Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
161 A perifiton elsődleges termelése a Balatonban Pados Sára 1, Somogyi Boglárka 2, Kovács Attila 2, Németh Balázs 2, Ágyi Ákos 3, Vörös Lajos 2 'Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest - 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 'Babes Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kivonat:A nádasok és a parti kövek élöbevonata (epifiton illetve epiliton) elsődleges termelését határoztuk meg a Balaton eltérő trofitású területein 2007 júliusában helyszíni inkubáció segítségével. Az élőbevonat fotoszintézisének meghatározására az oxigénfejlődés mérésén alapuló módszett állítottunk be. A nád élőbevonatában a kovamoszatok, a parti kövek bevonatában pedig a fonalas zöldalgák domináltak. A helyszíni inkubáció megfelelő módszernek bizonyult az élőbevonat produkciójának mérésére. A nádbevonat elsődleges termelése 16 és 1630 mg C m 2 nap1 között, a köbevonat elsődleges termelése 1400 és 10700 mg C m" 2 nap" 1 között változott. A fitoplanktontól eltérően a bevonat produkciója nem változott tendenciózusan a Balaton hossztengelye mentén. 2007 augusztusában meghatároztuk a kő- és nádbevonat fotoszintézisének fényintenzitás függését laboratóriumi inkubáció segítségével, 10-1400 pmol m' 2 sec* 1 fényintenzitás tartományban. A kapott fotoszintézis-fényintenzitás görbék és a terepen mért fényviszonyok alapján a nádbevonat elsődleges termelése a balatoni nádasokban a nyári időszakban erősen fénylimitált volt. A kőbevonat elsődleges termelése egy méteres mélységig ezzel szemben nem mutatott fényiimitációt, a felső sávban mért magasabb produkció értékek a bevonat mennyiségi viszonyokat tükrözték. Kulcsszavak: perifiton, elsődleges termelés, oxigén módszer, Balaton Bevezetés, célkitűzés: Annak ellenére, hogy a tavak litorális zónáját tekintik a vízi ökoszisztémák legproduktívabb területének (Wetzel, 1964, 1990, Müller, 2000), a vízi elsődleges termelés meghatározása a tavak nagy részében leginkább a fitoplanktonra korlátozódik, a fitoplankton mellett ritkábban mérik fitobentosz produkcióját (O'Reilly, 2006). Azok a folyó vízi ökoszisztémák képeznek ez alól kivételt, ahol a bevonatlakó algákat tartják a legjelentősebb termelő szervezeteknek (Hill & Webster, 1982). A perifiton „alulvizsgáltságának" legvalószínűbb oka, hogy a megtelepedésre alkalmas víz alatti nád- illetve kőfelület területének nagysága általában elhanyagolható az egész tó nyíltvizének, illetve aljzatának területéhez képest (O'Reilly, 2006). Ugyanakkor számos tanulmány beszámol arról, hogy a perifiton produktivitása oligotróf tavakban, ahol a fitoplankton produkciója alacsony, igen jelentős szereppel bírhat (O'Reilly, 2006). Mindezeket figyelembe véve, ha a perifiton produkciója a tavi elsődleges termelés tekintetében sok esetben nem számottevő, a tavak litorális zónájában meghatározó tényező lehet, így vizsgálata több figyelmet érdemelne. A perifiton elsődleges termelésének meghatározására számos eljárást alkalmaznak, mind C 1 4, mind 0 2 módszer segítségével mérik az élőbevonat produkcióját laboratóriumi vagy terepi inkubációt alkalmazva (Müller, 2000, O'Reilly, 2006). Számos tanulmány mesterséges aljzatok kihelyezésével az azokon létrejött élőbevonatot használja a produkció becslésére (Boston & Hill, 1991, Vis és mtsai., 2006), míg mások intakt nád illetve kőbevonattal dolgoznak (Gessner et al., 1996, Müller, 2000, O'Reilly, 2006). A Balatonban más tavakhoz hasonlóan elsősorban a fitoplankton és a fitobentosz produkcióját tanulmányozták. A fitoplankton produkciójának vizsgálata már több évtizedes múltra nyúlik vissza, Böszörményi és mtsai. 