Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
200. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Az egyes mintavételi szakaszok hasonlóságát hierarchikus osztályozással (euklideszi távolság) vizsgáltuk az abiotikus élőhelyi változók alapján, alacsony és közepes vízállás mellett. A statisztikai elemzésekhez a SYN-TAX 2000 (Podani 2000) programcsomagot használtunk. A vízállás jellemzéséhez a budapesti vízmérce ( www.datanet.hu/hydroinfo ) adatait használtuk. Eredmények A 2008. március 1-től szeptember 30-ig teijedő időszakban a Duna vízállása 146 és 489 cm között ingadozott (2. ábra). A vizsgált 7 hónapon belül a vízállás 29 napig (14 %) volt 200 cm-nél kisebb, 95 napig (44 %) volt 200 és 300 cm között, 81 napig (38 %) volt 300 és 400 cm között és 9 napig (4 %) haladta meg a 400 cm-t. A tavasztól kora őszig teijedő időszakban (március 27től szeptember 24-ig) összesen 15 alkalommal hajtottunk végre mintavételt (I. táblázat). A 200 cm-nél kisebb vízállásnál 2, a 200 és 300 cm közötti vízállásnál 6, a 300 és 400 cm közötti vízállásnál 5 és a 400 cm feletti vízállásnál 2 felmérés történt. 3. ábra. Az öt mintavételi szakasz hierarchikus osztályozása abiotikus változók alapján alacsony 4. ábra. A öt mintavételi szakasz hierarchikus osztályozása abiotikus változók alapján közepes dunai vízállásnál (a mellékág átfolyik). 1. táblázat: A Duna budapesti vízállása a mintavételek napján Dátum Vízállás (cm) 03. 27. 281 04. 08. 314 04. 16. 299 04. 25. 388 04. 30. 349 05. 08. 292 05. 23. 360 05. 27. 294 06. 20. 249 07. 25. 414 08. 08. 212 08. 12. 305 08. 19. 438 09. 09. 157 09. 24. 146 Az egyes mintavételi szakaszok élőhelyi sajátosságai a Duna vízállásával összefüggően jelentős mértékben változtak. A változás különösen szembetűnő a Gödi-sziget melletti mellékágban, amelynek átfolyása megszűnik a 270 cmnél alacsonyabb vízállásnál. A mellékág állóvizes állapotában a víz átlátszósága jelentősen megnövekedik és a vízi növényzet foltszerű állományai is kialakulnak. A felmérések 27 %-ánál (4 alkalom) a vízállás nem haladta meg a 270 cm-t. A vízállás emelkedésével a partvonal az ártéri ligeterdő irányába tolódik, amelynek hatása (uszadékfák gyakorisága, szárazföldi növényzet és behajló fák borítása) egyre jelentősebbé válik. Az élőhelyi sajátosságok vízállással összefüggő változását jelzi a mintavételi szakaszok alacsony és közepes vízállás melletti hierarchikus osztályozásának eltérése (3. és 4. ábra). A meredek partfalú, kőszórásos partszakasz (5. szakasz) a vízállástól függetlenül jól elkülönült a többi élőhelytől. A folyószabályozással módosított partszakaszon nem figyelhető meg növényzet, vagy bedőlt fa, az aljzatot többnyire kőtömbök alkotják és a parttól 1 méterre már jelentős a vízáramlás sebessége. Alacsony vízállásnál a mellékág és a főág sarkantyúk közötti sekély szakaszának nagyobb hasonlóságát lehetett megfigyelni (1. és 2. szakasz). Mindkét helyszín gyakorlatilag állóvizű, aljzatukban általában az apró kavics és a homok keveréke a meghatározó. Ezekhez hasonlónak mutatkozott a sziget feletti sekély partszakasz (3. szakasz) is, amelynek mintegy 10 m széles parti sávjában nem volt számottevő vízáramlás és aljzatát többnyire az aprókavics-homok keverék jellemezte. A homokkal és iszappal fedett, agyagos aljzatú, meredekebb partszakasz (4. szakasz) abiotikus változói ugyanakkor elkülönültek az előbbi élőhelyek mutatóitól. A vízállás emelkedésével viszont nőtt a bedőlt fák és a vízbe került szárazföldi növényzet előfordulási gyakorisága a mintavételi pontokon, ezért jelentősen mérséklődött a sziget feletti sekély és meredek partszakaszok (3. és 4. szakasz) különbözősége. A vízállás növekedésével nagymértékben csökkent továbbá a mellékág és a főág sarkantyúk közötti szakaszának (1. és 2. szakasz) hasonlósága. Közepes vízálláskor a mellékág partoldala mentén jellegzetes élőhelyi elemek a bedőlt fák és a víz alá kerülő szárazföldi növényzet. Az eredmények értékelése A 2008-ban végrehajtott felméréssorozattal a kis és közepes vízállásokra jellemző élőhelyi mintázatok tanulmányozására volt lehetőségünk. A budapesti vízmérce eddigi legalacsonyabb vízállása 51 cm, aminél közel 100 cm-rel dunai vízállásnál (a mellékág nem folyik át). 2. ábra. A Duna vízállásának alakulása Budapestnél 2008. március 1-től szeptember 30-ie.
