Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Baranya Sándor–Józsa János: ADCP alkalmazása lebegtetett hordalék-koncentráció becslésére

JBARAN^^^^^ÓZS^^^ADO^ükalmazásídebcgfö 19 Lebegtetett hordalék mintavételi pont ADCP visszhang jelerősség 2. ábra. Mintavételi pontok egy keresztszelvényben és átlagos ADCP visszhang intenzitás profilok. gy átlagos értéket állapítottunk meg a mintavételezés során kapott átlag töménység felhasználásával, ami alapján Os= 0.035 dB/m az abszorpciós együttható. A következő lépésben meghatároztuk a kritikus távolság (^critical) értékét, aminél ha közelebb helyezkedik el a mért cella a műszerfejhez, az átviteli veszteségek számítását egy korrekciós tényezővel (i|/) kell ellátni. A paramétere értéke 3.2 méterre adódott, ami - a méréskor jellemző 5-6 méteres vízmélységek ismeretében - jelzi a faktor figyelembevételének szükségességét. A nyers ADCP adatok feldolgozásával folytattuk a becslési eljárást. Kigyűjtöttük az összes (35 db) rögzített pontú méréshez tartozó jelerősség (E) idősorokat és előállítottuk belőlük a 10 percre vonatkozó átlagprofilokat. Az eloszlásokból ezután lekérdeztük a hordalék mintavételi pontok mélységében érvényes jelerősség értékeket, lineáris interpolációt alkalmazva. Az ismert müszerfej-cella távolságok (R) és az előzőekben becsült abszorpciós együtthatók segítségével számítottuk az átviteli veszteségeket (TL). Minden egyes hordalék mintavételi pontra meghatároztuk a visszhang erősségét (RL) és végül a relatív visszavert jelerősség (.RB) értékeket. 3. ábra. Lebegtetett hordalék szemeloszlást' görbéi. A relatív visszavert jelerősség és mért hordalék töménység (SSC) adatok felhasználásával elvégzendő kalibrációs eljárást nagyban megnehezítette, hogy a mért töménységek nagyon csekély tartományban mozogtak, Rögzített ADCP mérések és hordalék mintavételi helyek