Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
1. szám - Rátky István–Rátky Éva: Lehetőségek a Tisza vízszállító-képességének javítására
38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 1. SZ. Az alkalmazott de Saint-Venant-íéle parciális differenciál-egyenletrendszeren alapuló előrejelző modell természetesen sokkal összetettebb, mint a Chézy-összejüggés. Ugyanakkor az egydimenziós modellben az energiaveszteséget lényegében a Chézy-összefiiggés segítségével közelítjük. Ehhez a K fajlagos vízszállító-képességi együtthatót használjuk, ami - a már említett megszorításokkal - az (3) összefüggésben adott módon függ a k, B, II h paraméterektől. A alábbiakban a Tisza Kisköre és a déli-országhatár közötti szakaszára a 2006. április 22.-én 06 órára számolt hidraulikai paramétereket mutatjuk be. Ebben az időpontban Szajol alatt gyakorlatilag a teljes hazai szakaszon a maximális vízszintek, míg a Tiszabő-Kisköre szakaszon már 'letetőzött', kb. 10 cm-el a tetőzések alatti szintek alakultak ki. így az említett szintekhez számolt hidraulikai jellemzők (B, R, és K) gyakorlatilag úgy tekinthetők, mint tetőző - és egyben közel permanens - értékek. Az 1. és 2. ábra a főmedri ( f m alsó indexszel jelölt) és a hullámtéri ( h t alsó indexszel jelölt) hidraulikus sugarak (R f m, R h,) valamint víztükör-szélességek (B f m, B h í) hossz menti változását mutatják. Itt és a későbbiekben is h t alsó index mindig a bal- és a jobb-hullámtér hidraulikai jellemzőinek összegére utal. Feltűnő a paraméterek igen erőteljes hosszmenti változása, sőt az /bekben gyenge trendet is fel lehet fedezni. A B h l(x) grafikonon jól látszik az egyes öblözeteknél és az érett kanyaroknál a B h l növekedése, (Mártélyi, Alpári-öblözet, Vezsenyi-, Tiszaroffí-kanyar, stb.) /. ábra. A főmeder és a hullámtér hidraulikus sugarának hossz-menti eloszlása 160 180 200 220 240 260 280 300 320 340 360 380 400 X, fkm 2. ábra. A főmeder és a hullámtér víztükör-szélességének hossz-menti eloszlása
