Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Nekrológ: Békési János (1925–2010)

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. Nekrológ Békési János 1925-2010 A Hidrológiai Közlönynek 1952. óta technikai szerkesztője, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja, Békési János, arany-okleveles mérnök 2010. január 13-án Budapesten elhunyt. 1925. október 23-án Budapesten született. Mérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett 1950-ben. 1946-1950 között a MÁV alkalmazásában állt, s a vasút háborús kárainak felszámolásával, létesítményeinek újjáépítésével foglalkozott. Ez után az OVH, majd a VIZITERV munkatársa lett. 1954-1956 közt aspiráns volt. 1956-tól két évig a VITUKI állományában dolgozott. Innen távozott a Földmérő és Talajvizsgáló V-hoz, s 1959-1967 közt újra a VIZITERV állományába került. A vízügyi szolgálatban elsősorban a vízügyi létesítmények tervezésével, vízgazdálkodással, vízkészlet-gazdálkodással foglalkozott, amely munkának kiemelkedő része volt a Vízgazdálkodási Keretterv egyes részleteinek kidolgozása. A műegyetemi oktatásból is kivette részét, mint meghívott előadó. 1952-től a Hidrológiai Közlöny technikai szerkesztője, 1950-1952 között a Magyar Hidrológiai Társaság titkára volt. A Magyar Hidrológiai Társaság által adományozott kitüntetései: Pro Aqua Díj, 1978, Bogdánfy Ödön emlékérem, 1989, tiszteleti tagság 2000. * Békési János hamvasztás utáni búcsúztatása 2010. január 21-én ment végbe a Budapest, II. Cimbalom utcai református templomban. A Magyar Hidrológiai Társaság és a Hidrológiai Közlöny nevében dr. Vágás István főszerkesztő az alábbiakban emlékezett: Békési Jánost, munkatársunkat, barátunkat, kollégánkat búcsúztatjuk, jómagam szerkesztő-társamat is. Mérnök volt, szak-egyesületi tag, és tisztségviselő, tudományos folyóirat-szerkesztő. Éltető elemünk, a lépten-nyomon mindenhol előforduló víz - mint ahogy egykori professzorunk, Németh Endre is kifejezte - nem tűri a nyers erőszakot, de a természetének megfelelő irányításnak enged. Ebben áll a vizekkel foglalkozó mérnök hivatása: a vizek természetének megfelelő irányítás elgondolása, megtervezése és véghezvitele. Ezért lehet és kell vizeinkkel gazdálkodnunk, és azok természetét és mennyiségét szükségleteinknek és jó céljainknak megfelelően irányítanunk. Békési János élete egész munkássága mindazon helyeken, ahol alkalma volt dolgozni és vezetni, a vizek természetéhez hü irányitás lehetőségeit teremthette meg. A VIZITERV irodavezetői beosztásából irodája teljes létszámával együtt az 1967-ben megszervezett, s a különböző elnevezéseket viselő VIKÖZ-höz helyezték, amelynek igazgató-helyettese, majd hosszabb időn át a be nem töltött igazgatói posztot ellátó tényleges igazgatója volt 1978-ig. E vízügyi intézménynek az egyik legfontosabb feladata a már kidolgozott Vízgazdálkodási Kerettervek végrehajtása, gondozása, naprakészen tartása volt. 1979-1988 közt, nyugdíjba vonultáig az Építési és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezető-helyettese volt, és nyugdíjas idejében Veresegyház önkormányzatát segítette műszaki és építési tanácsadással. Céljait azonban nemcsak munkahelyein szolgálhatta, hanem szakterületének társadalmi fórumain is. A Magyar Hidrológiai Társaság nyújtott számára alkalmat, hogy előadásokon, hozzászólásokban, és szakmai eszmecserékben is szolgálhassa vizeink ügyeit. Tiszteleti taggá választása bizonyítja, hogy munkássága tekintélyt és megbecsülést szerzett számára életében is. Szakmai működésének szinte az egészét, 58 évét fogta át folyóiratunk, a Hidrológiai Közlöny ügye. A lap az 1951. évi kényszerű szünetelés után megújulhatott, és azóta is hasonló formátumban, hasonló szellemben jelenhetett meg. Békési János technikai szerkesztői tevékenysége időszakában négy felelős (fő-) szerkesztővel (Kovács György 1952-1958, Öllős Géza 1959-1985, Szöllősi-Nagy András 1985-1989, Vágás István 1990-) volt alkalma együtt dolgozni, így csaknem hat évtizeden át talán szinte Ő testesítette meg az állandóságot a folyóirat szerkesztésében. Különösen azokban az években akadtak jelentős és fontos szerkesztői feladatai, amikor még a nyomtatásnak a számítógépes szövegszerkesztés előtti, hagyományos formái éltek. A szerzői és szedői korrektúrák kezelése, ellenőrzése, a kiadóval, nyomdával történő egyeztetések, viták lefolytatása időt és fáradságot, minden esetben egész embert kívánt. A Hidrológiai Közlöny szerzői, szerkesztő bizottságának tagjai számára Békési János személye és munkássága mindig emlékezetes marad. Ugyanígy felejthetetlen marad mindannyiunk, a család, rokonok, a munkatársak, barátok és ismerősök számára, akik e búcsúztatáson megjelentünk, vagy akik csak lélekben lehettek jelen. Tartalmas élete mindannyiunk számára, akik tiszteltük és szerettük, példakép marad V. I.