Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
1. szám - Kerényi A. Ödön: A dunai vízlépcsők és Magyarország
62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 1. SZ. Hatáskörét az 1948. aug.. 18-i. Duna Egyezmény szabályozza, és az ENSZ EGB Belközlekedési Bizottsága jóváhagyásával működik. Elsősorban a hajózási és technikai kérdésekkel foglakozik, és terveket készít a hajózási feltételek javítására. 8. A Duna 26-47. számú vízlépcsői A következő, összefoglaló táblázat a Duna Bizottság illetékessége alá tartozó meglévő és tervezett vízlépcsők sorszámát (26-47), nevét, az üzembe helyezés évét, energetikai jellemzőit, és rövid állapotjelzést tünteti fel. A kövéren szedett névvel a vízlépcsők hiánya a hajózást nem lényegesen befolyásolja. Ezek elsősorban az energetika számára lennének fontosabbak, mivel jelentős megújuló energia-forrásokat képviselnek. Megépítésük azonban csupán a villamosenergia-ipar finanszírozásában jelenleg nem tűnik gazdaságosnak, ha nem részesülnének a megújuló energiahordozók ártámogatásában. A Duna nemzetközi fontosságú vízlépcsői 26-47. Esés ni Ts 15,9 9.1 7,9 8.1 10,6 8.2 14,0 14,0 8,5 17,0 21 9,1 8,0 7,5 10,0 35,0 12,8 12,0 I 9. A Duna nemzetközi hajózása jelenlegi korlátai A legnagyobb akadály a hajózás számára jelenleg a 40., a Nagymarosi Vízlépcső hiánya. A szakértők szerint a Visegrád-Nagymaros közötti Duna szűkület és felette lévő 50 km-es Duna szakasz kis vízhozamok idején - bár méreteiben kisebb - de jellegében hasonló hatású, mint a Kazán szoros volt a Vaskapu I. és II. Vízlépcsők megépítése előtt. A Nagymarosi Vízlépcső újra építése tehát az Európa Unió elsőrendű érdeke. Ennek előfeltétele, hogy a magyar és szlovák kormányok között megállapodás szülessék a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítéletének végrehajtásában. Ehhez az Alkotmánybíróság érdemi állásfoglalására van szükség, mivel a gátépítést letiltó kormányrendeletek kisebb rendű jogszabályok, mint a Duna Bizottsággal kötött, és törvénybe iktatott államközi Egyezmény. Az érdemi állásfoglaláshoz dr. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke segítségét kértem. 10. A hajózás akadályoztatása melletti egyéb problémák A távlati energiamérlegben - a Bősi Vízerőmű 1 milliárd kWh (TWh) ma is járó villamos energia mennyiségen túlmenően - nem számolhatunk a Nagymaros, Adonyi, Fajszi Vízlépcsők duzzasztó gátjaiba építhető vízerőmüvek együttesen kb. 3 TWh termelésével. Az összesen nyerhető 4 TWh megújuló vízenergia hazánk mai villamosenergia-fejlesztésének 10 %-a. Az erőmű beépítés a gátakba csupán 25 % beruházási többletet igényel. Az Adonyi Vízlépcső hiányában növekszik a Duna medermélyülése. Emiatt alacsony vízszintnél a hajók veszélyeztetik a százhalombattai földgáz távvezetéket. A Paksi Atomerőmű hűtővíz ellátása is veszélybe került. A Fajszi Vízlépcső duzzasztása ezt a problémát is megoldaná, még a 4000 MW-ra bővítés után is. Jelenleg ugyanis a Duna alacsony vízszintjénél az erőmű teljesítményét is korlátozni kell, ha a kisebb szívómagasság miatt a szivatytyúk vízszállítása csökken. -A Duna-Tisza köze talajvízszint-csökkenése a hátság fokozódó kiszáradását eredményezi. Erre a problémáéra dr. Mosonyi Emil akadémikus a jövő vízgazdálkodásáról szóló tanulmányában külön is felhívta a figyelmet. 11. A Tirol-Adria hajózási csatorna. Szemben a magyar hivatalos felfogással, az Európai Unióban a hajózás üzlet, amiért érdemes beruházni is. Ezt bizonyítja az alábbi legfrissebb hír: A Tirol-Adria Ltd. beruházásában nagy ütemben épül a 700 km hosszú hajózási csatorna, amely a RMD csatornához Passaunál csatlakozva, az Északi tengert az Adriával köti össze. A csatorna beruházás egyidejűleg hat vízerőmű építését is jelenti, összesen 3100 MW kapacitással. Ezek közül négyben szivattyús energiatározó (SZET) üzemrész is létesül, együttesen 2000 MW kapacitással. A létesítményről, fontossága és technika érdekessége miatt, külön cikkben szándékozom részletesebben is beszámolni. A Tirol-Adria csatorna tipikus komplex, hajózási-energetikai beruházás jó például szolgálhat a magyar kormányzat részére is, amely sem a Duna-hajózást, sem a vízerőmű épitkezést nem támogatja. Bízom abban, hogy a fentiek hozzásegítenek a társadalom felvilágosításán túl a Kormány „nem építünk gátat a Dunán " merev álláspontjának megváltoztatásához is (Budapest, 2008. augusztus 7.) Sor -sz. 26. 27. 28. 29. 30. 2L 32. 33. Megnevezés Jochenstein (osztrák-német) Osztrák szakasz: Aschach Építkezés befejezése, év 1951 1964 Teljesítmény MW 137 287 Kapacitás GWh 850 1617 OttensheimWilhering 1974 179 1135 Abwinden-Asten 1979 169 996 Wallsee-Mittelskirchen 1968 210 1310 Ybbs-Persenbeug 1959 237 1336 Melk 1982 187 1222 Rührdorf nem sürgős, mivel a 34. visszaduzzaszt Melk-i g 34. 35. 36. 37. Altenwörth 1976 328 1968 Greifenstein 1985 293 1717 Freudenau 1998 172 1052 Wildungsmauer-Hainburg (terv) leállították és nemzeti park lett 360 2075 38. 39. 40. Wolfsthal (osztrák-szlovák terv, vitás, mivel 39. visszaduzzaszt a 37. fölé is ) Közös magyar-szlovák szakasz: Gabcsikovo-Bős 1992 720 2835 Magyar szakasz: Nagymaros (közös magyar-szlovák mü) A beruházást 1990-ben leállították! 158 1038 41. 42. Adony A magyar korm. álláspontjától függ 150 950 Fájsz A magyar korm. álláspontjától függ 145 900 43. 44. Szerb szakasz: Apatin Novisad 250 2500 45. 46. Közös szerb-román szakasz: Vaskapu I 1972 2300 11000 47. Vaskapu II + (román bővít. 2001) Közös román-bolgár szakasz: Turnu-Magurel e 1986 537 2500 804 3970 KERÉNYI A. ÖDÖN Állami Díjas, gyémánt-diplomás gépészmérnök, az MVM Rt. ny. áll. vezérigazgató-helyettese, műszaki tanácsadó. The Danubian barrages and Hungary Kerényi, A. Ö.
