Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
5. szám - Tanulmányok, cikkek: - Matkovics Lívia: A bigárti vízerőmű energetikai szerepe és hatása a Hernád vízgyűjtőjére
MATK.OVICS L.: A gibárti vízerőmű energetikai szerepe és hatása a Hernád vízgyűjtőjén 45 okoz. Ez a probléma körültekintő üzemeltetéssel kezelhető. A duzzasztott vízben hamarabb megindul a jégképződés, de a hő-rétegződés miatt a keletkező jég vékonyabb lesz. A kialakult jégréteg ellen a műtárgy fűtésével, ill. levegőztetésével lehet védekezni, valamint jégtörők, durva gerebek alkalmazásával. Az alvízen a megváltozott sebesség és áramlási viszonyok hatása miatt nem tud kialakulni összefüggő jégpáncél. A vízerőmüvek az árvízi viszonyokra is hatással vannak. A duzzasztott víz és a töltésezés magasabb árvízszintet eredményez, mely a felső szakaszon található településeket, és mezőgazdasági területeket veszélyezteti. A gibárti vízerőmű megépítése után a felduzzasztott folyó 1913-ban és 1923-ban elöntötte a felsőmérai birtokokat, ezért a duzzasztómű mellett árapasztót létesítettek. Az 1940-50 között épült árvízvédelmi töltések hatására megemelkedett víz 1952-ben töltésszakadást okozott a duzzasztómű fölött. Ezután épült meg az árapasztó surrantó. A Hernád vízgyűjtőjén csak Szlovákiában találhatók nagyobb tározók, melyek alkalmasak lehetnek árvízcsúcs csökkentésére. Megfelelő nemzetközi együttműködéssel a Hernádon található erőművek és a szlovákiai tározók üzemeltetésének összehangolásával szabályozni lehetne a levonuló árhullámokat. Az erőmű alatti folyószakaszt kevésbé veszélyeztetik az árvizek, a kisebb hozamok és a szabályozott lefolyás miatt. A Hernád szabályozatlansága következtében a folyón a vízerőművek környezetei számítanak árvízi szempontból a legstabilabb szelvényeknek. Másutt nagy hozamok esetén a folyó maga alakítja ki nagyvízi medrét, holtágakat, lefűződéseket hozva létre. felsődobszai vízerőmű visszaduzzasztása /40J 5.2.3. Ökológiai hatások A hordalék-lerakódás miatt a meder szemszerkezete megváltozik, mely a halak és a többi vízi élőlény életfeltételeit befolyásolja. A duzzasztott térben felhalmozódhat a biomassza, melynek bomlása során káros anyagok szabadulnak fel. A duzzasztott víz felszíne a kis sebességek, és a hő-rétegződés miatt gyorsan felmelegedhet, mely az oxigénellátás és a vízminőség romlásához vezet. Ha a meder partjára olyan növényzetet telepítenek, mely árnyékot vet a vízre, javulhat a víz minősége. Továbbá, nyáron érdemes az oldott oxigénben szegény melegebb felső rétegből a duzzasztómüvön át vizet kivenni, amivel javítható a folyó oxigén-háztartása. Télen a hőrétegződés kedvez a halaknak, melyek a mederfenéken telelhetnek. A hordalék-visszatartás másik hátránya, hogy a duzzasztóművön és a gerebeken fennakadó uszadékokat a többi kommunális hulladékkal együtt eltávolítják. Az uszadékfák számos növény- és állatfaj számára biztosítanak élőhelyet és védelmet a ragadozók ellen, ezért ezeket az árhullámokkal együtt az alvízi oldalra kellene juttatni. A lebegtetett és görgetett hordalék a fenéklakó élőlények életterét képezi, melyek a folyó ökoszisztémájának alapvető szerkezeti elemei. A morfológiai szempontok mellett tehát ökológiai szempontból is szükséges a megfelelő hordalékszállítás biztosítása, pl. a műtárgyak alatt. Csúcsra-járatáskor a vízfolyáson mesterséges árhullám vonul le. Ez az üzemeltetési mód kedvezőtlen hidromorfológiai változásokhoz és a vízi élővilág károsodásához vezet. Ökológiai megfontolásokból a csúcsra járatást meg kellene szüntetni, ezt azonban a gazdasági érdekek nem engedik meg, mivel éppen a csúcsigények kielégítése a vízerőmüvek egyik nagy előnye. Olyan megoldást kell tehát találni, amely mindkét fél számára elfogadható. A vízerőművek üzemeltetésében történő módosítások (pl. árhullámok nagyságának, ill. gyakoriságának csökkentése) áthidaló megoldás lehet. A halak számára a vízerőművek leküzdhetetlen akadályt jelentenek. A halaknak eltérő környezeti tényezőkre (vízhőmérséklet, lebegtetett hordalék, áramlási viszonyok) van szükségük pl. szaporodáskor, növekedéskor, téli nyugalmi időszakban. Az áramlással megegyező irányú vándorlás a kisebb halak számára a turbinákon át lehetséges, ez azonban gyakran a halak sérüléséhez vezet. A halak védelme érdekében a gépegységek előtt gerebet kell alkalmazni, ill. szükség szerint riasztóberendezést kell telepíteni, valamint körültekintően kell kiválasztani az alkalmazott turbinatípust. A gibárti vízerőműnél a halak és a turbinák védelmét szolgálja a gépház felett ferdén elhelyezkedő sűrű gereb. A halak áramlással ellentétes irányú vándorlását csak hallépcsők, vagy hal-utak segítségével lehet megoldani. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy mindkét irányban átjárhatók legyenek, az áthaladás jelentősebb idő és energiaveszteség nélkül történjen, és a gerinctelenek számára biztosított legyen az átjárhatóság. A gibárti vízerőműnél jelenleg nem üzemel hallépcső, a halak csak nagyvíz idején tudnak feljutni a folyón. A folyók átjárhatóságát biztosító műtárgyak a halzsilip, a hal-lift, a hallépcső és a hal-út. Anyaguk lehet mesterséges (pl. beton), illetve természetes (pl. terméskő). A halzsilip általában a duzzasztóművek pilléreiben kap he-