Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

73 veszteséget meghatároztuk az összegyedszámra, a taxonok számára, a domináns fajok egyedszámaira, a Copepodák adult:lárva arányaira, valamint a Shannon és Berger-Parker diverzitási mutatók értékeire. Az információveszteséget mindig másfél évhez viszonyítottuk. Látható, hogy a diverzitásokat illetően már 1 nap alatt kb. ugyanakkora információveszteség lép fel, mint 1 hónap alatt (-30 illetve -50 %). A T. crassus és a M. micrura abundanciája 2 napon belül is jelentősen változik (75 és 39 %), hasonlóan magas értékeket mutat az adult:lárva arány. Tehát ha pontos képet szeretnénk kapni ezen fajok populációdinamikai változásairól, még a heti mintavételi gyakoriság is kevésnek bizonyul. Ugyanakkor a B. longirostris a másfél éves változás csekély hányadát (-2%) mutatja még akkor is ha csak havonta 1 mintát veszünk. A PDI értéke a taxonok számára minden mintavételi frekvencia mellett 40 %, ami azt jelenti, hogy 40 % lehetséges információt veszítünk akár naponta, akár havonta mintavételezünk. A teljes abundancia észlelésében kétnapi mintavétellel kalkulálva 12,84 % információt vesztünk, míg havi mintavételnél kb 20 %-ot. A zooplankton szezonális dinamikáját általában kétheti (Kim & Joo, 2000; Maria-Heleni et al., 2000; Reckendorfer et al., 1999) vagy heti (Bothár, 1988; Bothár & Kiss, 1990; V.-Balogh et al., 1994) mintavételi gyakoriság mellett elemzik. A napi mintavételek rámutattak (Bothár, 1996), hogy nincs szabályos, napi mennyiségi változás a zooplankton abundanciában, mint az a kémiai paramétereknél és az algáknál megfigyelhető volt. Ugyanakkor a Copepodáknál 23 napos periodicitást lehetett megfigyelni a kohorsz analízisben (a különböző fejlődési stádiumok struktúra váltásával függött össze). A fajösszetételbeli változás és a mennyiségi változások nyomon követésére Bothár saját példája alapján a heti mintavételt megfelelőnek tekinti. Eredményeink rámutattak, hogy már egy hét leforgása alatt is jelentős változások zajlanak mind az abundanciában, mind pedig a Copepodák adult:lárva arányában és a diverzitásban. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kéthei mintavételi gyakoriság nem mindig alkalmas a rákplankton időbeli változásainak nyomon követésére. Ennek egyik oka az ágascsápú rákok rövid generációs ideje. Ugyanakkor a kerekesférgek még ennél is rövidebb generációs idővel jellemezhetők és sokszor a potamoplankton domináns tagjai (Naidenow, 1998). Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy jelen dunai esettanulmányunk alapján a mintavételi gyakoriság jelentős hatással van a planktonikus rák közösség minőségi és mennyiségi összetételére egyaránt. Az eredmények azonban óvatosan kezelendők, mivel jelentős különbségek adódhatnak az egyes élőhelyek között, valamint a vizsgálati időszak is fontos befolyásoló tényező. Irodalom Amoros, C., 1984. Crustacés cladocéres, Introduction pratique a la systématique des organismes des eaux continentales francaises. Bull. Mens. de la Soc. Linn. de Lyon 53, 1-63. Effect of sampling frequency on the composition of the planktonic crustacean assemblage: a case study of R.Danube Vadadi-F. Cs. - Zsuga K. - Hufnagel L. Abstract: In the summsr of 2007 we collected saraples of zooplankton in a side arm (Sport-sziget) of the Ráckeve-Soroksár Danube for 39 days within the framework of a 1,5-year long study. During the research, 29 species of cladocerans and 9 species of copepods were recorded. We introduced a single index (Potential Dynamic Information loss; PDI) to determine the potential loss of information (%) when sampling frequency is reduced. The formula was calculated for the totál abundance, number of taxa, densities of the dominant taxa (Thermocyclops crassus, Bosmina longirostris, Moina micrura), adult:larva ratios of copepods and for two different diversity measures (Shannon, Berger-Parker). By means of this formula, we are able to detect the changes of the abova-mentioned variables at a given sampling frequency as compared to the changes within the whole study period. Key words: seasonal dynamics, Copepoda, Cladocera Bothár, A., 1987. Produktionsschátzung von Acanthocyclops robustus (G. O. Sars) in der Donau. 