Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Faludi Gábor–Nebojszki László: A karapancsai szivattyútelep

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 4. SZ. 7. Faludi Gábor - Nebojszki László: A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai. Hidrológiai Közlöny, 2008. 4. 8. Faludi Gábor- Szádeczky Attila: Az 1956 évi jeges árvíz a Duna Magyarországi déli szakaszán. Hidrológiai Közlöny, 2002. 5. 9. Faludi Gábor - Kubatov János: 150 éve született Türr István Vízgazdálkodás 1975.6.; 1976. 1. 10. Ihrig Dénes: A karapancsai szivattyútelep biztosítása. Különlenyomat a Vízügyi Közi. 1934. január-márciusi füzetéből. Bp., 1934. 11. Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban. Újvidék, 1993. 12. Kenessey Béla: A csonka-magyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai, azok közgazdasági jelentősége. Bp. 1931. 13. Kósa Csaba: A Magyar föld javáért. Beszélgetés Ihrig Dénessel. Magyar Vízgazdálkodás 1981. 5. 14. Marczell Ferenc: Védett műemlék szivattyútelepeink. Jármüvek Mezőgazdasági Gépek 1980.6. 15. Nebojszki László: Az alsó-Duna-völgyi vízivilág. Természet Világa, 2003. 9. 16. Nebojszki László: A Mohácsi-sziget. Természet Világa, 2007. 7. 17. Nebojszki László: Bácskai vizek nyomában. Természet Világa, 2009. 3. 18. Nikita Andrejev: Izgrada i eksploatacija starih plovnih kanala u Backoj. JVP „Srbijavode" Beograd - VPC „Dunav" Novi Sad, Novi Sad, 2002. Jegyzetek 'A község 1904 óta használja a Hercegszántó nevet, korábban Szántóvá volt. A XX. század eleji 3500-3800 fős lakosságának jó 50 %-a magyar, a többi sokac, szerb, horváth, német, tót (szlovák). A római katolikusok mellett legnagyobb létszámban a görögkeletiek voltak. 2 Kiss József (1748, Buda - 1812, Zombor). Kiss Gábor (1751 körül, Eperjes - 1800, Bécs) 3Türr István olasz királyi altábornagy (1825. augusztus 11.. Baja 1908. május 3., Budapest) fáradhatatlan ügybuzgalommal, szívós eltökéltséggel, hazai és külföldi szakemberek, nemzetközi erőforrások bevonásával, kormánykörök és a közvélemény megnyerésével, nagy dinamikával azon tevékenykedett, hogy az ország és benne szülőföldje fejlődését felgyorsítsa. Tapasztalataival, tekintélyével, kapcsolataival magabiztosan, rugalmasan igazodott el a nemzetközi és hazai gazdasági-politikai események folyamatában, tenni akart és tenni tudott (vízgazdálkodás, mezőgazdaság, közlekedés, közművelődés). Türr a polgárosodás-európaiság agilis előmozdítója. "A Kissztapár-Újvidék közötti csatorna építésénél az első ásónyom és az alapkő elhelyezése Ferenc József császár-király nevéhez fűződik (1872. május 5). Az esemény megörökítésére Türr a helyszínen emlékoszlopot állíttatott. Az öntözés bátorítása érdekében Türr a csatorna mellett, Újverbász közelében, a társaság költségén 118 holdon öntözési mintatelepet létesített. Ezt követte a Péklapusztai 1000 holdas állami rizstelep kialakítása. 5Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy az Alsó-Bácska községei súlyos károkat szenvedtek a Duna-Tisza árvizeitől, az álló- és belvizektől. A szegedi árvízkatasztrófa (1879. május 12. éjjel) sokkhatása a Bácska egészére (is) kiterjedt, megkezdődött az önszerveződő védekezés. A vízlecsapolási érdekeltségekből az 1885. évi XXIII. t.c. - vízjogi törvény - alapján lecsapolási társulatok alakultak (1880 és 1890 között). Alsó-Bácskában 16 vízlecsapoló társulat szerveződött, a Szántova-Bezdáni 1889-ben. Közben 1877-ben megalakult a Mohács-Margittaszigeti Dunai Védgát Társulat. Ez azonban olyan nagy terhet jelentett 19. Papp-Váry Árpád - Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Budapest, 1989. 