Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

11 a D. galeata x cullata, és az E. gracilis mutatott a nagy érzékenységet a turbulencia mértékével szemben. Nyugodt vízfelszín és szélcsendes, derült időjárás mellett mind a D. galeata x cucullata, mind az E. gracilis esetében megfigyelhető volt az éjszakai vándorlás. A korábbi tanulmányok döntő többsége az E. gracilis esetében (Sebestyén, 1933; Ponyi és H.-Péter 1986, Ringelberg et al. 1991) és a Daphnia sp. esetében is éjszakai vándorlásról számolt be (Davidson és Miracle 1997, Ramos-Jiliberto és Zúniga 2001). Általános, de nem egyértelműen bizonyított nézet szerint gerinctelen ragadozók jelenléte fordított vándorlást eredményez (Boronát és Miracle 1997, Alajárvi és Horppila 2004). Neill (1990) vizsgálatai szerint a plankton fordított vándorlása ismét éjszakai vándorlásúvá alakult át, amikor a véletlenül betelepült halak kifalták a zooplankton gerinctelen predatorát. A balatoni közösség estén viszont a planktonevő halak, halivadék predációs hatása jelentősebb, amely esetén az éjszakai vándorlás előnyösebb. A szélcsendes, derült időben kapott eredmények a balatoni zooplankton napi vertikális vándorlásának ideális állapotát mutatják. Ilyen feltételek a tó életében ritkán adódnak, gyakran támad élénk vagy erős szél. Szakirodalmi adatok és mérési eredményeink alapján elmondható, hogy a Balaton igen élénk hidrodinamikájú tó. 4 m s"' -nál nagyobb szélerősség statisztikailag nézve minden harmadik napon tapasztalható, 10 m sec"

1 -nál nagyobb érték pedig 12 alkalommal évente (Entz 1981, Meterológiai Állomás). Entz (1981) szerint egy 5 m sec"' szél 0,02-0,04 m sec"

1 -os áramlási sebességet eredményez a Balatonban. A 5 m sec"

