Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
82 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. A Herbolyai bányató mind a felszínén (6,21), mind a fenéken mért (4,42) pH tekintetében minimum értéket mutatott a többi bányatóhoz képest. A Herbolyai bányató és az ormosbányai bányatavak pH-ja a teljes vízoszlop tekintetében savas volt. A Gyékényes, Abda, Győrújfalu, Vadna, Öskü bányatavak pH-ja gyengén lúgos kémhatású volt, melyek a győrújfalui kivételével két élesen elkülöníthető réteget mutattak az epilimniont és hipolimniont tekintve. Az pH tapasztalt vertikális változásait mutatja a 4. ábra. A nyugati országrészről származó bányatavak mintáinak főion összetételét Ca 2 +- Mg 2 +- HC0 3 dominancia jellemezte, míg a keleti országrész mintái jelentős mennyiségben tartalmaztak S0 4 2" ionokat is. A főion összetétel tekintetében csak egyes vizek mutattak jelentős vertikális különbségeket. Ilyenek voltak Öskü, Ormosbánya-É., Herbolya, ahol a HC0 3" és olykor a Ca 2 + mélységi mennyisége közel duplája volt a felszíninek. A Kazincbarcika környéki és az ártándi bányató magas Na + és Cl" tartalmával is kitűnt a többi vizsgált bányatótól. oldott 0 2 (mg L ') oldott O, (mg L"') 3. ábra. Oldott oxigén vertikális változásai pH pH 4 5 « 7 7 8 4. ábra. pH értékek vertikális változásai A tápelemek vertikális megoszlását tekintve az oldott és összes P, valamint az NH 4 + ion mutatott jelentős különbséget egy-egy tóban, míg a N0 3", N0 2" ionok mennyisége inkább bányatavanként különbözött. Az abdai, gyékényesi és győrújfalui bányatavak bizonyultak a legszegényebbnek a N- és P- formákat illetően. Az ártándi bányatóban magas N0 3" koncentrációt mértünk az egész vízoszlopban, míg az Ormosbánya-É. és Herbolyai bányató hipolimnionjában 10 mg 1' koncentrációt megközelítő NH 4 +- ion koncentrációt mértünk. A N - formák bányatavankénti és vertikális változásait az S.-6. ábra szemlélteti, mely abszcisszáján balról jobbra növekvő összes P mennyiség sorrendjében szerepelnek a bányatavak (Abda, 14 ng l" 1- Ormosbánya-É., 1639 ngi" 1) 12000 10000 — 8000 ct 6000 — 4000 2000 0 l.^.fll. J, n •, n I. r-J • nitrát i nitrit • ammónium 5. ábra Epilimnion minták N formái növekvő összes P mellett 12000 10000 ~ 8000 CT 6000 3 4000 2000 0 -I 1 1 1 • r—1 1 T 1 T r• nitrát l nitrit • ammónium 6. ábra Hipolimnion minták N formái növekvő összes P mellett A bányatavak z r(%) értéke 0,4 (Nyékládháza) és 30,5 (Öskü) között változott. A számított RWCS maximális értéke 358 volt a Herbolyai bányató esetében, míg legalacsonyabb értéket az ártándi tó mutatta. RWCS> 300 értéket számítottunk az Ormosbánya-É. (321) és Ormosbánya-D. (316), Kurityán (356) és a vadnai (322) bányatavak esetében. Az abdai, gyékényesi és győrújfalui tavak RWCS értékei 213 és 272 között változtak. A Patalas (1984) képlet által becsült legstabilabb értékeket az Ormosbánya-É., Herbolyai, Kurityán és Öskü bányatavak esetében kaptunk. Az eufórikus és maximális mélység aránya 0,11 és 1,15 között változott. Az oxigénviszonyok vertikális változásai alapján két csoportra bonthatók a vizsgált bányatavak. A hegyeshalmi, abdai, győrújfalui, nyékládházi, ártándi valamint gyékényesi bányatavak z o x/z ma x>0,5 aránnyal voltak jellemezhetők, míg a többi bányató esetében ez az aránya nem érte el a 0,5 -et. A számított változók értékeit mutatja a 2. táblázat. 2. táblázat Limnológiai számítások eredméynei Zmax (Ti) Ao (km') z r(%) RWCS S Zeuf/Zmax Zox/Zmax Orm-É. 10 0,03 5,6 321 0,35 0,11 0,2 Orm-D. 11 0,01 8,24 316 0,55 0,42 0,5 Herb. 12 0,01 10,14 358 0,29 0,19 0,3 Vad. 22 0,12 5,63 322 0,4 0,46 0,35 Kur. 21,5 0,05 8,88 356 0,26 0,32 0,25 Nyek. 8 3 0,43 124 0,9 1,15 0,88 Art. 21 0,46 3,92 76 0,5 0,15 1 Gyek. 22 2,2 1,31 272 0,5 0,46 0,56 Gyuf. 26 0,15 5,95 213 0,5 0,31 1 Abd. 23 0,07 7,6 243 0,28 0,16 0,9 Ösk. 31 0,09 30,53 151 0,24 0,26 0,28 Hhal. 26 0,75 3,68 124 0,4 0,37 0,75