20. Pálfat Imre (szerk.) Magyarország holtágai. Budapest, 2001. 21. Porgányi Lajos: A Margittaszigeti Ármentesítő és Belvízlevezető társulat. In: Matolay Károly - Zsadányi Oszkár: Baranya vármegye Trianon után tíz évvel 1919-1920. Pécs, 1931. Kéziratok a./ Duna Múzeum, Esztergom Faludi Gábor: Tájékoztató a Baja-Bezdáni Tápcsatornáról és a Karapancsai szivattyútelepről. 1997. Halász Rudolf: A Karapancsai szivattyútelep. 2001. Józsa István: A hazai belvízvédelem muzeális szivattyúi. 2008. Rónay István: A Karapancsai szivattyútelep rekonstrukciója. 2001. Wisnovszky Iván: Emlékeim Ihrig Dénesről. 2006. b./ Türr István Múzeum, Baja Bognár József: Hercegszántó - Karapancsa. 2006. Szeghő László: Karapancsa és Hóduna. 2005. Szurcsik István: Térségünk agráriumának néhány jellemvonása Hercegszántó. 2004. Vélin Marin: id. Matiz János emlékezése. 1970. A kézirat beérkezett: 2009. április 30-án az érdekelteknek, hogy mielőtt érdemleges munkába kezdett volna, feloszlott. 6A főhercegeket Albrecht, Frigyes - „talpig ember"-ként, .jóságos úr"-ként jegyzi az emlékezet. Népszerűségüket növelte, hogy az ifjú főherceg - Albrecht felesége magyar köznemesi család leszármazottja, a bajai Bocskai Katalin tanítónő volt. Kisebbik lányuk tiszteletére az egyik csatornahíd a Nathália nevet kapta. 71985. nyarán dr. Szenti János bajai vízügyi igazgató utasítására 3 hét alatt az újbóli fagáz-üzemelést előkészítették (Gombás Miklós gépészmérnök, Kleisz Mihály gépészmérnök, Vados Attila csoportvezető). 1985. június 19-étől a már nyugdíjas korábbi fögépész, Bognár József - aki 30 éven át volt a telep vezetője - és Gorjanácz Mátyás gépész néhány napig újra fagázmeghajtással működtette a szivattyúkat. Az ünnepélyes, a múltat idéző bemutató alkalmával a Gépipari Tudományos Egyesület - Balogh Miklós villamosmérnök jóvoltából - a fagázüzemelést, mint ipartörténeti műemléket és oktatási anyagot 20 perces videofilmen rögzítette. *A közelmúltban jelent meg a karapancsai szivattyútelepet is bemutató 111 vízi emlék Magyarországon színes (történeti összefoglaló szöveg és képanyag) kötet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Szakállamtitkársága támogatásával. írta és szerkesztette dr. Szlávik Lajos és Fejér László, a fényképeket Vizy Zsigmond készítette. 'A Karapancsa néven ismert, jelzett tágabb tájegység nyugodt, csendes, csodálatos vidék (egykor szigorú határsáv), élő és holt vizek, halastavak, változatos erdők, vadak, madarak, természet és ember alakította környezet, a Duna-Dráva Nemzeti park keleti része. A szivattyúteleptől nyugatra (1 km) az egykori bellyei főhercegi uradalom Európa rangú vadászbázisa volt két kastéllyal. A teljes majorság eredetinek megfelelő rekonstrukciója - a Gemenc Zrt. jóvoltából megtörtént. A kis kastély ma teljes egészében vadászati emlékhely (múzeum), magas igénnyel, szakszerűen berendezett, gazdag, színes természetföldrajzi, gazdaságföldrajzi, történeti, néprajzi és vadászati anyaggal. FALUDI GÁBOR dr., a bajai (eddigi történelme alatt több elnevezéssel ismert) Vízgazdálkodási Főiskola ny. docense, történész. NEBOJSZKI LÁSZLÓ dr., a bajai Szent László ÁMK Vízügyi Szakközépiskola mémök-tanára. The pumping station in Karapancsa (Hungary) Faludi, G. - Nebojszki, L.