Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson

MAUCHA L.: A karsztforrások vízhozam-változása 11 lehetett kimutatni, hogy a földrengés hatására jött létre ez a rendkívül nagy vízhozam csökkenés. Feltételezzük, hogy nemcsak a mért földrengések időszakában alakulnak ki ezek az éles hozam-változások, hanem az ún. mikroszeizmikusnyugtalanság (a Földön bekövetkező összes földrengés által keletkezett háttérzaj) maximumai is képesek létrehozni ilyen változásokat. Erre a feltevésre az a körülmény ad alapot, hogy kiszámítható: a korábban említett karsztvízszintpály-eredetü vízszint-ingadozás 30-40.000-szer nagyobb, mint a litoklázis-fluktuáció napi átlagos 0,5 mikrométeres ingadozása. A dolomitos észlelő-kútban talált 20 cm-es vízszint-ingadozás pedig 400.000-es nagyítást jelent. Ez a körülmény vezetett annak feltételezésére is, hogy a Vecsemforrásnál használt nagyon kis belső súrlódású Metra-műszer által regisztrált órás-periódusú vízhozam-ingadozás a mikroszeizmikus-nyugtalanság hatására jön létre (32. ábra). változások esetében a mészkőben található 2-3 cm-es áraA Kutató Állomáson mért meteorológiai-, hidrológiai-, és geotizikaiváltozások 1970-évi óránkénti adatai, valamint napi átlagos vízszint értékei I. negyedév 0,01 mpjil JM i.ntm/í,lári.i gr»vilá«íú*-gíírbe t ílgmm 760' 33. a ábra. A Jósvafői Kutató Állomáson mért meteorológiai, hidrológiai és geofizikai változások 1970. évi óránkénti adatai és a karsztvízszint napi átlagos változása. A légnyomás-eredetű forráshozam-változások Már Papp Ferenc professzor szerint is feltételezhető volt, hogy a légynyomás-változások is szerepet játszanak a források hozam-változásában. Ezért 1971-ben (amikor Budapesten az első számítógép megkezdte munkáját) Cser Ferenc vegyészmérnök és Szigeti Antal elektromérnök kollégám programozása és a csoport számos tagjának adatfeldolgozása segítségével olyan ábrát készítettünk, amely az 1970. évre vonatkozóan óránként tartalmazza a Kutató Állomáson mért meteorológiai-, hidrológiai- és geofizikai mérések adatait (33. a, b, c, d ábra). Felül ábrázoltuk a luniszoláris-hatást, alatta tüntettük fel a légnyomás-változását. A harmadik és negyedik sorban a Lófej- és a Kis-Tohonya-forrás vízhozam-idősorát helyeztük el. Az ötödik sorban a levegő hőmérséklet-változását, a hatodik sorban az adott időszak földrengéseit tüntettük fel. A nyolcadik sorban a Nagy-Tohonya-forrás vízhozam-idősorát, a kilencedik sorban pedig a csapadékok idősorát ábrázoltuk. Végül legalul a forráshoz közel létesített, Szelce-völgyben fúrt karsztvízszint-észlelő kút vízszint-idősorát mutatjuk be. Az utólag készített idősor napi átlagos értékek alapján készült. Az ábra elkészítésének egyik fő célja az volt, hogy megvizsgáljuk a légnyomás-változás és a forrás-hozam-változások kapcsolatát. A kapott eredmény nagy meglepetést okozott, mert nem találtunk jól látható összefüggést a légnyomás- és a forráshozam-változások között.