Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
1. szám - Tóth Brigitta–Makó András–Guadagnini, Laura–Guadagnini, Alberto: A víztartó-képesség becslési lehetőségének vizsgálata faktoranalízissel
60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 1. SZ. A mezőségi talajok esetén a teljes adatbázissal ellentétben a kálcium-karbonát és a pH mellett a szervesanyag tartalom is az FII-höz tartozik. A pF 0 értékhez tartozó víztartó-képesség pedig mindkét főkomponenstől független, kommunaliás értéke igen magas, így az elemzés elég jól jellemzi ezen megfigyelési változót. A vizsgálat alapján a pH, a szerves anyag tartalom és a kálcium karbonát tartalom nincs hatással a talaj víztartó-képességére, mivel külön faktorhoz tartoznak. A vizsgálat alapján a szervesanyag tartalom negatív kapcsolatban áll a talaj kálcium-karbonát tartalmával és pH-jával. Ez azzal magyarázható, hogy a mezőségi talajok humusztartalma felülről-lefelé fokozatosan csökken, míg a pH ugyanebben az irányban kis mértékben nő a növekvő mésztartalom hatására. Ezen talajtípus hazánkban legtöbbször löszön alakul ki, így a talaj legalsó szintje a legmeszesebb, leglúgosabb és a legkisebb humusztartalmú. A pF 0 értékhez tartozó víztartó-képesség egyetlen változóval sem mutatott kapcsolatot. Az eredmények alátámasztják, hogy a víztelítettségnél magasabb tenzió-tartományban a víztartó-képességet becslő módszert érdemes lenne a talaj mechanikai összetételére alapozva, a szerves anyag szerepét megfontolva kidolgozni. A pF 0 értékhez tartozó víztartó-képesség becslésének kidolgozásához további vizsgálatok szükségesek, mivel a megfigyelt változók közül egyedül a szervesanyag tartalommal mutatott kapcsolatot, azt is csak a mezőségi talajok esetén. A becslést valószínűleg segítené, ha a módszerek kidolgozása talajtípusonként történne, mivel a vizsgált talajtulajdonságok és a víztartó-képesség kapcsolata típusonként eltérő lehet, amit a mezőségi talajok vizsgálati eredményei alátámasztanak. Összefoglalás Faktor-analízissel vizsgáltuk a leggyakrabban mért, a hazai nagy méretarányú talaj térképeken is feltüntetett változati talajtulajdonságok és a talaj víztartóképessége (pF 0, PF 2i 5, pF 4, 2 és pF 6> 2 értékeken) közötti kapcsolatot. A vizsgálatba a talaj homok, agyag, szervesanyag tartalmát, a pH-ját, a kálcium-karbonát tartalmát és a különböző tenzió-tartományban mért talaj víztartó-képesség értékeket vontuk be. A vizsgálatot először a teljes adatbázison végeztük el, majd ugyanazon módszerekkel az adatbázis mezőségi talajait is megvizsgáltuk. A mezőségi talajok vizsgálati eredményei a pF 0-hoz tartozó viztartó-képesség esetén eltérnek a teljes adatbázisétól. Ezen pF értéken a víztartó-képesség mértéke főként a makropórusok jelenlététől függ, melyet többek között a biológiai aktivitás és - az intenzív müvelés következtében elég gyakori - degradáció (tömörödés, szerkezet szétesés) nagyban befolyásol. Az eredmények alapján úgy gondoljuk, hogy a talajtípusonkénti elemzés segíthetné a különböző talajtulajdonságok és a víztartó-képesség közötti kapcsolat jellemzését, ami a későbbiekben pontosabb becslő módszer kidolgozását eredményezheti. Köszönetnyilvánítás Munkánk az OTKA 62436 és T048302. számú kutatási pályázatok és az Olasz Külügyminisztérium által biztosított ösztöndíj támogatásával készült. Irodalom Búzás, I. (ed.): 1993. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv. 12. INDA Kiadó. Budapest. Farkas, C. - Hagyó, A. - Tóth, E.: 2005. Evaluation of the soil water regime of an irrigated maize field. Acta Agronomica Hungarica, 53: 2. 161-175. Lin, H.S., Mclnnes, K.J., Wilding, L.P., Hallmark, C.T.: 1999. Effects of soil morphology on hydraulic properties: II. Hydraulic pedotransfer functions. Soil Science Society of America Journal, 63: 955-961. Norusis, M.J.: 1994. SPSS Professional Statistics - user's manual. SPSS Inc. Chicago. Pachepsky, Y. - Rawls, W.J.: 2005. Development of pedotransfer functions in soil hydrology. Developments in Soil Science, vol. 30 Elsevier, Amsterdam, 512 169 pp. ISBN: 0-444-5175-7 Rajkai, K, Várallyay, Gy.: 1992. Estimating soil water retention from simpler properties by regression techniques. In M. Th. van Genuchten, F.J. Leij, and L.J. Lund (eds.) Proc Int. Workshop on Indirect Methods for Estimating the Hydraulic Properties of Unsaturated Soils. University of California, Riverside, CA. 417-426. Sváb, J.: 1979. Többváltozós módszerek a biometriában. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Tóth, G., Máté, F.: 2006. Megjegyzések egy országos, átnézetes, térbeli talajinformációs rendszer kiépítéséhez. Agrokémia és Talajtan. 55: 2. 473-478. Tóth, G., Montanarella, L„ Várallyay, G., Tóth, T., Filippi, N.: 2006. Strengthening optimal food chain elements transport by minimizing soil degradation. Recommendations for soil threats identification on different scales in the European Union. Cereal Research Communications. 34: 1. 5-8. Várallyay, Gy., 2002. A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Egyetemi jegyzet. FVM Vízgazd. Osztály. Budapest-Gödöllő. Várallyay, Gy., 2004. A talaj vízgazdálkodásának agroökológiai vonatkozásai. AGRO-21 Füzetek. 37: 50-70. Várallyay, Gy.: 2005a. Magyarország talajainak vízraktározó képessége. Agrokémia és Talajtan. 54: 5-24. Várallyay, Gy., 2005b. Soil water management and the environment. In: Environmental Science and Technology in Hungary. (Ed.: Láng, 1.) 249-259. (CD ROM) Vereecken, H., Maes, J., Feyen, J., Darius, P.: 1989. Estimating the soil moisture retention characteristic from texture, bulk density and carbon content. Soil Science 148: 6. 389-403. Wösten, J.H.M. - Pachepsky, Ya.A. - Rawls, W.J.: 2001. Pedotransfer functions: bridging the gap between available basic soil data and missing soil hydraulic characteristics. Journal of Hydrology. 251 : 123-150. TOTH BRIGITTA MAKO ANDRAS ALBERTO GUADAGNINI LAURA GUADAGNINI A kézirat beérkezett: 2008. augusztus 16-án a PE Növénytermesztési- és Kertészeti Tudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatója, doktori dolgozatát talajfizika témakörben készíti. a Pannon Egyetem (PE) Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar Növénytermesztés-tani és Talajtani Tanszékén egyetemi docens, szakterülete a talajfizika. professzor. A Milánói Műszaki Egyetem Hidrológiai Tanszékén végzi kutatásait, szakterülete a talajvízmozgás modellezése. a Milánói Műszaki Egyetem Hidrológiai Tanszékén végzi kutatásait, szakterülete a talajvízmozgás modellezése. Factor analysis to examine of the impermeability Tóth, B. - Makó, A. - Guadagnini, L. - Guadagnini, A.