Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
177 1. melléklet: 1-9. fotó: A Balaton néhány jellegzetes és gyakori kovaalga faja 1. Cymbella hungaríca (Grunow) Pantocsek 2. Achnanthidium minutissimum (Kützing) Czarneczki 3. Pseudostaurosira brevistriata Grunow in Van Heurck 4. Staurosira venter (Ehrenberg) Cleve & Moeller 5. Encyonopsis minuta Krammer & Reichardt 6. Navicula cryptotenella Lange-Bertalot 7. Cyclotella ocellata Pantocsek 8. Diploneis marginestriata Hustedt 9. Cymbella cistula (Ehrenberg) Kirchner Diverzitás vizsgálatok az Örvényesi-séd vízi makrogerinctelen faj együttesein Szivák Ildikó PTE, TTK, Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. ELTE, Biológiai Intézet, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány l/A. Kivonat: A Balaton-felvidéken eredő, változatos medermorfológiájú Örvényesi-séd teljes hossz-szelvénye mentén a különböző élőhely típusok egyéves (2006-2007) vizsgálatával gazdag vízi makrogerinctelen faunát (75 taxon) sikerült megfigyelni. A sokváltozós statisztikai elemzések segítségével kimutatható a fajegyüttesek mintázatainak jellegzetes szezonális és térbeli változása. Jelen munka e mintázatbeli változásokat alapul véve vizsgálja a teljes hossz-szelvény mentén a makrogerinctelen együttesek diverzitásának tér- és időbeli változását. A Rényi-féle diverzitás rendezésekkel a fajszinten azonosított makrogerinctelen csoportok (Ephemeroptera, Plecoptera, Odonata, Heteroptera, Neuroptera, Megaloptera, Trichoptera) diverzitásviszonyait hasonlítottam össze, makroszkopikus vízi gerinctelenek, Örvényesi-séd, Rényi-féle diverzitás rendezés Kulcsszavak: Bevezetés A Balaton-felvidéken eredő Örvényesi-séd egyike a jobbára természetközeli állapotban fennmaradt északi parti kisvízfolyásoknak. A patak egész hosszán változatos morfológiájú mederszakaszok alakultak ki, amelyek többféle vegetációtípuson haladnak át, így változatos élőhelyek jöttek létre. A meszes alapkőzet ellenére a patak meglehetősen bővizünek bizonyult, így már a vizsgálatok előtt feltételezhető volt, hogy heterogén és térben változó makrogerinctelen fauna élőhelye. A patak makrogerinctelen faunájáról már számos tanulmány született, de teljes körű, a patak teljes hosszára kiterjedő vizsgálat fél évszázada nem készült. Bár az első hidrológiai, vízkémiai és ökológiai vizsgálatok (Entz et al. 1954) a patak egész vízgyűjtő területére kiteijedtek, a későbbi munkák többsége csupán a patak néhány szakaszára összpontosult (Gulyás et al. 1999, Kálmán et al. 2006). Móra és mtsai. (2007) kiemelik, hogy a Balaton környéki patakok makrogerinctelen faunája számos gyűjtőmunka ellenére is feltáratlan és további vizsgálatok szükségesek. A felsoroltak alapján érdemesnek tűnt az Örvényesi-séd makrogerinctelen faunájának alapállapot felmérése és a faj együttesek tér- és időbeli mintázatainak egy egész évet átfogó, részletes tanulmányozása. Az Örvényesi-sédben az eddigi feldolgozottság mellett gazdag vízi makrogerinctelen faunát (75 taxon) sikerült megfigyelni. A vizsgálat során gyűjtött és azonosított taxonok 35 %-a (25 faj) a patak faunájára nézve új, melyek nagy része a Heteroptera, Odonata valamint Trichoptera rendek állóvizeket kedvelő képviselői közül került ki. A patak hossz-szelvénye mentén a makrogerinctelen együttesek mintázatának jellegzetes szezonális és térbeli változása figyelhető meg, és sikerült megismerni a kis térléptékű és rövid időskálán ható tényezőket (Szivák 2008). Az egyes élőhelyeket jellemző fajegyüttesek összetételét befolyásolhatja (1) a környezeti paraméterek változása, (2) a medermorfológia paraméterek és vízállás ingadozása, (3) a patak egyes szakaszainak hidrogeológiai adottságai, (4) a patakparti, évszakosán változó vegetáció, (5) a longitudinális kontinuum mentén növekvő szerves anyag tartalom, (6) a fogadó állóvíz, a Balaton hatása és (7) az egyes szakaszokon észlelhető emberi zavarások. Jelen munka e mintázatbeli változásokat alapul véve vizsgálja a teljes hossz-szelvény mentén a makrogerinctelen együttesek diverzitásának tér- és időbeli változását Rényi-féle diverzitás rendezés segítségével. Anyag és módszer A térbeli heterogenitás megismerésének céljából vizsgálataimra a Pécsely-patak (Örvényesi-séd) Zádor-kúttól eredő ágának teljes hosszán, hét kijelölt, egymástól eltérő medermorfológiájú és vegetációjú pontján került sor (1. ábra). A mintavételi helyek és geo-koordinátáik: 1. Forrás (46°58'31", 17°46'16") 2. Forrás alatt (46°58'14", 17°46'34") 3. Duzzasztott terület (46°56'28", 17°47'33") 4. Duzzasztott terület alatt (46°56'20", 17°47'27") 5. Gázló (46°55'28", 17°48'05")
