Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

151 243 S 243 F 4 17 11 nap 4 17 11 nap 4. ábra. Különböző korú Microcystis aeruginosa (243) te­nyészetek sejtfrakciójából (S) és a tenyészet felülúszójá­ból (F) kimutatható proteáz aktivitás (pH: 8.0, 3 pg pro­tein/zseb, kivéve a 4 és 11 napos 243 felülúszók (f): 1,5 és 2 pg protein/zseb). Az A. ovalisporum sejtekre pedig egy 80 kDa tömegű fe­hérje jelenléte jellemző, ami a 11 napos tenyészetekből de­tektálható. A három szervezet proteáz mintázata elsősorban a nagy moltömegű enzimek jelenlétében mutat hasonlóságot (2. ábra). A sejtfrakció (S) és a felülúszó (F) liofilezett mintáiból készült extraktumok zselatin-zimogramjainak összehasonlí­tása során azt tapasztaltuk, hogy a felülúszóból mind a há­rom faj esetében jelentős proteáz aktivitást lehetett kimutat­ni, az enzimmintázat jól összevethető a sejtekre jellemző enzimmintázattal (3. ábra, S: sejtfrakció, F: felülúszó). A gélképek alapján tehát megállapítható, hogy a sejtekből je­lentős sejtpusztulás - a tenyészet „elöregedése"- nélkül is kijutnak a proteáz enzimek a tápközegbe, és jelentős speci­fikus aktivitást mutatnak. Diszkusszió A fotoautotróf cianobaktériumok számos anyagcsere-ter­méket, köztük endotoxinokat termelnek, amelyek a vízvi­rágzások során az elpusztuló sejttömegből kiszabadulva fej­tik ki káros hatásaikat. A sejtek lízisével a sejtek teljes bei­tartalma, így enzimeik is a víztérbe kerülnek. Az általunk vizsgált proteázok, -amelyek irodalmi adatok szerint a sej­tek fehéije-homeosztázisában, valamint a stressz- és apop­totikus folyamatokban lehetnek kulcsfontosságúak (Depon­te 2008), a teljes táptalajon növő cianobaktérium tenyésze­tek intakt sejtjeiben, sőt a tenyészet felülúszójában is jól de­tektálható specifikus aktivitást mutattak (1-4. ábrák). A há­rom cianobaktérium fajba tartozó törzsek zselatin-zimo­gramjai közös és eltérő enzimek jelenlétét bizonyítják. Mindhárom faj proteáz aktivitásában meghatározó a 100 kDa molekulatömeg feletti proteázok működése. A legna­gyobb specifikus proteázaktivitást az A. ovalisporum-ná\ ta­pasztaltuk, ezt követte a C. raciborskii, a legkisebb proteáz­aktivitást a M. aeruginosa-nál detektáltuk. Korfüggéses vizsgálatainknál általánosságban azt tapasztaltuk, hogy a te­nyészet növekedésével csökkent a proteázok specifikus ak­tivitása a sejtfrakcióban és viszonylag állandó a felülúszó­ban (1. és 4. ábrák). Ez felveti annak lehetőségét, hogy a proteázok is részt vehetnek a toxikus vízvirágzások okozta sokrétű mérgezési tünetek kialakításában. Kísérleteink előkísérlet jellegűek, a fajokra jellemző pro­teázok karakterizálása a további munkák feladata. Köszönetnyilvánítás Dr. Mikóné dr. Hamvas Márta, dr. Máthé Csaba és dr. Vasas Gábor köszönettel tartozik a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és Jámbrik Kata­lin az Universitas Pályázat 2008. támogatásáért. Irodalom Allén M. M. (1968) Simple conditions for the growth of unicellular blue-green algae on plates. J. Phycol. 4: 1-4. Bácsi I., Vasas G., Surányi Gy., M-Hamvas M., Máthé Cs., Tóth E., Grigorszky I., Gáspár A., Tóth Sz., Borbély G. (2006): Alteration of cylindrospermopsin production in sulfate- or phosphate-starved cyanobacterium Aphanizomenon ovalisporum. FEMS Microbiol. Lett. 259(2): 303-310. Banker R., Carmeli S., Hadas O., Teltsch B., Porát R., Sukenik A. (1997) Identification of cylindrospermopsin in Aphanizomenon ova­lisporum (Cyanophyceae) isolated from Lake Kinneret, Israel. J. Phycol. 