Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

71 másrészt a növényzet gyérítésével és a folyamatos célirányos kotrási munkálatokkal képes a növényzet terjedési ütemének lassítására, a feliszapolódás mértékének csökkentésére. Az őszi vízleeresztéssel biztosítja, hogy a vízi növények szaporító képletei télen kifagyjanak, és a magas szervesanyag tartalmú üledék oxidálódjon. Ez által megakadályozható, hogy az üledékből nagy mennyiségű szerves tápanyag kerüljön a tározó medencéi vizébe, amely a mineralizáció során újabb növényi tápanyagként válna hasznosíthatóvá. A fenntartási munkák másik fontos eleme a kotrási munkálatok. A kotrás célja: az áramlási útvonalak biztosítása, az áramlási holtterek kialakulásának megakadályozása, a feliszapolódás elkerülése, a szigetek magasítása, a hasznos tározótérfogat növelése, és vermelőhelyek biztosítása. Élőhely-tipológiai értelemben a Tisza-tó olyan hullámtér-szakasznak tekinthető, melyen az átlagosnál hoszszabb ideig tartózkodik a víz. Ebben a tekintetben leginkább a szabályozás előtti olyan mélyfekvésű ártéri területekre hasonlít, amelyeken a nagy elöntések után hosszú ideig visszamaradt a víz. A Tisza-tó mozaikossága indokolta azt, hogy a Víz Keretirányelv víztest kijelölési szempontjait is figyelembe véve a 4 medencéből 3 „természetes állóvíz" kategóriába történő besorolást kapott, (a 15-ös kategóriába került). Az Abádszalóki-medence pedig „erősen módosított" víztest lett. Ugyan ezt a besorolást kapta a Tisza tározótéri szakasza is (440-404 fkm). Összefoglalás A Kiskörei-tározó sekély tó típusú, átfolyásos tározó. A nyíltvízes terület részaránya jelenleg még nagyobb, mint a növényzettel fedett terület részaránya. Cél: a jeság megőrzése, a fenntartható fejlődés, valamint a tározó tervezett és rendszeres környezetbarát fenntartásának biztosítása. Aki a Kiskörei-tározó vadregényes területeit járja, igazi „időutazás" részesévé válik. A természet és az ember közös alkotásaként született piciny ablakon keresztül betekinthet a hajdan volt Tisza-táj csodálatos világába. Irodalom Bancsi, I.. 1977: Diurnal water-chemical investigations in an experimentál area at the Kisköre Water Barrage. Tiscia XII:3-10. Bancsi, I. 1987: A Kiskörei-tározó és térségének fizikai és kémiai viszonyai. In: Album a Kiskörei- tározó térségéről 123-137. B. Tóth, M„ Hamar, J. 1976: The part of water vegetation in eutrophication ina n experimentál area at the Kisköre River Barrage. Tiscia XI. 115-118. B. Tóth, M. 1977: A Kiskörei-tározó növényzete 1973-1977 között In: Bancsi I. (szcrk.) Adatok a Tisza környezettani ismeretéhez 93-95. B. Tóth, M. 1983: A Kiskörei-tározó térségének bakterioplanktonja. In: Bancsi I. et al.: A Kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai. Vízügyi Közlemények 4:604-609. B. Tóth, M. 1987: A Kiskörei-tározó és térségének bakterioplanktonja. In: Album a Kiskörei- tározó térségéről 139-146. Hamar, J. 1976: About the algae of the Kisköre River Barrage and environs. Tiscia XI. 45-58. Hamar, J. 1987: A Kiskörei-tározó fitoplanktonjáról. Album a Kiskörei- tározó térségéről 147-162. K. Szilágyi, E„ Zsuga, K, Lovas, A., T. Nagy, M. 2000: A makrovegetáció terjedésével kaapcsolatos vizsgálatok a Kiskörei-tározóban. Hidrológiai Közlöny, 80: 366-367. Muszkalay, L. 1987: A duzzasztás hatására létrejövő tározótéri mederváltozások. In: Album a Kiskörei- tározó térségéről 65-80. Nagy I. 1982: A Kiskörei-tározó hullámterének átalakítása. Vízügyi Közlemények. 3: 456—465. Papp, F. 1987: A Kiskörei Vízlépcső és rendszere környezetfejlesztési tanulmánya. In: Album a Kiskörei- tározó térségéről 17-26. Szilágyi, E. 2006: A Kiskörei-tározó makrovegetációjának dinamikája és természetvédelmi vonatkozásai PhD Doktori Értekezés. ISBN 963 472 9827.94-104. Waijandt J., Végvári P. 1987: A Kiskörei-tározó vízminőségének vízhasználatok szerinti értékelése és a vízminőség szabályozásának lehetősége. In: Album a Kiskörei- tározó térségéről 215-224. lenlegi állapot és területi arányok, valamint a fajgazdagThe Kisköre reservoir is 30 years old 'M. Teszárné Nagy, 'P. Végvári, '/. Bancsi, 'E. K. Szilágyi, 'A. Aranyné R., 'P. Kovács 1 Middle-Tisza District Environment and Water Directorate, 5000. Szolnok, Ságvári krt. 4. Abstract: 403,2 km from the estuary, the Kisköre reservoir was built in the Middle-Tisza area between 1967 and 1973. The construction of the barrage enabled the damming of the river bed and later of the flood plain. A low-land retention area evolved on the flood plain, inhering the river bed of the Tisza. The River Tisza preserved its originál bed even after the inundation of the area of the Lake Tisza. The different water bodies have created a diverse landscape in the last 30 years - large, continuous open water surfaces, riverbeds, oxbows, fens, islands. These habitats very much resemble the large marshlands and swamps of the flood plain prior to the river regulations, and they provide excellent habitats to the rich wild life of the area. Although the lake was inundated by the river's water, the physical and chemical condition of the water body has changed and it turnéd into a shallow still water with large surfaces. By the decomposition of the inundated dry-land vegetation, a lake-like subfluvial material was developed, now inhabited by special bentic fauna. The evolvement of the characterictic macrophytic community of the Kisköre reservoir was a progressive process. Keywords: low-land retention area, macrophytic community, diverse landscape