Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
139 1. táblázat: Mintavételi helyek a Balaton vízgyűjtőjén Makroszkopikus vízi gerinctelenek térbeli előfordulási sajátosságait befolyásoló közvetlen élőhelyi változók vizsgálata a Balaton vízgyűjtőjén Szivák Ildikó 1, Móra Arnold 2, Deák Csaba', Kálmán Zoltán", Soós Nándor 1, Boda Réka 1, Kovács Tamás Zoltán", Sály Péter 4, Takács Péter 2, Csabai Zoltán", Erős Tibor 2, Bíró Péter 2 ' PTE TTK Környezettudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Ökológia Tanszék, 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany, Klebelsberg Kuno út 3. - 3iszántúli KTVF Mérőállomása, 4025. Debrecen, Hatvan u. 16. - 4Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszék , 2103. Gödöllő, Páter Károly u. 1. Kivonat: A balatoni befolyók ökológiai állapota és vízi makrogerinctelen közösségei kevéssé ismertek. 2008 nyarán vizsgáltuk a makrogerinctelen közösségek eloszlási mintázatait és ezek kapcsolatát a patakok mintavételi szakaszát jellemző közvetlen élőhelyi változókkal. A mintavételezés AQEM protokoll alapján „multihabitat sampling" eljárással történt. A háttérváltozók és a közösségek eloszlása közötti összefüggések feltárása érdekében kanonikus korreszpondencia elemzést végeztünk. Kimutattuk, hogy a mért közvetlen élőhelyi változók közül a víz vezetőképessége, a mintavételi szakaszt jellemző partmenti vegetáció, az aljzat minősége és néhány hidromorfológiai tényező (pl.: áramlás sebessége, mederszélesség) jelentős hatást gyakorolt az makrogerinctelen közösségek térbeli eloszlására. Kulcsszavak: Coleoptera, Heteroptera, Ephemeroptera, Plecoptera, Trichoptera, AQEM protokoll. Bevezetés A balatoni befolyók jelentős hatást gyakorolnak a tó vízminőségére és igen sebezhető élőhelyeknek tekinthetők a területen folyó intenzív humán tevékenységek miatt. Ugyanakkor e vízfolyások ökológiai állapota és vízi makrogerinctelen közösségei kevéssé ismertek. A területre vonatkozó szakirodalmat áttekintve megállapítható, hogy a vizsgálatok döntő többsége faunisztikai jellegű (pl. Gulyás et al. 1999, Kálmán et al. 2006, Móra et al. 2007, 2008). E közlemények igen fontosak a fajok előfordulásának megismeréséhez és számos információval szolgálhatnak a természetvédelem számára is. Ugyanakkor ökológiai szempontú vizsgálatok hiányában nem érthetjük meg, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a fajok tér- és időbeli előfordulási sajátosságait meghatározzák, miként szerveződnek a fajok közösségekké, és miként változik a közösségek sokfélesége az emberi hatásokra adott válaszul. E munka célja feltárni a kis léptékben ható, közvetlen élőhelyi tényezők szerepét a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozó kisvízfolyások vízi makrogerinctelen közösségeire. Vizsgáljuk a bogár és poloska (továbbiakban BP), illetve a kérész, álkérész, és tegzes (továbbiakban EPT) közösségek közötti különbségeket az előfordulás és a környezeti változók egymáshoz való viszonyának vonatkozásában. Anyag és módszer A mintavételezést 2008. július 23. és augusztus 2. között a Balaton vízgyűjtőjén, összesen 17 mintavételi helyen végeztük (/. táblázat). A mintavételek a Víz Keretirányelv során alkalmazott, nemzetközi szinten is elterjedt és elfogadott AQEM mintavételi protokoll szerint történtek (AQEM Consortium 2002). A módszer lényege a „multi-habitat sampling", mely során egy adott mintavételi területen (jelen esetben 100 méter hosszú patak szakaszon) arra törekszünk, hogy minél több típusú mikrohabitatból vegyünk mintát. Ezt úgy tesszük, hogy a protokollban előírt 20 alminta darabszámát a mikrohabitatok között arányosan osztjuk szét azok százalékos részesedésének függvényében. A mintavételezés az 5%-os borítottságot meghaladó mikrohabitatokból történt. Almintánként a mintavételezés 0,25x0,25 m-es területről „kick and sweep" módszerrel, kéziháló segítségével történt. Az egyedeket 70 %-os etanolban tartósítottuk. Kód Név Koord. (ESZ) Koord. (KH) 1 Denke-patak (Pankasz) 46°50'12.23" 16°29'56.67" 2 Eger-víz (Monostorapáti) 46°55'38.38" 17°33'35.34" 3 Eger-víz (Szigliget) 46°48'24.08" 17°27'31.70" 4 Felső-Válicka (Bak) 46°43'49.07" 16°51'08.70" 5 Zala-Somogyi-határárok (Ormándpuszta) 46°29'41.74" 17°12'30.61" 6 Koroknai-vízfolyás (Csömend) 46°34'16.24" 17°29'52.95" 7 Lesence (Szigliget) 46°48'13.53" 17°24'14.27" 8 Marót-völgyi-csatorna, Kisvid (Nemesvid) 46°30'36.61" 17°17'29.64" 9 Pogány-völgyi-víz (Lengyeltóti) 46°39'21.27" 17°36'30.47" 10 Sárvíz (Zalaszentlörinc) 46°54'48.37" 16°52'30.73" 11 Szentjakabi-patak (Felsőjánosfa) 46°50'32.97" 16°33'00.17" 12 Szévíz (Kisbucsa) 46°49'36.82" 16°56'03.53" 13 Szévíz (Pölöske) 46°44'29.00" 16°55'45.57" 14 Tapolca (Raposka) 46°51 '00.38" 17°25'19.77" 15 Tapolca (Szigliget) 46°48'25.10" 17°25'44.67" 16 Világos-patak, Váradi malom (Nemesvita) 46°49'58.88" 17°24'07.13" 17 Zala, Budafa (Zalalövő) 46°50'59.88" 16°37'37.02" A vízkémiai vizsgálatok és egyéb közvetlen élőhelyet jellemző fizikai, medermorfológiai és partmenti vegetációra vonatkozó változók felvétele a makrogerinctelen szervezetek mintavételezésével párhuzamosan történt. Az abiotikus szabályozó tényezők és a makrogerinctelen közösségek sokfélesége, szerkezete közötti kapcsolatok meghatározása érdekében kanonikus korreszpondencia analízist (CCoA) használtunk. Az elemzés előtt az egyes környezeti változókat a közösségekre gyakorolt hatásuk alapján, „forward selection" technikával rangsoroltuk és választottuk ki. E hatások statisztikai szignifikanciáját random Monte Carlo permutációs teszttel állapítottuk meg. A korrelációs elemzés statisztikai szignifikanciájának becslését random Monte Carlo permutációs teszttel végeztük el. Előzetes többváltozós statisztikai elemzéseink alapján célszerű a Coleoptera és Heteroptera, illetve az Ephemeroptera, Plecoptera és Trichoptera csoportokat külön elemzésekben vizsgálni. A különválasztást indokolja még, hogy a két csoportot alkotó taxonok eltérő életmenetet folytatnak és ökológiai igényük is más. Cao és munkatársai (1998) és Marchant (1999) munkái alapján a ritka előfordulású taxonokat nem vettük ki az elemzésekből, hanem abundancia adataikat „alulsúlyoztuk". A statisztikai elemzésekhez CANOCO 4.55 ( Ter Braak és Smilauer 2002) programcsomagot használtunk.
