Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson
14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 2. SZ. miatt ezt a kapcsolatot célszerűbb volt egy megfelelő léptékű külön ábrán megvizsgálni, ahol csak a légnyomás-változást és a vízszint-változást tüntetjük fel (36. ábra). Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a tatabányai mérőhellyel ellentétben a jósvafői karsztvízszint-észlelő fúrásban egy év alatt 57 periódus helyett csak 11 olyan periódust jelenik meg, amely a sokkal nagyobb amplitúdójú csapadék-eredetű változások között kis vízszint növekedések formájában található. Ezek közül is csak azokat a kis növekedéseket fogadtuk el légnyomás-hatásnak, amely napon és az előtte való két nap alatt nem volt csapadék, vagy hóolvadás. Ezért a jósvafői észlelő-kútban összesen csak 5 vízszint változás tekinthető légnyomás eredetűnek a vizsgált 1970. év időszakában. Az ábra alján C-betűvel a csapadék-eredetű és L-betűvel a légnyomás eredetű vízszint növekedéseket jelöltük ki. Fentiekből következett, hogy a jósvafői források hozam-változásában azért nem találtunk jól látható légnyomás-hatás eredetű változást, mert a karsztvízszintben is csak ritkán fordul elő légnyomás-hatásból származó ingadozás. E változások amplitúdója is jóval kisebb volt, mint a tatabányai kútban. A jelentős eltérés a két kút vízszint-változása között feltételezhetően abban rejlik, hogy fedett karsztban csak a fúrás helyén tud kapcsolatba lépni a légnyomás-változás a vízszinttel, és ezért a légnyomás növekedéskor csökkenő vízszint a légnyomás csökkenéskor oldal-irányból azonnal kap víz utánpótlást ahhoz, hogy jelentős vízszint emelkedés tudjon kialakulni. tia ni.» Tis m.m ÍSO tu*» .uc m* íto !'** '>• m* rs* aítí Jetmogyoroiot: ^ ktresitrlitiml s trtik — A Mc/d 35. a ábra. A légnyomás és az árapály-hatás kimutatása a Tatabánya 1. sz. kút vízszint változásában Gerber Pá! vizsgálatai alapján. A vízhozam-változásban csak ritkán található légnyomás-hatás fentieken kívül még azzal a ténnyel is magyarázható, hogy Gerber Pál vizsgálatai szerint a légnyomás-változás ellentétes a vízszint-változással (35 a. b. ábra). A később tárgyalt kiürülési-vizsgálatok arra az eredményre vezettek, hogy a források hozam-változását a függőleges törésekben ingadozó vízszint-változás piezometrikus nyomásváltozása vezérli (37. ábra). Ezért úgy tűnik, hogy a Jósvafő környékén található nyílt-karsztos területen az ellentétes légnyomás-vízszint hatás következtében a légnyomás értéke minden függőleges törésben hozzáadódik a piezometrikusnyomás értékéhez. Az ellentétes légnyomás - vízszint-változás következtében a légnyomás növekedés nem tud hozamnövekedést létrehozni, mert vízszint csökkenést okoz. Ez a jelenség fordítva is igaz. Ennek következtében a légnyomás-ingadozás csak a vízszint-változásban képes ingadozást okozni, de a vízhozam-változásban ez a hatás nagyrészt kiegyenlítődik. Sl9pf*tní3tr 35. b ábra. A tatabányai mérési eredmények folytatása Gerber Pál vizsgálatai szerint. 36. ábra. Kapcsolat a Jósvafő I. sz. kút karsztvízszint változása és a légnyomás ingadozás között. Eddig nem vettük figyelembe, hogy amennyiben a csapadék súlya hatással van a hézagtérfogat-változásra, akkor a légnyomás-változás is befolyásolhatja a litoklázis -fluktuációt. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen mérési eredményt tudunk bemutatni a 38. ábrán. 1972. június 16-án egy hajnali zivatar alkalmával a zivatar kitörésekor kialakult erős légnyomás-csökkenés keresztirányban 0,5 mikrométeres dilatációs szűkülést okozott a Vass Imre-barlangi mérőhelyen.
