Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
115 Planktonikus kisrákok és makrogerinctelenek vizsgálata a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukciós területen Horváth Zsófia 1, fAndrikovics Sándor 2, Szövényi Gergely 1, Forró László 3 'ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány 1. 2EKF Állattani Tanszék, 3300. Eger, Leányka u. 6. - 'Magyar Természettud. Múzeum, Állattár, 1088. Bpest, Baross u. 13. Kivonat: Kutatásunkat a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban található, 2001-ben kialakított Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukciós területen végeztük. Vizsgálatunk célja a terület faunisztikai felmérése volt, illetve a szezonális változások és az egyes mintavételi helyek különbségeinek kimutatása. A terület 10 mérési pontján, különböző társulásokban egy éven át havonta végeztünk plankton, bentosz és metafiton mintavételt 2007 áprilisától 2008 májusáig, melynek során Cnidaria, Nematoda, Turbellaria, Hirudinea, Oligochaeta, Gastropoda, Acari, Cladocera, Copepoda, Ostracoda, Branchiura, Isopoda, Ephemeroptera, Odonata, Heteroptera, Coleoptera, Trichoptera és Diptera csoportok egyedeit vizsgáltuk. Munkánk során nem csak gyakori, általánosan elterjedt, könnyen kolonizáló fajokat találtunk, hanem néhány érdekesség is előkerült, mint a Paralymnophyes longiseta, a Pleuroxus denticulatus vagy a Daphnia ambigua. Vizsgálataink kimutatták a nyílt vizű területek hasonlóságát, a tündérfátylas társulás szezonálisan erősen változó jellegét és a ül. számú elárasztott terület heterogenitását. Eredményeink szerint a területen nem csak az évszakos, de az éves különbségek is nagyon jelentősek lehetnek, amelyek különösen a fajkészlet változásában nyilvánulnak meg. Kulcsszavak: faunisztika, kisrák, makrogerinctelen, élőhely-rekonstrukció Bevezetés Vizsgálatainkat a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban található Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukciós területen végeztük, mely 2006 óta szerepel a Ramsari Egyezmény jegyzékében. Az élőhely-rehabilitációra 2001-ben került sor. Célja elsősorban a korábban lecsapolt hansági vizes élőhely helyreállítása, a vízinövényzet és a megmaradt tőzegállomány megóvása valamint a vízimadarak számára megfelelő táplálkozó hely biztosítása volt, amely különösen fészkeléskor és vonulás alatt fontos. A hansági lápos területek helyreállítása a NyirkaiHannyal vette kezdetét, és a tervek szerint ezt további területek követik majd. Ezért is fontos a területen végbemenő változások minél pontosabb és részletesebb követése, ugyanakkor a terület gerinctelen faunájából mostanáig csak a kerekesférgek, kisrákok, vízibogarak és szitakötők részletes felmérése történt meg. Jelen munkánkkal olyan faunisztikai adatokat szeretnénk szolgáltatni a területről, amelyek a szukcessziós folyamatok előrehaladtával később esetleg már nem is pótolhatóak, emellett bemutatjuk az egy év alatt végbemenő szezonális változásokat és az egyes élőhelyek különbségeit is. Anyag és módszer A Nyirkai-Hany három nagyobb egységből áll, melyeken területarányosan összesen 10 mérési pontot jelöltünk ki (/. ábra). Az I. és II. területen három-három, míg a jóval nagyobb III. területen négy helyszínt választottunk, ügyelve arra, hogy azok a Nyirkai-Hanyban megtalálható minden lényegesebb élőhely-típust képviseljék, ugyanakkor mellcsizmában még magasabb vízállás esetén is megközelíthetőek legyenek (a belső, nyílt vízi III/4. mérőpont kivételével, amelyhez minden alkalommal csónakkal jutottunk be). A mintavételt havi rendszerességgel végeztük, 2007 áprilisától 2008 májusáig, kihagyva a téli időszakot (november-február). Mindhárom területen kijelöltünk egy-egy planktonmintavételi helyet (I./1., II./3. és III./4. pontok). Közülük kettő nyílt vízi, egy pedig a tündérfátylas állományban található. Háromszori ismétlésű 30 literes mintákkal dolgoztunk, a vizet lehetőleg minél nagyobb felületről merítve, amelyet 60 pm-es lyukbőségü planktonhálón szürtünk át, majd a helyszínen 70 %-os etanolban rögzítettük. 1. ábra: Mintavételi helyek a Nyirkai-Hany vizes élőhely-rekonstrukciós területen Mind a tíz mérőponton öt-öt bentosz és metafiton mintát gyűjtöttünk. A bentosz mintákat 6 cm átmérőjű PVC-csővel gyűjtöttük az üledék felső 10 cm-éből, ezeket helyben vagy otthon szűrő segítségével mostuk át. Az állatokat egyeléssel válogattuk ki az iszapból, és 70 %-os etanolban tartósítottuk őket. A hálózás kéthálónyi felületnek megfelelő felszínű teljes víztérfogatból történt. A mintákat a helyszínen fehér tálcákra öntöttük, innen az állatok egyeléssel kerültek a 70%-os etanolt tartalmazó üvegekbe. Az állatok meghatározásához Csabai (2000), Csabai és mtsai (2002), Einsle (1993 és 1996), Ferencz (1979), Flössner (2000), Gulyás és Forró (1999 és 2001), Jansson (1969 és 1986), Móczár (szerk. 1950), Savage (1989), Soós (1963), Tóth (2007), Wallace és mtsai (1990), és Wiederholm (ed. 1983) munkáit, az adatok elemzéséhez pedig Microsoft Excelt és SYN-TAX 2000 {Podani, 1997) programcsomagot használtuk. Eredmények Vizsgálataink során 135 kg üledéket és 6973 liter vizet szűrtünk illetve hálóztunk át, valamint 13019 kisrák és 3937 makrogerinctelen egyedet identifikáltunk. Öszszesen 144 taxont mutattunk ki a területről, ezek rendszertani megoszlása a 2. ábrán látható.
