Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
139 2006-ban júliustól októberig végig magas volt a cianobaktérium biomassza (6-11 mgf 1) (3/B ábra). Júliusban az Aphanizomenon issatschenkoi, míg szeptemberben a Planktolyngbya limnetica és a Pseudanabaena limnetica voltak a csoport meghatározó fajai (2. kép). 2007 júliusa során nagyon magas cianobaktérium biomassza értéket mértünk (55 mg/l' 1) (3/C ábra). Elsősorban a Limnothrix redekei és a Planktolyngbya limnetica egyedei domináltak, szubdomináns volt még a Cyanogranis fermginea és a Romeria elegáns. Diszkusszió A Malom-Tisza holtág fitoplanktonjában a vizsgálat ideje alatt talált faj szám (összesen 372 cianobaktérium és eukarióta alga faj) igen gazdag mikroflóráról árulkodik. Összehasonlítva más holtágakkal a megfigyelt 44 cianobaktérium faj jelentősnek mondható. A Cibakházi-Holtágban 50 fajt (Kiss 1983), a Tőserdői-holtágban 43 fajt (Kiss 1978), Nagyfa-holtágban 45 fajt (Hortobágyi 1941) Tiszafürediholtágban 20 fajt (Hamar 1977), míg a Cicov-holtágban (Duna) 69 fajt (Hindák & Hindáková 2008) figyeltek meg, A) augusztus szeptember május június július augusztus szeptember október • Cyanobacteria • Chrysophyceae • Bacillariophyceae B Cryptophyceae • Dinophyceae • Euglenophyceae • Xanthophyceae • Chlorophyceae D Conjugatophyceae m Bacteria 3. ábra Malom-Tisza holtág B mintavételi pont biomassza értékeinek változása: A) 2005, B) 2006, C) 2007 év során Több a Chroococcales rendbe tartózó pikoplankton fajt (Cyanogranis libera, C. ferruginea, Cyanocatena planctonicá) is azonosítottunk, ezen szervezetek elterjedése eutróf állóvizeinkben szélesebb körben várható (Komárek and Anagnostidis 2000). 2005 és 2006 nyarai során (július-augusztus) a dinoflagelláták határozták meg a fitoplankton biomasszáját. E csoport eutróf vizeket kedvelő fajai komoly konkurenciát jelenthetnek a cianobktériumok számára, mert aktívan képesek változtatni pozíciójukat a vízoszlopban, és mixotrófok lévén, képesek szervesanyagok felvételére, ami az egyre romló fényklíma miatt számukra fontos alternatív energiaforrás. Csak kora ősztől (szeptember) dominálta a vizet jelentősebb cianobaktérium közösség (3/A, B ábrák). 2007 júliusában azok a fajok szaporodtak el (Limnothrix redekei, Planktolyngbya limnetica), melyek jól tűrik az önárnyékolást, jó a lebegőképességük, így igen magas biomassza létrehozásra képesek (Padisák 2003). A kialakult júliusi biomassza csúcs magyarázható azzal, hogy kéthetes meleg periódus után mintáztuk a holtágat (felszíni vízréteg hőmérséklete 30 °C volt). A vízvirágzást követően visszaesett a cianobaktériumok mennyisége. Vizsgálataink igazolták a cianobaktériumok jelentős szerepét a nyári- nyárvégi fitoplankton együttesekben, ugyanakkor az is igazolást nyert, hogy hasonló hídrometeorológiai mintázat esetén akár a dinoflagelláták is képesek tartósan uralni a fitoplanktont. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Abonyi Andrásnak, Czuczor Gergelynek, Németh Ildikónak, Török Péternek a mintavételekhez nyújtott nélkülözhetetlen segítségékükért. Munkánkat a TI-KTVF és a Bolyai János ösztöndíj támogatta. Irodalom Abonyi, A., Krasznai, E., Borics, G., Várbíró G., Grigorszky, /., Tóthmérész, B„ Padisák, J. (2008): Két Tisza-menti holtág rétegzödési sajátságai. Hidrol. Közi. IN PRESS. Borics, G., Grigorszky, /., Padisák, J. (2002): Tisza- és Körös-menti holtágak dinoflagellátái. Hidrol. Közi. 82. 21-23. Borics, G., Krasznai, E., Abonyi, A., Várbíró, G., Grigorszky, I. (2008): Néhány Tisza-menti holtág jellegzetes fitoplankton asszociációi. Hidrol. Közi. IN PRESS. Grigorszky, /., Padisák. J„ Borics, B., Schilchen, Cs. and Borbély, Gy. (2003): Deep chlorophyll maximum by Ceratium hirundinella (O. F. Müller) Bergh in a shallow oxbow in Hungary. Hydrobiologia 506, 1: 209-212. Hamar, J. (1977): Data on the summer algal flóra of dead arms in the vicinity of Tiszafüred. Tiscia 12. 21-36. Hindák, F. (2001): Fotograficky atlas mikroskopickych siníc. - VEDA, Bratislava, 128 pp. Hindák, F„ Hindáková, A. (2008): Diverzita cyanobaktérií a rias Národnej prírodnej rezervácie Cíéovské mftve rameno (juzné Slovensko). Bull. Slov. Bot. Spoloőn., Bratislava, ro£. 30, ő. 1: 11-19, Hortobágyi, T. (1941): Ujabb adatok a Tisza Nagyfa-holtága fitoplanktonjának kvalitatív vizsgálatához. Bot. Közi. 38, 151-170. Hortobágyi, T. (1942): Ujabb adatok a Tisza Nagyfa-holtága fitoplanktonjának kvalitatív vizsgálatához II., Bot. Közi. 39, 271-276. Joosten, A. M. T. (2006) Flóra of the blue-green algae of the Netherlands. - KNNV Publishing, Utrecht, 239 pp. Kiss I. (1978): Algological investigations in the Dead-Tisza at Lakitelek-Tőserdö. Tiscia 29: 27-47 Kiss, I. (1979): Algological investigations in the dead arms of the river Tisza at Tiszaalpár and Tiszaug. Tiscia 14.: 41-61. Kiss, I. (1982): The algal flóra and its seasonal aspects in the Körtvélyes and Mártély backwaters of the Tisza. Tiscia 17.: 51-65. Kiss, 1. (1983): The role of seasonal, edaphic and biotic factors in the development of phytoplankton communities in the Cibakháza backwater of the Tisza. Tiscia 18: 33-46. Komárek J„ Anagnostidis K. (2000): Cyanoprokaryota, 1. Teil: Chroococcales. In: Süss-wasserflora von Mitteleuropa 19/1 (Ettl H., Gartner G., Heynigh H. and Mollenhauer D. Eds.). Gustav Fisher, Spektrum Akademischer Verlag GmbH, Heidelberg, Berlin, 548 pp. Komárek J., Anagnostidis K. (2005): Cyanoprokaryota, 2. Teil: Oscillatoriales. In: Süsswasserflora von Mitteleuropa 19/2 (Büdel B., Krienitz L., Gartner G., Schagerl M. Eds.). Elsevier GmbH, München, 759 pp. Krasznai, E„ Fehér, G., Borics, G., Várbíró, G„ Grigorszky, I. & Tóthmérész, B. (2008): Use of desmids to assess the natural conservati-