Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, cikkek: - Matkovics Lívia: A bigárti vízerőmű energetikai szerepe és hatása a Hernád vízgyűjtőjére

MATK.OVICS L.: A gibárti vízerőmű energetikai szerepe és hatása a Hernád vízgyűjtőjén 39 részletes felmérés azonban hosszadalmasnak ígérkezett, 15-20 évet is igénybevett volna. Megszületett tehát az elhatározás 1899-ben, hogy készítsenek egy előzetes felmérést folyóinkra, melynek keretein belül megtörténik a terület bejárása, a „víztömegmérés", a vízállás-észlelés és az esésviszonyok meghatározása. A vízfolyások hossz -szelvényeinek megrajzolása katonai térképek alapján történt. Az felmérés 1903-ban fejeződött be. [22] [23] 16. ábra: Benedek J. - Kandó K. - Viczián E. által kidolgozott erőmű- és villamos-energetikai hálózat térképe [15] 3.2. Meglévő, illetve tervezett vízerőművek Magyarországon elsőként a Rábán, Ikerváron építettek vízerőmüvet (1895-96). Az azóta épült vízerőmüvek és duzzasztóművek listáját a 3. és 4. táblázat tartalmazza. Az ország műszakilag gazdaságosan hasznosítható vízerő-potenciálja kb. 1000-1300 MW, melynek 72 %-át a Dunán, 10 %-át a Tiszán, 9 %-át a Dráván, 5 %-át a Rábán és a Hernádon és a maradék 4 %-át egyéb vízfolyásokon lehetne hasznosítani.[16] Ennek ellenére a kiépült müvek kapacitása összesen csupán cca. 50 MW. A Duna magyar szakaszán nincs vízerőmű, a tervezett Nagymarosi, Adonyi, illetve Fajszi erőmüvek megvalósulása eddig elmaradt, ellenben a folyó felső szakaszának energiáját több erőmű is hasznosítja (5. táblázat). A Tiszán két erőmű üzemel, a folyó hajózhatóvá tételét biztosító rendszer harmadik tagja, a Csongrádi vízlépcső nem épült meg. A Dráva magyarországi szakaszán szintén nem létesült vízerőmű, az országhatárig azonban 22 erőmű hasznosítja a folyó vizét. A Rábán és a Hernádon, illetve azok mellékfolyóin üzemel a hazai kis- és törpe vízerőmüvek többsége, és a további fejlesztések is itt várhatók. 2008-ban átadták a Rábán a Nicki duzzasztóműnél a Kenyeri vízerőmüvet, a Hernádon pedig megtörtént a Hernádszurdoki vízerőmű engedélyeztetése, a Körösön pedig Békésszentandráson terveznek kis vízerőmüvet. évi statisztika szerint Magyarország akkori területén 22647 vízkerék és 99 turbina üzemelt, 56 MW teljesítménnyel. A vízi-energetikai potenciál felmérésének igényét Kvassay Jenő fogalmazta meg, a kormány finanszírozta a felmérés költségeit, illetve 1905-ben gondoskodott az eredmények publikálásáról is. Mivel a kezdeményezés egyedülálló volt, a szakembereknek saját módszertant kellett kidolgozniuk. Az adatgyűjtés 1897-ben a Vág energetikai potenciáljának felvételezésével indult, a A tRrvR7Rtt VÍ7Í f=!rnmMvRkhnl - . JL; 3.3. Kis és törpe vízerőművek -Vízerőművek csoportosítása Magyarországon a társadalom laikus része és a politika elutasítja a nagy vízlépcsőket. A kis vízerőmüvek működésével azonban még a „zöldek" is egyetértenek. Kis vízerőműnek nevezzük a 0,1-10 MW teljesítményű erőmüveket, kis esésről pedig 15 m-nél kisebb esésmagasság esetén be-