Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
7 A 4. ábrán hullámtéri holtmedreket ábrázoltunk és csoportosítottunk. Egyes medrek (H6, H9, Hl6, Hl7, H33) esetében az izotóparányok a nyári meleg/szárazság hatására csak kevéssé tolódtak el pozitív irányba (legalsó bekeretezett rész), míg a többi meder esetében erősebb (középső bekeretezett rész), illetve erős (legfelső bekeretezett rész) eltolódás jelentkezett. A kismértékű eltolódás valószínűleg arra mutat, hogy ezen holtmedrek vízkészletének jelentős része a Tiszából származik, ezért a csapadékszegény időszak alatt sem észlelhető olyan mértékű bepárlódás, mint azoknál a vizeknél, amelyek utánpótlásra csak a csapadékból számíthatnak. 8 O (%.| 4. ábra. A hullámtéri holtmedrek izotóparányeltolódásai Klaszteranalízis segítségével az októberi és augusztusi mintavétel esetében 3-3, illetve a májusi mintavétel esetében 2 osztályt alakítottunk ki. Az ellenőrzés során a diszkriminancia analízis 97 % (október), 94 % (május) és 97 % (augusztus) pontosságot hozott, vagyis az osztályok statisztikailag megállják a helyüket. A következő lépésben jelentést adtunk az egyes osztályoknak. -0.1 -0.2 -0.3 -0.4 -0.3 -0.6 -0.7 -0.8 -0 9 5. ábra. A májusi mintavétel stabilizotóp-vizsgálatának dendrogramja A májusi mintavételnél (5. ábra) azért tértünk el a 3 klaszteres megoldástól, mert feltételezésünk szerint a tavaszi áradás során a hullámtéren belüli holtmedrek vize elvileg ugyanolyan izotóparányokkal jellemezhető, míg a mentett oldaliak egy ettől eltérő csoportba kell, hogy tartozzanak. Itt tehát egy tiszai vízzel feltöltött holtmedrekből álló és egy a Tiszával kapcsolatban nem álló csoport elkülönülését vártuk. Az eredmények ezt a várakozásunkat alá is támasztják, de a két elkülönülő klaszterben a hullámtéri holtmedrek között találunk 3 (nyilakkal jelölt) mentett oldalit is. Ezek az eltérések azonban épp azokat a holtmedreket azonosítják, amelyek vízpótlása a relatív helyzettel nem magyarázható. Ezek a Zalkod melletti, a zsurki és a nagyari holtmedrek voltak. Mindhárom esetében egyértelműen vízbevezetés van (csatornából, illetve a holtmeder mederágyának kavicsos szivárgó rétegein keresztül). Az augusztusi és októberi minták osztályba sorolásának eredménye kissé eltér egymástól. Közülük a legkevésbé bepárlódott klaszterek 77 %-ban, az átmenetiben 50 %-ban és a legjobban bepárlódottak 60 %-ban egyeznek meg. Ez természetes, mivel a mintavétel nem ugyanabban az évben történt, valamint sem a tiszai áradások, sem pedig a csapadék- és párolgásviszonyok nem voltak ugyanolyanok. Az egyes holtmedrek átrendeződése az átmeneti és bepárlódott (valamint kisebb arányban a nem bepárlódott) csoportok között tehát természetesnek tekinthető. A jelenlegi vizsgálatok alapján úgy véljük, hogy azok a holtmedrek képezik a stabil besorolásúakat, amelyek besorolása nem változik a két időpontban, figyelembe véve azt is, hogy a környezeti feltételek különbözőek (6. ábra). 6. ábra. A stabil besorolású holtmedrek (1: nem bepárlódott, 2: átmeneti, 3: bepárlódott) A középérték mutatói közül a mediánt választottuk ki az elemzéshez, mivel a változók egy része nem normál eloszlású volt. Az 1. táblázatban összefoglaltuk a 8 l sO és 8D klaszterenként összesített mediánjait, ahol már jelentéssel is elláttuk az egyes klasztereket. 1. táblázat. A klaszterek stabilizotópjainak mediánjai Mintavétel Klaszterek S l sO (%«) 8D (%«) október nem bepárlódott -6.4 -54.5 október átmeneti -4 -42.8 október bepárlódott -1.8 -32.3 május nem bepárlódott -9.7 -71.1 május bepárlódott -6.828 -56.2 augusztus nem bepárlódott -6.898 -57.302 augusztus átmeneti -5.108 -49.344 augusztus bepárlódott -2.941 -39.094 A 7. ábrán mindhárom mintavétel klasztereinek médián értékeit ábrázoltuk, ahol a különböző jelek a mintavételeket jelentik, maguk a pontok pedig az ahhoz tartozó klasztereket. Láthatjuk, hogy ezek is kb. egy egyenesen helyezkednek el; a májusi pontok a legnegatívabbak, az októberi pontok pedig a legpozitívabbak. E szerint a klaszteranalízis is alátámasztja azt a feltevést, miszerint egyes holtmedrek közvetlen kapcsolatban állnak a Tiszával, míg mások az áradásokon kívül nem kapnak utánpótlást a Tiszából.