33,613-616. Bradford M. M. (1976) A rapid and sensitive method for the quantitati­on of microgram quantities of protein utilising the principle of pro­tein-dye binding. Anal. Biochem. 72: 248-254. Bryant D. A. (1994) The Molecular Biology of Cyanobacteria. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, pp. 879. Carmichael W. W. (1992) Cyanobacteria secondary metabolites — the cyanotoxins. J. Appl. Bacteriol. 72: 445-459. Carmichael W. W. (1994) The toxins of cyanobacteria. Scientific Ame­rican. 270: 64-72. Carmichael W. W., Skulberg O. M. (1993) Algal toxin sin seafood and drinking water. Academic Press. pp. 145-205. Chorus I. (1999) Toxic cianobacteria in water E & FN Spon. Deponte M. (2008) Programmed cell death in protists. Biochem. Bio­phys. Acta 1783: 1396-1405. Dong Y., Huang X., Wu X., Zhao J. (2000) Identification of the active site of HetR protease and its reqquirement for heterocyst differenti­etion int he cyanobacterium Anabaena sp. Strain PCC 7120. Jour­nal of Bacteriology 182/6: 1575-1579. Fay. P., Baalen, J. (1986) The blue-greens (Cyanobacteria). Camelot Press, Southampton. Gottesman S. (1999) Regulation by proteolysis: developmental swit­ches. Current Opinion in Microbiology 2: 142-147. Gottesman S., Maurizi M.R. (1992) Regulation by proteolysis: Energy­Dependent Proteases and Their Targets. Microbiological Reviews. 56/4: 592-621. Hortobágyi T. (1962) Két vízvirágzás a Balatonon. Botanikai Közle­mények. 49. 233-237. Hortobágyi, T., Kárpáti, I. (1967) Nagyméretű vízvirágzás a Balaton délnyugati részén. Botanikai Közlemények 54. 137-142. Kaebernick M., Neilan B. A. (2001) Ecological and molecular investi­gations of cyanotoxin production. FEMS Microbiol. Ecol. 35: 1-9. Kanervo E., Spetea C., Nishiyama Y., Murata N., Andersson B., Aro E-M. (2003) Dissecting a cyanobacterial proteolytic system: effici­ency in inducing degradation of the Dl protein of photosystem D in cyanobacteria and plants. Biochemica of Biophysica Acta 1607: 131-140. Kiss K. T. (1998) Bevezetés az algológiába. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Kós P., Gorzó Gy., Surányi Gy., Borbély Gy. (1995) Simple and effici­ent method for isolation and measurement of cyanibacterial hepato­toxins by plánt tests (Sinapis alba L.). Analytical Biochemistry 225: 49-53. Laemmli U.K. (1970) Cleavage of structural proteins during the assem­bly of the head of bacteriophage T4. Nature 227: 680-685. Maidéner I., Lockau W., Cai Y., Wolk C.P. (1991) Calcium-dependent protease of the cyanobacterium Anabaena: molecular cloning and expression of the gene in Escherichia coli, sequencing and site-di­rected mutagenesis. Mol. Gen. Genet. 225: 113-120. M-Hamvas M., Mathe Cs., Molnár E., Vasas G., Grigorszky I., Bor­bély Gy. (2003) Microcystin-LR alters the growth, anthocyanin content and single-stranded DNase enzyme activities in Sinapis al­ba L. seedlings. Aquat. Toxicol. 62:1-9. Padisák J. (1997) Cylindrospermopsis raciborskii (Woloszynska) Seen­ayya et Subba Raju, an expanding, highly adaptive cyanobacterium: worldwide distribution and review of its ecology. Arch. Hydrobiol/ Suppl. 107:463-593. Padisák J., Istvánovics V. (1995) Hogyan magyarázhatók a rendszerte­len Cylindrospermopsis racibrorskii tömegprodukciók a Balaton­ban: egy nullhipotézis. In: Bíró P. (ed.) A XXXVII. Hidrobiológus napok Kiadványa, Innopress Kft, Veszprém: 41-44. Reskóné N. M., Ponyi J., Szító A., Kiss G., Ács É., Borsodi A. (2001) A Velencei-tó biológiai állapota. Hidr. Közlöny 81 / 5-6: 448-451. Reynolds C. S., Walsby, A. E. (1975) Water-blooms Biol. Rev. 50. 437-481.

Next

/
Oldalképek
Tartalom