1 sebességű szélben a fokozott vízmozgás eléri a mederfenéket, az üledék felkeveredése mellett tetemes mennyiségű vizet is szállít a szél irányában (Felföldi 1981). A hullámzás és a fokozott áramlás nem csak a vízi élőlények szállításában játszik fontos szerepet, de a felkevert, zavaros víz optikai tulajdonságai megváltoznak, átlátszósága és a fény behatolása csökken. Ezt az állapotot tükrözi 2007. szeptember 18-19.-én végzett vizsgálatunk. Megállapítottuk, hogy az E. gracilis és a Daphnia sp. napi vertikális vándorlása a vihart megelőző esti órákban az éjszakai vertikális vándorlásnak megfelelően alakult. A vihar alatt, és azt követően azonban az éjszakai vándorlástól eltérően az éjszakai vízrétegenkénti kiegyenlítődés elmaradt, és a reggeli, déli órákban is az állatok jelentős része a felső két méteres vízrétegben tartózkodott. A 220 cm-es és a 330 cm-es mintavételi pont zooplankton vízrétegenkénti denzitása között különbséget tapasztaltunk, a mélyebb víztestben az állatok egyenletesebben helyezkedtek el, míg a sekélyebben az állatok zöme a középső 1-1,5 méteres vízrétegben tartózkodtak. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy tekintettel a szeles napok nagy számára a balatoni zooplankton állomány vertikális rétegződése gyakran szenved zavart. Köszönetnyilvánítás Köszönjük Prof. Padisák Juditnak a segítséget. A kutatás a T-049365 sz. OTKA téma és az NKFP által támogatott 3B 022 04 BALÖKO projekt keretében valósult meg. Irodalom ALAJÁRVI, E. & HORPPILA J. 2004: Diel variations in the verticai distribution of crustacean zooplankton and food selection by planktivorous fish in a shallow turbid lake. International Review of Hydrobiology 89. (3) 238-249. ARMENGOL, X. & MIRACLE, M. R. 2000: Diel verticai movements of zooplankton in lake La Cruz (Cuenca, Spain). Journal of Plankton Research 22. 1683-1703. BORONÁT M. D„ & MIRACLE M.R. 1997: Size distribution of Daphnia longispina in the verticai profilé, Hydrobiologia, Volume 360, Numbers 1-3, 187-196. DAVIDSON, N.L., & KELSO, W.E. 1997: The exotic daphnid, Daphnia lumholtzi, in a Louisiana river-swamp. Journal of Freshwater Ecology (J. Freshwat. Ecol). Vol. 12, no. 3, pp. 431-435. ENTZ G„ & SEBESTYÉN O., 1942: A Balaton élete. Királyi Magyar Természettudományi Társulat ENTZ, B., 1981: Windgeschwindigkeit, Schwebstoffmengen und Lichtverháltnisse im Balatonsee.- BFB-Bericht, Burgenland 42: 69-78. FELFÖLDI, L. 1981: A vizek környezettana: általános hidrobiológia. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1-289. FOLT C.L. & BURNS C. W. 1999: Biological drivers of zooplankton patchiness. Trend sin Ecology & Evolution, 14, 300-305. GEORGE, D. G., & WINFIELD I. J. 2000: Factors influencing the spatial distribution of zooplankton and fish in Loch Ness, UK. Freshwater Biology, 43, 557-570. KVAM, O. V., & KLEIVEN, O. T. 1995: Diel horizontal migration and swarm formation in Daphnia in response to Chaoborus. Hydrobiologia, 307, 177-184. LAMPERT, W„ MCCAULEY E„ & MANLY B. F. J. 2003: Trade offs in the verticai distribution of zooplankton: ideál free distribution with costs? Proceedings of the Royal Society of London Series B-Biological Sciences, 270, 765-773. MOORE, M. V., PIERCE S. M, WALSH H. M., KVALVDC S. K., & LIM J. D. 2000: Úrban light pollution alters the diel verticai migration of Daphnia. Verh. Internat. Verein. Limnol. 27, 1-4. NÉDLI J., FORRÓ L., KORPONAI J„ & G.-TÓTH L. 2005: Daphnia species (Crustacea, Cladocera) and the genetic characteristics of their populations based on allozyme studies in Lake Balaton, Hungary. Opusc. Zool. Budapest, 36: 79-84. NEILL, W. E. 1990: Induced verticai migration in copepods as a defence against invertebrate predation. Nature 345: 524-526. PONYI J„ & H. PÉTER I., 1986: Az Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) napszakos vertikális vándorlása a Balatonban, Allatt. Közlem. 73: 69-77. RAMOS-JILIBERTO R., & ZÚNIGA L.R. 2001: Depth-selection patterns and diel verticai migration of Daphnia ambigua (Crustacea: Cladocera) in lake El Plateado. Revista Chilena De História Natural, Volume: 74, Issue: 3, Pages: 573-585. RAYMONT, J. E. G. 1983: Plankton and productivity in the oceans. 2nd Edition. Vol. 2: Zooplankton. Pergamon Press, Oxford, New York, Toronto, Sydney, Paris, Frankfurt: 1 - 824. RINGELBERG, J„ FLUÍ, B. J. G„ LINDENAAR, D„ & ROYACKERS, K.: 1991: Diel verticai migration of Eudiaptomus gracilis during a short summer period. Hydrobiol. Bull. 25: 77-84. SEBESTYÉN, O. 1933: A Leptodora kindtii Focke (Crustacea; Cladocera) napi vertikális vándorlása és az azt befolyásoló tényezők a Balatonban. MBKM 6. 104-118. The effect of turbulence on the verticai distribution of zooplankton assemblages in the Lake Balaton E. Baranyai, L.G.-Tóth andZ.G. Homonnay Abstract: In this two-year study we proved that there is a highly significant, negatíve relation between turbulence and the density of zooplankton assemblages. From the studied assemblage it is D. galeata x cullata and E. gracilis which showed the greatest sensitivity to the degree of turbulence. During calm and fair weather, when the watersurface was calm, too, for both D. galeata x cucullata and E. gracilis noctumal migration could be observed. We showed, that the verticai migration of two species started before the storm as the usual nocturnal migration, but during the storm this pattern couldn't be continued. Keywords: Balaton, verticai migration, turbulence, zooplankton