Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

1. szám - Szigyártó Zoltán: A mértékadó árvízszint és a valószínűség

SZIG^^l^^^^^iiértékad^rvíz^ 33 2. Új miniszteri rendelettel intézkedjenek arról, hogy a mértékadó árvízszintek meghatározásához az évi legnagyobb jégmentes vízállások eloszlását normális eloszlással közelítsék. A mértékadó árvízszint feletti biztonsági méretet pedig — az árvédelmi mű által védett teriilet értékétől függően — 0,8-1,5 m között változzék. 3. Az árvédelmi biztonság jelenlegi helyzetének feltárása érdekében — az évi legnagyobb jégmentes vízállások 1971-el kezdődő adatsorait felhasználva és ezek normális eloszlását alapul véve, a „sorozatos statisztikai hipotézisvizsgálat" módszerével — az árvédelmi töltéssel rendelkező folyóink mentén haladéktalanul ellenőrizzék az 1 %-os árvízszintek alakulását. Továbbá ugyanilyen célból, ezzel egyidejűleg ellenőrizzék az árvízi medernek a mértékadó árvízszintekhez tartozó vízszállító-képességét is. Ezt követően ezeket a vizsgálatokat minden kerek ötödik évben ismételjék meg. 4. A szükséges elméleti kutatások elvégzésével készüljenek fel arra, hogy az évi legnagyobb jégmentes vízállások eloszlása a Tisza mentén, az árvízi tározók iizemelésének hatására meg fog változni. Megfelelő eljárás kifejlesztésével gondoskodjanak arról, hogy a tározók üzembeállítást követően is álljon rendelkezésre olyan eljárás, amellyel kis minták alapján (igen rövid idősorok felhasználásával) is megbízhatóan értékelni lehet az évi legnagyobb jégmentes vízállások eloszlásban bekövetkezett változásokat. 1. táblázat. Az 1 %-os árvízszint változása 1971 és 2002 között a Tisza, a Szamos és a kraszna egyes állomásainál Irodalom Barabás ti - Kovács S. - Reimann J.\ Növekednek-e az árvizek? Szemelvények a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének megalapozó tanulmányaiból. Szolnoki Műhely. Szolnok 2003. Barabás B. - Kovács S. - Reimann J.: Növekednek-e az árvízszintek? Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. IV. Árvízi gyakoriság vizsgálatok 2. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kht. (VITUKI). Budapest, 2005. 95-111. o. Bencsik B. . Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. Vízügyi Közlemények. Bpest. 1984. 2. füzet, 187-206. o. Bozsó D. - Takácsné Kárász J. - Zempléni A.: A bootsrap módszer alkalmazása. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. 111. Árvízi gyakoriság vizsgálatok 1. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kht. (VITUKI), Bpest, 2005. 71-92. o. Csorna J. - Szigyártó Z.: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Int.. Bpest, 1975. Csorna J. - Szigyártó Z: Folyók vízjárásának statisztikai jellemzése. Hidrológiai Közlöny, Budapest. 1969. 9. sz. 385-395. o. Domokos M\ Még egyszer a simuló eloszlásfüggvények misztifikálásáról. Vízügyi Közlemények, Budapest, 2002. 4. füzet, 652-667. o. Hankó Z. Kiss Z.: A mértékadó árvízről Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. XI. A mértékadó árvíz. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tud. Kutató Int. Kht. (VITUKI), Bpest, 2005. 7-94. o.' Hirschfeld (Hajós) S.: A Vízrajzi Osztály a vízépítészeti kiállításon. A) Sebességmérés és vízmércék. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet közlönye. XXX. Kötet, 3. füzet, 1896. Kleme's, V: A simuló eloszlásfüggvények és az L-momentumok fetisizálása a hidrológiában. Vízügyi Közlemények, Budapest, 2002. 4. füzet, 621-651.0. Kormány. A Kormány 1022/2003 (III. 27.) Korm. határozata a Duna és a Tisza árvízvédelmi müveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése). Laczay I.: A mértékadó árvízszintek aktualizálása. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ. Vízrajzi Intézet. Tanulmány (kézirat). Budapest, 1990. Márfai L\ A Tisza természetes visszaduzzasztásainak és süllyesztéseinek hatása a Maros makói szelvényének vízjárásában. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1984. 1. sz. 53-55. o. Nagy L.\ A kockázat számítás jelentősége a hidrológiai katasztrófák megelőzésében. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. XII. Árvízi kockázatszámítási tanulmányok. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kht. (VITUKI), Budapest, 2005.41-197. o. Reimann J. - V. Nagy I.: Hidrológiai Statisztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. Reimann J.\ Matematikai statisztikai módszerek árvízi gyakoriság elemzéséhez. ? Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat-becslési módszerek kidolgozása. IV. Árvízi gyakoriság vizsgálatok 2. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kht. (VITUKI), Bpest, 2005. 7-69. o. Reimann J. - Barabás B. - Goda L. - Kovács S.: Mértékadó árvízszintek felülvizsgálata. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. IV. Árvízi gyakoriság vizsgálatok 2. Környezeh'édelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kht. (VITUKI), Budapest, 2005. 71-94. o. Orlóci /. - Szesztay K. A.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. XII. Árvízi kockázatszámitási tanulmányok. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kht. (VITUKI), Budapest, 2005. 347-397. o. Rátky /.: Árvízi hurokgörbék közelítő számítása. Vízügyi Közlemények, Budapest, 2000, 2. füzet, 232-261. o. RényiA.: Valószínűség-számítás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954. Az évi legnagyobb jégmentes vízállások 1 %-os értékei (cm) Folyó Állomás 1901-1920 1971-2001 Változás Tisza Tiszabecs 639 739 100 Tisza Tivadar 958 1034 76 Tisza Vásárosnamény 986 1096 110 Tisza Lónya 929 969 40 Tisza Záhony 803 847 44 Tisza Dombrád 865 905 40 Tisza Tiszabercel 895 945 50 Tisza Tokaj 916 971 55 Tisza Tiszapalkonya *) 788 879 91 Tisza Tiszadorogma 844 887 43 Tisza Tiszafüred 816 863 47 Tisza Kisköre **) 929 1053 124 Tisza Tisza bő 994 1108 114 Tisza Szolnok 958 1065 107 Tisza Tiszaug 880 927 47 Tisza Csongrád 972 1007 35 Tisza Mindszent 1003 979 -24 Tisza Szeged 972 946 -26 Szamos Csenger 771 818 47 Szamos Rápolt 735 793 58 Szamos Nábrád 945 990 45 Szamos Olcsvaapáti 1007 1089 82 Kraszna Ágerdőmajor 744 733 -11 Kraszna Kocsord 760 751 -9 *) 1981. előtt Polgár **) 1989 előtt Taskony