Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

1. szám - Nebojszki László: 350 éve született Luigi Ferdinando Marsigli

1 350 éve született Luigi Ferdinando Marsigli Nebojszki László Szent László ÁMK Vízügyi Szakközépiskola, 6500. Baja, Katona József u. 3. Kivonat: A tanulmány Luigi Ferdinando Marsigli életpályájának rövid áttekintése. Az olasz származású hadmérnök-természetbúvár 1682-től majdnem két évtizedig élt Magyarországon. Kezdetben a törökök kiűzését segítette, majd a határmegállapító munkálatokban kifejtett munkássága mellett jelentős mértékben járult hozzá hazánk 17. század végi állapotának felméréséhez. Ö volt az, aki a Johann Cristoph Müller nevű munkatársával a Dunáról és a Kárpát-medencéről - Lázár deák térképe után - először készített felmérések alapján megrajzolt térképeket. A főműveként, 1726-ban megjelent hatkötetes Danubius Pannonico-Mysicus mellett jelentős mennyiségű kézirat jelentik a gazdag életmű dr. Deák Antal András által feltárt, napjainknak szóló üzenetét. Kulcsszavak: Luigi Ferdinando Marsigli, vízügyi történelem, Duna Marsigli neve 2004 óta nemcsak a szakembereknek csenghet ismerősen: ebben az évben jelent meg a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény kiadásában dr. Deák Antal András „A Duna fölfedezése" című könyve, amely részletes áttekintése-összefoglalása a híres olasz származású tudós életpályájának, s melyről a Bajai Honpolgár 2005. májusi és a Hidrológiai Közlöny 2005. 3. számaiban olvashattuk dr. Faludi Gábor impresszióit-recenzióját. A munkával egybekötve került hasonmás kiadásra a Marsigli főművének tekintett, 1726ban Hollandiában (Amszterdamban és Hágában) kiadott „Danubius Pannonico-Mysicus" hat kötete közül az első, és annak magyar nyelvű fordítása. De ki is tulajdonképpen gróf Luigi Ferdinando Marsigli, aki könyvében 1696. június elején, Baján végzett csillagászati mérésekről közöl adatokat? hogy a származása okán rá váró nyugodt és kellemes élet helyett katonai pályára lép: 1682-ben, Bécsben kihallgatást kért I. Lipót német-római császár és magyar királytól. Az uralkodónak személyesen mondta el a törökök elleni harcra vonatkozó javaslatait és ajánlotta fel szolgálatait. Arisztokrata család gyermekeként 1658. július 20-án született Bolognában: édesapja Carlo Marsigli, édesanyja Margarita Ercolani. Szülei tehetséges sarjukat kezdetben a szülővárosban tanítatták. Biztos anyagi háttere tette lehetővé, tudós tanárainak ösztönzése küldte, és saját tudásszomja pedig elvezette a tizenéves fiatalt Páduába, Velencébe, Rómába, Nápolyba és Firenzébe. Rómában nagybátyja, gróf Alfonso Ercolani bíboros segítségével a pápához is bejutott. Utazásai közben - de későbbi felnőtt életében is - személyes kapcsolatait megtartotta tanáraival, akik igazi mentorként Marsigli gyakran levélben érkező kérdéseire mindig a kor szintjének megfelelő tudományos alapossággal válaszoltak, segítették problémái megoldásában, és hozzájárultak szakmai ismereteinek bővítéséhez. Közülük a legnagyobb hatást Giovanni Domenico Cassini (1625-1712) hadmérnök tette rá, aki jelentős vízépítő munkássága mellett 1650-től a bolognai egyetemen a csillagászat professzora, majd 1669-től 1672-ig a párizsi csillagvizsgáló igazgatója volt. Kiterjedt kapcsolatain, és szerteágazó érdeklődésén túl szerencséjének köszönhette, hogy 1679. július 22-én Pietro Civrani velencei követ kíséretében eljutott a török birodalom fővárosába, Konstantinápolyba. Itt már megnyilvánult az a természettudományos érdeklődése, amely életének későbbi szakaszaiban mindvégig elkísérte: műszereket vitt magával tervezett megfigyeléseinek megvalósításához. Közben ismerkedett a török nyelvvel, tanulmányozta az ország kultúráját, a török állam- és katonaszervezet jellemzőit, stb. Egyrészt arra a megállapításra jutott, hogy az ottomán hatalom túljutott csúcspontján, másrészt tudomást szerzett a törökök Bécs elleni készülődéséről. Az eltelt 11 hónap életének meghatározó fontosságú szakasza lett, amely a törökök ellen folytatott hadviselést elemző írással zárult. Ekkor határozta el. Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) hadmérnök, természetbúvár (az olasz irodalomban többnyire a Marsilli vagy Marsili név használatos) Az olasz származású gróf Aeneas Silvius Caprara császári lovassági tábornok seregében közlegényként (muskétásként) indultak Marsigli katonai pályafutásának kezdeti, kalandos és megpróbáltatásokat sem nélkülöző évei. Szolgálatát Győrben kezdte meg, az itteni várát javaslatainak felhasználásával tették a közeledő török csapatok támadására számítva védhetőbbé. Képességeit, tudását elöljárói gyorsan felismerték és értékelték is, amelynek eredményeképpen 1683-ben már kapitány lett. Ugyanezen év nyarán a Rába vonalára csapatával felderí-