Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson

1 A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők r kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson Maucha László VITUKI, 1095. Budapest, Kvassay J. u. 1. Kivonat: A források folyamatos vízhozam mérése során minden korábban várható elképzelésnél több új megfigyelésre nyílt lehetőségünk. Elsősorban azért, mert Papp Ferenc professzor állandó szakember jelenlétét biztosító kutató állomást és helyszíni laboratóriumokat hozott létre Jósvafőn. Másrészt az is jelentős tényező volt, hogy a Jósvafő környéki források világviszonylatban különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ráadásul a sikeres kutató-munkát nagymértékben elősegítette az a körülmény is, hogy Kessler Hubert az 1960-as évek elején dolgozta ki a források folyamatos, műszeres hozammérésének módszerét. E munkában a Műegyetemi Barlangkutató Csoport építő-, elektro- és vegyész-mérnök, valamint geológus és geofizikus hallgatói (később mérnökei) is részt vettek. Mindvégig e Csoport tagjai voltak a Kutató Állomás önkéntes munkatársai. Szeretett professzorunk halála után 1968-tól kezdve a Kutató Állomás a VITUKI munkája keretében folytatta munkáját. A fenti sokoldalú szerencsés körülmény tette lehetővé, hogy a sokéves, folyamatos mérések során megállapítottuk, hogy a karsztforrások vízhozam változását a csapadékkal együtt hét tényező hozza létre. Kulcsszavak:. karsztvíz, karsztforrás, Jósvafő. FlItiVICK* PllSaC fí VftOH /. ábra. Az Aggteleki-karsz Bevezetés Magyarországon a karszt-hidrológiai kutatások számos új eredményre vezettek az 1964.-1993. évek közötti 30 éves időszakban. Az észak-magyarországi Aggtelekikarsztvidéken működő jósvafői Kutató Állomáson a triász-korú mészkőből és dolomitból fakadó 12 karsztforrás vízhozamának folyamatos, műszeres regisztrálására került sor. Ezen kívül még három nagyobb forrás hozamát mértük naponta. Egyidejűleg a meteorológiai, valamint a vízháztartási viszonyok minden más elemét, sőt 10 éven át a földrengést is folyamatosan mértük. A Műszaki Egyetem Ásvány és Földtani Tanszékének Kutató Állomását Papp Ferenc professzor alapította 1957-ben a Vass Imre-barlang bejárata közelében. Igen sokoldalú kőzettani és mérnökgeológiai munkásságán túlmenően kutatásainakjelentős része volt a karsztvizek tanulmányozása. Egyik cikkében (Papp F. 1940) felhívta a figyelmet arra, hogy hiányoznak a rendszeres megfigyelések. Következő cikkében (Papp F. 1941) pedig közli elképzeléseit az „élőkarszt" működéséről, amelyre két havi késéssel hat a csapadék, valamint feltételezte a légnyomás és a kozmikus-erők forráshozam befolyásoló hatását is (holdtölte, újhold). Ezért hozta létre Budapesten már 1942-ben a idék hidrogeológiai térképe. Forráskutató Osztályt a Reuma és Fürdőkutató Intézetben. A források működésének további részletes megismerése volt a jósvafői Kutató Állomás alapításának egyik fő célja, a karszt és a barlangok számos más földtani, ásványtani, hidrológiai, kémiai vizsgálatával együtt. Az Aggteleki-karsztvidék hidrogeológiai viszonyai Az 1. ábrán bemutatjuk, hogy a karsztvidék főként triász-korú képződményekből épül fel. Függőleges vonalkázással jelöltük az alsó triász-korú vízzáró, kampili réteges mészkő, agyagpala és márga rétegeket, melyek a terület déli részén nagyobb területen helyezkednek el. Fehér színnel jelöltük a középső és felső triász-korú jól karsztosodó ún. wettersteini-mészkő területeket, mely kőzetben a terület legnagyobb barlangrendszerei kialakultak. Ferde vonalkázással ábrázoltuk a wettersteini-dolomit felszínre bukkanását. A terület D-i részén pontozott területek alkotják a pleisztocén- és holocén korú agyagból, kavicsból és homokból álló vízzáró rétegeket, amelyek az Aggteleki cseppkőbarlang, a Béke-barlang és a Szabadság-barlang nem-karsztos vízgyüjtőt-területét képezik. Jól megfigyelhető, hogy a magyar-szlovák határvonal, (melyet vastag pont-vonallal jelöltünk) Aggtelektől Tornanádaskáig csaknem megszakítás nélkül wet-