1962-ben vezették be a C 1 4 módszert a planktonikus algák elsődleges termelésének meghatározására a Balatonban. A mérések a kezdeti időszakban terepi inkubáció segítségével, majd később laboratórium inkubációval történtek (Agyi és mtsai,, 2008). A fitobentosz produkciójának mérésére először 2000 -ben került sor, ekkor a tó eltérő trofitású területein C 14 módszerrel határozták meg a bentikus algák elsődleges termelését laboratóriumi inkubáció segítségével (Vörös és mtsai, 2001). A balatoni perifitonnal kapcsolatban is számos tanulmány látott napvilágot, ám ezek a kutatások elsősorban a nádasok és a kövezett part élőbevonatának mennyiségi viszonyaival, illetve az élőbevonat mikro és bioelem-tartalmának meghatározásával foglalkoztak. Lakatos és mtsai. (1981, 1982, 1991) az élőbevonat tavi anyagforgalomban betöltött szerepét tanulmányozták a bevonat kémiai analízise révén, elsősorban a perifiton vízminőség javító szerepének tisztázása céljából. 2005 áprilisában és augusztusában az egész tó algaállományának felmérését célzó vizsgálatok során a nád és kő perifiton mennyiségi vizsgálatát is elvégezték az élőbevonat klorofill-a tartalmának meghatározása révén (Németh, 2005). A kapott eredmények azt mutatták, hogy a perifiton a tó teljes algamennyiségének csak egy kis töredékét teszi ki (1%), ugyanakkor a litorális régióban ez igen számottevő, különös tekintettel a kövezett part vízfelszín közeli élőbevonatára, ahol a klorofill-a koncentráció elérte a 9,5 pg cm" 2 értéket (Németh, 2005). A perifiton elsődleges termelését a Balatonban mindezidáig nem vizsgálták, ezért célunk volt a nádasok és a parti kövek élőbevonata elsődleges termelésének meghatározása helyszíni inkubáció segítségével a Balaton eltérő trofitású területein 2007 nyarán. Mindemellett célunk volt az élőbevonat fotoszintézis-fényintenzitás (P-I) görbéjének meghatározása laboratóriumi inkubáció segítségével 2007 augusztusában. Anyag és módszer Az élőbevonat elsődleges termelésének meghatározását helyszíni inkubációval a Balaton négy medencéjének tíz pontján végeztük 2007 nyarán (1. táblázat). 1. táblázat Élőbevonat mérési helyszínek és időpontok Mérés helye Élőbevonat típusa Mérés ideje 1 Balatonkenese, Siófoki-medence Nád- és kőbevonat 2007.07.11. 2 Csopak, Siófoki-medence Nád- és kőbevonat 2007.06.27. 3 Zánka, Szemesi-medence Nád- és kőbevonat 2007.07.09. 4 Kővágóőrs, Szemesi-medence Nád- és kőbevonat 2007.07.19. 5 Vonyarcvashegy, Keszthelyi-med. Nádbevonat 2007.07.26. 6 Keszthely, Keszthelyi-medence Nád- és kőbevonat 2007.07.24. 7 Balatonberény, Keszthelyi-med. Nád- és kőbevonat 2007.07.16. 8 Balatonfenyves, Szigligeti-med. Nád- és kőbevonat 2007.06.25. 9 Balatonszárszó, Szemesi-medence Nád- és kőbevonat 2007.06.19. 10 Zamárdi, Siófoki-medence Kőbevonat 2007.07.26. Mérés helye Élőbevonat típusa Mérés ideje 1 Balatonkenese, Siófoki-medence Nád- és kőbevonat 2007.07.11. 2 Csopak, Siófoki-medence Nád- és kőbevonat 2007.06.27. 3 Zánka, Szemesi-medence Nád- és kőbevonat 2007.07.09. 4 Kővágóőrs, Szemesi-medence Nád- és kőbevonat 2007.07.19. 5 Vonyarcvashegy, Keszthelyi-med. Nádbevonat 2007.07.26. 6 Keszthely, Keszthelyi-medence Nád- és kőbevonat 2007.07.24. 7 Balatonberény, Keszthelyi-med. Nád- és kőbevonat 2007.07.16. 8 Balatonfenyves, Szigligeti-med. Nád- és kőbevonat 2007.06.25. 9 Balatonszárszó, Szemesi-medence Nád- és kőbevonat 2007.06.19. 10 Zamárdi, Siófoki-medence Kőbevonat 2007.07.26. A perifiton produkciójának vizsgálata sötét-világos palack, oxigén módszer (Hach HQ20 optikai szenzor) segítségével történt délelőtt 10 és délután 14 óra között, az inkubáció kezdetén és végén mérve a csövekben az oxigén koncentrációját. Az élőbevonat eltávolítása megváltoztatja az