Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

180. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Vízkémiai és egyéb tényezők hatásának vizsgálata az eleveniszap állományára a debreceni szennyvíztisztító telepen Tarr Éva

1, Ditrói János

2 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Log-Aqua Bt. 4031. Debrecen, Gyolcsos u. 5. E-mail: tarreva@vipmail.h

u - 2Debreceni Vízmű Zrt. 4025. Debrecen, Hatvan u. 12-14. Kivonat: A dolgozatban a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen 2008. év első félévében végzett mikroszkópos eleveniszap vizsgálatok eredményeit vetjük össze a vízkémiai és iszap paraméterekkel. Arra keressük a választ, hogy az eleveniszap állományában bekövetkező változások, a tisztítási kapacitás növekedése, vagy csökkenése mikor, milyen körülményeknek, beavatkozásoknak a következményei. Az elemzések többek között az iszapterhelés (F/M arány) és az iszapindex (SVI-index) értékeinek felhasználásával történnek. Eredményeink nem mindig magyarázhatók meg a kémiai mutatók változásával, előfordult, hogy technológiai beavatkozás okozott rosszabb állapotot az eleveniszap állományában. Ennek várható következménye az elfolyó tisztított szennyvíz minőségének romlása. Az üzemeltetési problémák megoldásában minden lehetséges tényezőnek a minél teljesebb körű figyelembevétele szükséges. Kulcsszavak: iszapterhelés (F/M arány), iszapindex (SVI), mikroszkópos biológiai vizsgálat, tisztulási képesség (TK %) Bevezetés A biológiai szennyvíztisztító telepeken az eleveniszap mikroszkópos biológiai vizsgálatainak eredményei és a kémiai mérések során kapott eredmények együtt teszik teljessé ismereteinket az eleveniszapról, a tisztítás hatékonyságáról. Ennek ellenére ritkán történnek mindkét adatsort figyelembevevő elemzések. Az idén a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen lehetőséget kaptunk arra, hogy a kémiai paramétereket is felhasználva próbálkozzunk az adatok értékelésével (Lakatos Gy., Czudar A. 2008). Az elemzéssel az volt a célunk, hogy megkeressük azokat az összefüggéseket, amelyek befolyásolják az eleveniszap állományának összetételét és működését. A dolgozatban a 2008. év első félévi vizsgálatok eredményeit ismertetjük, és különösen azokat elemezzük, melyek kiugró értékeknek bizonyultak. Anyag és módszer Heti egyszeri gyakorisággal (általában keddi napokon) vett eleveniszap minták mikroszkópos biológiai vizsgálata során jellemeztük az eleveniszap pehelyállományát. Meghatároztuk a fellelhető taxonokat, a megszámolható összes egyedszámot, csillós-számot, csillós-arányt. (Mindig törekedtünk a következetességre.) A gyakoriság értékeiből tisztulási képességet számoltunk és a szaprobitási index felhasználásával osztályoztuk a mintákat (MSZ 260/24-87 szerint). Huszonnégy mintát elemzünk. A szennyvíz kémiai és az eleveniszap iszapparamétereit a szennyvíztelepi laboratórium méri Az előbbieket az előülepítő utáni ráfolyó aznapi 24 órás átlagmintáiból, az utóbbiakat pontmintákból. Az elfolyó paraméterei a következő napi átlagmintákból adódnak. Az iszapterhelés (F/M arány) értékeket BOI

5 helyett KOIq. adatokkal számoltuk, azért, mert KOIq. napi gyakorisággal, míg BOI

5 mérés hetente egyszer, szerdán történik. Az oxigén napi átlagértékei általában 1,6-2,0 mg/l közöttiek voltak Meg kell jegyezni, hogy egész időszak alatt vegyszeres beavatkozás (vas(II)-szulfát adagolás) történt. Eredmények és értékelésük 1. táblázat. Iszappareméterek és az elfolyó KOI minimum, maximum és átlag értékei 2008.1. félév Az eredmények az 1. táblázatban és az 1-2. ábrákon láthatók. Az eleveniszap 2008 első félévi jellemzése: általában gyenge szerkezetű kicsi és nagyméretű pelyhek alkotják, aránylag kevés a tömött pehely. A baktériumfonal gyakoriság a 6-os, legnagyobb értékről fokozatosan csökken a 4-es kategóriáig (ez utóbbi érték 5-20 fonalat jelent pelyhenként). Nagyon gyakori a nem pehelyképző, telepes baktériumok jelenléte, de a tipikus Zoogloea fajok (Z. ramigera, Z. uva) csak viszonylag kis számban fordulnak elő. A pelyhek baktérium-fonalak (hídképződés) és homogén baktériumtelepek által történő összekapcsoltsága jelentős. Ezáltal keletkeznek a gyenge szerkezetű, nagyméretű pelyhek, melyek lassabban ülepednek (1. táblázat). Az F/M arány BOI

5-ben becsült értéke a 0,09-0,27 kg KOI/kg szárazanyag/d értékeknek a fele, 0,04-0,14 közötti, mely alacsony-közepes terhelésnek felel meg (Gulyás, 1990, Szennyvíztisztítási alapismeretek, 1996). Gyakori, hogy iszapterhelés helyett a BOI

5 értékből számolt fajlagos terhelést veszik figyelembe, ekkor nem számolnak az eleveniszap szárazanyag-tartalmával (Bálint E. et al., 2007). Esetünkben a KOI-val számolt fajlagos terhelés értékei 0,24-0,95 kg KOI/d; kettővel osztva a becsült BOI értékeket kapjuk. E szerint a kategória szerint a félév során végig közepes a terhelés. Közepes fajlagos terhelés szükséges a tömött pelyhek kialakulásához, mi ezt nem tapasztaltuk. 1. ábra. A TK % és az egyedszámok alakulása az iszapterhelés függvényében Összesen 28 taxont azonosítottunk, ebből 15 csillós volt. Az indikátor-szervezetek gyakoriságából számolt tisztulási képesség %-os értékei (TK %) alapján 7 minta az a-P-mezoszaprób (75,1-100 %), 17 az a-mezoszaprób (37,6-75 %) kategóriába sorolható. A legkisebb tisztulási képesség 55, a legnagyobb 84 %-os. A mintákban jelenlevő csillósok aránya 42-91 % közötti. Az 1. ábrán bemutatjuk a TK%, az összes csillós és összes egyed alakulását a KOI-ból számolt iszapterhelés függvényében. (Terhelésen a későbbiekben is az iszapterhelést, az eleveniszap szárazanyagtartalmát is figyelembevevő számadatokat értjük, az értékeit a könnyebb ábrázolás kedvéért százzal szoroztuk.) Többnyire igaz, és az ábrán jól megfigyelhető bizonyos fordított arányosság: nöIszap IszapFaji.. tér terhelés terh. fogat SVI kgKOI/ Kg (SV) Sza index kfi KOI KOI SRT ml/l kg/m

3 ml/g Sza/d /d mg/l index Minimum 375 1,794 98 0,087 0,24 16 9 Maximum 950 5,757 333 0,269 0,95 128 22 Átlag 522 3,546 154 0,161 0,55 54 15