenést eredményeztek, ami azonban a teljes vizsgált szakasz átlagesését nem befolyásolta. A magasabb árhullám felszín-görbéjén lokális csökkenések nem mutatkoznak. 4. Árvízvédelmi tanulmány 1993-ban tanulmány készült a város árvízvédelmi fejlesztésének megalapozása céljából (Somogyi, Szilágyi, 1993). Az előbb említett geodéziai munkák ennek érdekében történtek. A tanulmányban találhatók a Raab, Lapincs, Rába város-térségi szakaszainak permanens állapotra érvényes felszín-görbéi. A felhasznált program a felszín-görbe számítás energiaegyenleten alapuló megoldásának gépi realizálása. A számítások az új simasági tényező alapul vételével történtek. Vizsgált Rába-szakaszunk 700 m 3/s vízszállításra számított felszín-görbéjén, mely ugyancsak a 3. ábrán látható: - A vízmérce előtti szakaszon az esés lecsökken, 1250 1650 m között az 1996. évi felszíngörbével közel egyező. - A vízmérce szelvényében a számított vízszint 492 cmes vízállásnak felel meg. A 3. sz. vízhozam-görbe extrapolációja szerint a 700 mVs-hoz tartozó vízállás 498 cm-nek felel meg. Az 1993. évi hidraulikai számítást tehát a három évvel későbbi, 1996, évi mérésből meghatározott vízhozam-görbe igazolja. Ez a görbe 1999-ben még érvényes volt. 5. A napjainkban érvényes vízhozam-görbe Már 2005-től, így a 2009 júniusi árhullámnál is Doppler effektuson alapuló akusztikus vízhozam-mérőt (ADCP) használtak. Ennek a forgószárnyas sebességméréses -számításos vízhozam meghatározástól eltérő módszernek az alkalmazásba vétele előtt a VITUK.I vezetésével sok tesztmérést végeztek. Ezekből megállapítható, hogy az ADCP műszer és módszer napi gyakorlatban történő alkalmazása jeVízállás Vízszállítás m'/s Q'/Q 2 cm 2. görbe 3. görbe 300 330 230 0,69 350 460 320 0,69 400 620 410 0,68
