Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson
MAUCH A L.: A karsztforrások vízhozam-változása 13 l.»nUuliríi |rivllျn»rbc IV. negyedév Uttum 7MI 5— PW^WJwöUÄ AAA *» /AAJjUMAAVV MA|MAÁ/v F«4lr'eÜK<Mk ttaytegrs .m,Jeli. Iii • 33. d ábra. A Kutató Állomás komplex diagrammjának folytatása az 1970. évi mérések nyomán értékre. Megvizsgáltuk, hogy a huszad fázis-értékekre hány szivornyás-kitörés esik. A kutatás eredményét a 34. ábrán mutatjuk be. Az ábra felső részén ábrázoltuk, hogy 101 kitörés esett az átlagosnál nagyobb légnyomás-idősorok szakaszára, és 115 kitörés esett az átlagosnál kisebb légnyomások időtartamára. Az összes kitörés eloszlását felül szaggatott vonallal jelöltük. A külső léghőmérséklet nulla-fok alatti időszakában jelentkező kitörések eloszlását pedig alul folytonos vastag vonallal ábrázoltuk. Ezt a görbét fogadtuk el végső eredményként, mivel ki kellett zárni a zivatar kezdetére eső légnyomás csökkenések hatását. A vizsgálat során ugyanis nem akartuk a csapadék-hatást légnyomás-hatásként értékelni. Eredményül azt kaptuk, hogy a légnyomás minimumok időszakában a szivornyás kitöréseknek maximuma van (Maucha L. 1977). A bemutatott eredmény közzététele után szereztünk tudomást arról, hogy 1965-ben Gerber Pál a Tatabánya 1. sz. karsztvízszint-észlelő fúrásban fedett-karsztos területen rendkívül jó kapcsolatot talált a légnyomás-változás és a karsztvízszint-ingadozás között (Gerber P. 1965.). Arra is fény derült, hogy egyidejűleg kimutatta a karsztvízszint árapály-eredetű változásának 10-12 cm-es amplitúdójú vízszint-ingadozását is. Eredményeit a 35. a és b ábrán mutatjuk be. Jól látható, hogy 1 hgmm légnyomás-változáshoz 1 cm vízszint-változás tartozik. A legnagyobb vízszint-változás 25 cm volt. Egy év alatt 57 légnyomás-változási periódusjelent meg a vízszint-változásban. Ugyanezt a kapcsolatot megvizsgáltuk a jósvafői Szelcevölgyben létesített-karsztvízszint-észlelő fúrásban is. A 33. a, b, c, d ábrán 1970 február 15-én csak egy összefüggést találtunk a légnyomás-minimum és a karsztvízszint-változás között. A nagyon kis légnyomás eredetű vízszint-változások FÁZISÉRTÉKEK 34. ábra. A légnyomás-hatás kimutatása a Nagy-Tohonyaforrás az 1965-1969 évi vízhozam-idősorában a szivornyás-kitörések kezdő-időpontjai és a légnyomás változás fázis-értékei közötti kapcsolat figyelembe vételével. Fentiek következtében feltételeztük, hogy a légnyomás csak nehezen észrevehető kis változásokat okoz a forráshozam-ingadozásban. Tekintettel arra, hogy az árapály-hatás felfedezését a szivornyás-források kitöréseinek időstatisztikája tette lehetővé, ezért az a véleményünk alakult ki, hogy a karsztos szivornyák úgy működnek, mint egy hidraulikaijelfogó, hiszen kis változásokra nagy változásokkal reagálnak (Maucha L. 1967). Ezért, felhasználva a szivornyák különleges képességét a légnyomás-hatás és a forráshozamváltozás kapcsolatát is a fenti jelenség alapján mutattuk ki. Az 1965-1969-évi öt éves időtartamra vonatkozóan kimértük a Nagy-Tohonya-forrás kitöréseinek kezdő-időpontjait. Ugyanerre az időtartamra kijelöltük a légnyomás-változások egyes periódusait, és valamennyit felosztottuk 20 fázis-