26. Arbeitstagung der IAD, Passau/ Deutschland, Wissenschaftliche Kurzreferate, 339-343. Bothár, A., 1988. Results of long-term zooplankton investigations in the River Danube, Hungary. Verh. Internat. Verein. Limnol. 23, 1340-1343. Bothár, A., 1996. Die lang-und kurzfristigen Ánderungen in der Gestaltung des Zooplanktons (Cladocera, Copepoda) der Donau - Probeentnahmestrategien. Limnologische Berichte Donau 1996. Band 1., 201-206. Bothár, A., Kiss, K. T., 1990. Phytoplankton and zooplankton (Cladocera, Copepoda) relationship in the eutrophicated river Danube (Danubialia Hungarica, CXI). Hydrobiol. 191, 165-171. Einsle, U., 1993. Crustacea, Copepoda: Calanoida und Cyclopoida. In: Schwoerbel, J & P. Zwick (Eds): Siisswasserfauna von Mitteleuropa, Bd. 8, Heft 4, Teil 1, Gustav Fischer Verlag, Stuttgart: 1-208. Ferrari, I., Cantarelli, M. T., Mazzocchi, M. G., Tosi, L., 1985. Analysis of a 24-hour cycle of zooplankton sampling in a lagoon of the Po River Delta. J. Plankton Res. 7, 849-865. Gulyás, P., 1987. Tágliche Zooplankton-Untersuchungen im DonauNebenarm bei Ásványráró im Sommer 1985. 26. Arbeitstagung der IAD, Passau/Deutschland, Wissenschaftl. Kurzreferate, 123-126. Gulyás, P„ Forró, L., 1999. Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója, 2. bővített kiadás. Vízi Természet- és Környezetvédelem, 9. kötet, Környezetgazdálkodási Intézet: 1-237. Gulyás, P., Forró, L., 2001. Az evezőlábú rákok (Calanoida és Cyclopoida) alrendjeinek kishatározója, 2. bővített kiadás. Vízi Természet- és Környezetvédelem, 14. kötet, Környezetgzd. Intézet: 1-198. Kim, H. W., Joo, G. J., 2000. The longitudinal distribution and community dynamics of zooplankton in a regulated large river: a case study of the Nakdong River (Korea). Hydrobiol. 438, 171-184. Maria-Heleni, Z., Michaloudi, E., Bobori, D. C., Mourelatos, S., 2000. Zooplankton abundance in the Aliakmon River, Greece. Belg. J. Zool. 130, 29-33. Mavuti, K. M., 1994. Durations of development and production estimates by two crustacean zooplankton species Thermocyclops oblongatus Sars (Copepoda) and Diaphanosoma excisum Sars (Cladocera) in Laké Naivasha, Kenya. Hydrobiol. 272, 185-200. Nagy, S., Dévai, Gy., Kertész, Gy., Grigorszky, I., Bárdosi, E., 2001. Populációdinamikai változások elemzése napi mintavételek alapján kerekesférgeknél, a Keratella cochlearis példáján. Hidr. Közi. 81, 426-428. Naidenow, W., 1998. Das Zooplankton der Donau. In: Kusel-Fetzmann, E., Naidenow, W., Russev, B. (ed.): Plankton und Benthos der Donau, Ergebnisse der Donau-Forschung, Wien, B. 4, 163-248. Ponyi, J., Péter, I., Zánkai, N., 1982. Az Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) (Copepoda, Calanoida) populációja szerkezetének és produkciójának naponkénti változása nyáron, a Balatonban. Hidr. Közi. 62, 260-266. Reckendorfer, W„ Keckeis, H., Winkler, G., Schiemer, F., 1999. Zooplankton abundance in the River Danube, Austria: the significance of inshore retention. Freshwat. Biol. 41, 583-591. V.-Balogh, K, Bothár, A., Kiss, K. T., Vörös, L„ 1994. Bacterio-, phyto- and zooplankton of the River Danube (Hungary). Verh. Internat. Verein. Limnol. 25, 1692-1694. Zagami, G., Badalamenti, F., Guglielmo, L., Manganaro, A., 1996. Short-term variations of the zooplankton community near the straits of Messina (North-eastern Sicily): relationships with the hydrodynamic regime. Estuar. Coast. Shelf Sci. 42, 667-681.