Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
117 ábra kapcsán már említett, II. sz. területhez tartozó nyár végi és őszi adatok. Továbbá megfigyelhető a 2007. és 2008. év tavaszi mintái közti különbség, ugyanis a 2007. tavaszi mintái a nyáriakkal alkotnak egy csoportot, amely előrehaladó változásokat tételez fel. Hasonlóan jól láthatóak a makrogerinctelen fajok prezenciájában bekövetkező szezonális változások is, melyeket a 8. ábra szemléltet. PCoA-val külön csoportokat képeznek az első évi nyári, őszi, illetve a második évi tavaszi adatok, ugyanakkor feltűnő az első évi tavaszi minta eltérése (jelölése: *). Ebből is látszik, mennyire gyorsan változik a terület, és milyen fontos, hogy ne kizárólag szezonális változásokban gondolkodjunk, hiszen a fajkészlet kicserélődése egy időben előrehaladó tendenciát is jelenthet. vn IX vm v VI X ni ív 1 2 Axis 1 8. ábra: A makrogerinctelen fajkészlet szezonális változásainak kimutatása PCoA -val, prezencia-abszencia adatok alapján Az egyes mintavételi helyek közt is jelentős különbségek adódtak, mind az ott gyűjtött makrogerinctelenek denzitásában (9. ábra), mind faj készletében (10. ábra). Leginkább az egyes területeken belül kijelölt pontok hasonlítanak egymásra faj készletükben, ugyanakkor a III. terület négy mérési helye két csoportra oszlik. A fajkészletbeli eltérések mellett a különbség a denzitásban is megmutatkozott, ugyanis a III/2 és III/3 jelzésű helyeké kiugróan magasnak bizonyult. Érdekes ezt összevetni azzal a ténnyel, hogy a Nyirkai-Hany három eláraszott részterülete közül a III. számút érte a legkevesebb kezelés, itt ugyanis nem történt növénytelepítés (Takács és mtsai 2003). A magas makrogerinctelen-denzitású, a többi mintavételi helytől eltérő fajkészletü élőhelyek mellett ez okozhatja a III/4-es, nyílt vízi mintavételi helyen mért legalacsonyabb denzitást is, mivel itt a hínárnövényzet hiányának következtében az életfeltételek csak nagyon limitált számú makrogerinctelennek adottak. Az 1/3 jelzésű mintavételi hely viszonylag közel helyezkedik el a III/2-hez, ugyanakkor faj készletük szinte teljesen eltérő (10. ábra). Ugyanez elmondható a II/l és II/2 sz. pontok esetén is, amelyek hiába voltak egymáshoz közel, a II/2., nyílt vízi élőhely faj készletében sokkal jobban hasonlított pl. az I/l-es, szintén nyílt vízi területhez. A II/3 jelzésű, tündérfátylas mintahely abból a szempontból is újból érdekesnek bizonyult, hogy míg az ott előforduló makrogerinctelenek denzitása nem számottevő, ugyanakkor fajkészlete az összes többi pontétól markánsan különbözik. 23UZ 1 1/2 10 M/1 IV? 118 Mintavételi helyek 9. ábra: A makrogerinctelenek éves átlagos denzitása az egyes mintavételi helyeken m F 1 1/2 " 1/3 10. ábra: Az egyes mintavételi helyek eltéréseinek kimutatása PCoA segítségével, makrogerinctelenek prezencia-abszencia adatai alapján Értékelés Vizsgálataink rávilágítottak az egyes élőhelyek különbségeire, különösen igaz ez a tündérfátylas (II/3 sz.) mintavételi helyre, amely az év során a többi nyílt vízi területtel mutat hasonlóságot, de a hínárnövényzet kifejlődésével a társulás is markánsan megváltozik. Egy területen belül faj készletükben a III. sz. elárasztás mintavételi pontjai bizonyultak a legheterogénebbnek, és itt találhatóak a legnagyobb makrogerinctelen denzitású helyek is. Eredményeink szerint a területen nem csak a szezonális, de az előrehaladó változások is nagyon jelentősek lehetnek. Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti szakmai segítségéért Ambrus Andrást, Murányi Dávidot, Dózsa-Farkas Klárát, Erőss Zoltán Pétert, Móra Arnoldot, Rédei Dávidot, Molnár Ákost és Kovács Katalint. A terepi és egyéb munkákban való segítségért Horváth Istvánt, Horváth Tibort és Horváth Bélát valamint családjaikat, Józsvai Dávidot, Vad Csabát, Pásti Gabriellát, Péntek Attilát és a Fertő-Hanság Nemzeti Park további munkatársait: Németh Árpádot, Pellinger Attilát és Takács Gábort. Irodalom Bérezik Á. (1974): Az asztatikus vizek egy típusa. Limnológiai tanulmány rizsföldeken. Doktori értekezés, Kézirat, Budapest, 310 pp. + 28-69. táblázat Csabai. Z. (2000): Vízibogarak kishatározója, I. kötet. Vízi természetés környezetvédelem 15. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 278 pp. Csabai, Z. - Gidó, Zs. -Szél, Gy. (2002): Vízibogarak kishatározója, II. kötet. Vízi természet- és környezetvédelem 16. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 205 pp. Einsle, U. (1993): Crustacea: Copepoda: Calanoida und Cyclopoida. Süsswasserfauna von Mitteleuropa, 8/4-1, Gustav Fischer Verlag, 209 pp.
