Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
4. szám - Nagy Gergő Tamás–Nagy László: A Severn árapály-erőmű: megújuló tengeri energia
47 A Severn árapály erőmű: megújuló tengeri energia 'Nagy Gergő Tomas - 2Nagy László 'Universität Wien e.nagy-kelementá'kpr.a t 2BME Geotechnikai Tanszék lacinagy(a mail.bnie.hu Kivonat: A tengeri energia kihasználása várhatóan a jövőben jelentősen növekedni fog. Jelenleg 5 árapály erőmű üzemel a földön, meglehetősen szűkös kapacitással. A Severn torkolatában igen magas, a világon a második legmagasabb (15 méter) az árapály. Ide a mérnökök már a XIX. század óta készítenek terveket az árapály energetikai kihasználására. A globális klímaváltozás, az energiabiztonsági kérdések valamint a mostani megszorult gazdasági és politikai helyzet egyre komolyabb lépésekre kényszeríti a döntéshozókat. 2009 januárjában az illetékes kormány nyilvánosságra hozott egy listát a lehetséges gazdaságélénkítő befektetésekről, ami tartalmazza a Severn torkolatába tervezett gátat és két árapály lagúnát is. Kulcssavak: vízenergia, árapály erőmű 1. kép A Thomas Fulljames építőmérnök javasolta gát (3849) a mai Severn-híd helyén WALES Weston Super- Mare ANGLIA 1. ábra. A Severn árapály-erőmű helye Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozás. Földi értelemben az árapály, vagy régies nevén: tengerjárás a tenger szintjének periodikus emelkedése (dagály) és sülylyedése (apály), melyet a Hold és a Nap vonzásának változása okoz. A Hold vagy a Nap vonzása a Föld felszínének feléje fordított részére természetszerűen erősebben hat, mint annak a középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára. Míg tehát az égitest egyszer elvégzi „útját" a Föld körül (mire a Napnak 24 óra középidő, a Holdnak pedig átlag 24 óra 50 perc kell), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be vízszín emelkedés, ugyanannyiszor süllyedés. A tengerjárás ciklikusságának egyenlőtlenségeit ezért a következő tényezők befolyásolják: - Félhavi egyenlőtlenség: Különlegesen magas dagályok következnek be, ha a Hold és a Nap egy irányban (újhold), vagy egymással ellentétes irányban (telihold) foglalnak helyet. Kisebb a dagály és apály vízszintek közötti különbség, amikor a két égitest iránya a Földhöz képest nagyjából derékszöget zár be. - Mivel a Hold ellipszis pályán mozog a Föld közelsége idején jóval nagyobb vonzást fejt ki a földi víztömegekre, ami havi egyenlőtlenséget okoz. A legnagyobb dagályszintek akkor fordulnak elő, amikor a Föld napközelsége a Hold földközelségével esik egybe. - A dagálymagasságok deklinációs egyenlőtlenségét a Hold és a Nap pillanatnyi deklinációja, vagyis a keringési síkok egymáshoz viszonyított szöge befolyásolja. - Szélességi foki egyenlőtlenség: Az elméleti dagálymagasság ott lehet a legnagyobb, ahol a Hold a zenitben delelhet, ami az északi és a déli szélesség 28,5° közötti területen fordulhat elő. A tengeri energia kihasználása jelenleg több területen is fejlődik: - hullámenergia, a tengervízszint folyamatos hullámzásából származó energia, mely egyrészt jelenti egy adott ponton a vízszín változásból származó mozgás, másrészt jelenti a hullámok tovaterjedésével jelentkező relatív mozgás keltette energia begyűjtését,
