Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. 2006-os időintervallumra végeztük el. Jelen dolgozatban többek között néhány úgynevezett „box-and-whiskers" ábrát mutatunk be az adott paraméter évenkénti, illetve éven belüli változásairól. Az ábrázolás lényege, hogy egyetlen ábrában több statisztikát ábrázoljunk. így a mediánt egy téglalapba helyezzük, aminek alsó oldala az alsó, míg felső oldala a felső kvartilis. Ebből a téglalapból egy vonalat húzhatunk, ha adataink azt megkívánják, aminek hossza az interkvartilis terjedelem 1,5-szerese. Az ezen kívüli értékeket kiugróknak (körrel jelölve) nevezzük, ha azok az interkvartilis teljedelem 1.5 -3 szorosa közé esnek. Ezen intervallumon is kívül levő adatainkat extrém értéknek tekintjük (csillaggal jelölve, lásd az 5., 6., 7. ábrákat; ezek az SPSS programmal készültek). Eredmények és értékelésük: A mintavételi pontok a vizsgált 11 esztendőben alapvetően két nagy csoportot alkottak. Térbélileg ezek közelítően lefedték az I. és a II. ütem területét. Vizsgálatainkból két következtetést vonhatunk le, amelyekből kitűnik: milyen változások történtek a Kis-Balaton tározón 1996-2006. között. Az azonos csoporthoz tartozó mintavételi pontokat azonos geometriai alakzattal jelöltük (2. és 3. ábra). A 13 mintavételi pont közül kiemelt jelentőséggel bír a 202i pont, ami 1997 (2. ábra) és 1998 között áttér a makrofita vegetációval dúsan borított II. ütemet lefedő csoportból, az I. ütemet lefedő csoporthoz. Ezt a kapcsolatát megőrzi a vizsgálat teljes további időtartamára. A 202i áttérése azzal magyarázható, hogy az is az I. ütemhez hasonlóan nyílt vízterűvé alakult, s az I. ütemre jellemző folyamatok váltak uralkodóvá: erőteljes eutrofizációs folyamatok, magas klorofill-a tartalom (235 mg/m 3, hipertróf érték), és ennek következtében a makrovegetáció eltűnése az élőhelyről. 2006-ban már látszik, hogy stabilizálódott a határ az I. és II. ütem mintavételi pontjai között (3. ábra), amit a 2007. kontroll év is alátámaszt. A Kis-Balatonban lezajlott folyamatokból következik, hogy vannak olyan paraméterek, amelyek többé vagy kevésbé befolyásolják a benne lezajló változásokat. Azt kívántuk megtudni, mely paraméterek és milyen mértékben határozták meg a mintavételi pontok (élőhelyek) csoportba tartozását. Mivel a minden évre elkészített klaszter-csoportosítás nyomán tizenegy Wilks' lambda statisztika állt rendelkezésünkre, ezeket csoportosítottuk. Eredményként azt kaptuk, hogy a paramétereket a Wilks' lambda statisztikák alapján három csoportra lehet osztani (4. ábra). Az 1. csoportba az eutrofizáció mutatói [oldott P (mg/l), Klorofill-a (mg/m 3), lebegő anyag (mg/l)] kerültek és az ezek által befolyásolt vízkémiai paraméterek [pH, C0 3 2" (mg/l), HC0 3" (mg/l), oldott 0 2 (mg/l)]. Ezek felelősek az l-es ütem különállásáért és ezeknek volt a legkisebb a Wilks' labda statisztikáinak értéke, így ezek befolyásolták leginkább a klasztercsoportok alakulását. A 2. csoportba az eutrofizációs folyamatokkal szoros kapcsolatba hozható változók kerültek [Ca 2 + (mg/l), KOI-Ke (mg/l), Összes N (mg/l), Összes P (mg/l)]. A két víztér ezen mutatók alapján kevésbé különbözik, mivel a térbeli változékonyság nem oly nagy mértékű, mint az előző csoport mutatói esetében, de ezek is felelősek az I. ütem különállásáért. A 3. csoport változói, [NH 4-N (mg/l), N0 2-N (mg/l), N0 3-N (mg/l), Mg 2 +(mg/l), SO4 2 (mg/l), Cl" (mg/l), Fe 2 + (mg/l), Mn 2 + (mg/l), Na + (mg/l), K + (mg/l)] a Il-es ütem elválásában játszottak szerepet, értékeik a II. ütemen magasabbak voltak ugyan, de a csoportok kialakulásáért a legkevésbé feleltek. 2. ábra. Klaszter csoportok alakulása (1997) a KBVR-en 3. ábra. Klaszter csoportok alakulása (2006) a KB VR-en
