Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Jobbágy Réka–Hajnal Géza–Vasvári Vilmos: A szivárgási tényező meghatározása terepi vizsgálatokkal

29 1F 2F 3F 4F 150.7 m 150.0 m 149.7 m 149.5 m 200S.10.13 2008.10.13. 2008.10 13. 2008.10.13. 14. ábra. 1F-4F kuU A kútsoron két alkalommal végeztünk méréseket. Az anyakutat először 16 l/p hozammal, majd a szivattyú teljesítményét lefojtva, 5 l/p hozammal leszívták, és rögzítették a teljes visszatöltődés időpontját. Az észlelőkutakban az anyakút leszívásának hatására nem mutatkozott vízszint-változás. így az 1F és 7F kutakra is elvégezték 16 l/p hozammal a szivattyúzást, és a visszatöltődést több időpontban is mérték. Második alkalommal lehetőségünk volt szivattyúzási és nyeletési vizsgálat végzésére is. Az első méréshez hasonlóan az anyakútban és az 1F, 7F megfigyelőkutakban végeztünk szivattyúzást, ez alkalommal 12 l/p hozammal. A leszívás és visszatöltődés ideje alatt is gyakran mértük a vízszintet. Vízrátöltéssel nyeletési kísérletet a 2F, 4F és 6F kutakban hajtottunk 15. ábra. Vízszint visszaalakulás vízrátöltés után (részlet) A szivattyúzási vizsgálatok alatt az áramlás nem-permanens állapotban maradt, nem alakult ki állandó leszívás, tehát a kútképlet nem használható a szokott formában. A leszívási hatástávolságot figyelembe vevő képlettel számoltunk. Mivel a szomszédos kutakban a leszívás közötti rétegszelvény nem volt érzékelhető, R = 2 m hatástávolságot vettünk figyelembe. A képletnek erre a paraméterre esetünkben nem jelentős az érzékenysége. Az anyakút esetében a szürőzött zóna az agyagban található, így viszonyító-síknak a furat alját tekintettük. Mivel a leszívás minden esetben a kúttalpig történt, a különböző méréseknél csak a szivattyúzás hozama tér el a képlet behelyettesítésekor. Ebből is látható, hogy ez a módszer ilyen mérés kiértékelésére nem kellő biztonsággal alkalmazható. 12 l/p hozam mellett 2,6 10~" m/s lett az eredmény. Az 1F és 7F kutak esetében nincs szürőzött rész, emiatt nem vízszintes, hengerszimmetrikus áramlás jön létre, hanem a cső alsó nyílása körül gömbszimmetrikus. Emiatt a számításnál a kút talpa alatti egy méteres talajréteget is figyelembe vettem a vízoszlop-magasság meghatározásánál. Erre 2-10° m/s adódott. Az előzőhöz képesti egy nagyságrend eltérés a vízoszlopmagasság különbségének tudató be. Az anyakútra és a megfigyelőkutakra a különböző kialakítás miatt eltérő szivárgási irány jellemző. Porchet módszerével a szürőzött kútra 5 l/p és 12 l/p hozamú szivattyúzásra 3 és 2-10"

5 m/s, míg 16 l/p mellett 210"

6 m/s adódott. A leszívási és visszatöltődési görbék meredekségének függvényében a megfígyelő-kutakra 10"

3 nagyságrendű értékeket kaptam. Látszik tehát, hogy lényeges különbség adódik a kútkialakításból, a szivárgási felület, irány feltételességéből. A leszívás rövid ideig tartott, emiatt a Cooper-Jacob módszerrel történő kiértékelésnél u = 0,1, ami 5 % hibát eredményez, az adatsor közepére esik. Ez az 5 %-os hiba azonban esetünkben nem is érzékelhető. Több pontot a leszívási görbén csak a második vizsgálat alkalmával mértünk, így erre végeztük a számítást. Az anyakútra az előzőekben is alkalmazott viszonyító sík használatával 1T0"

6 m/s szivárgási tényezőt kaptunk, míg az 1F és 7F megfigyelőkutakra fél nagyságrenddel nagyobb értéket.