Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Faludi Gábor–Nebojszki László: A karapancsai szivattyútelep

FALUDI G. - NEBOJSZKI L.: A karapancsai szivattyútelep 31 30 méterrel meghosszabbították és vasbeton műtárggyal kapcsolták a csatornához. így a víz a gépház falával közvetlenül nem érintkezett. A munkák utolsó részében (1933 őszén) megerősítették a szívóaknát. (Ihrig, 1934) A következő időszakban csak kisebb, szükség szerinti javításokat-karbantartásokat végeztek. A szivattyútelep jelentős mértékben járult hozzá a Mohácsi-sziget nagy részén a mezőgazdasági termelés feltételeinek javulásához és az itteni földek értékének növekedéséhez: „...Hogy ilyen lecsapolások után a földek értéke mennyire emelkedhet, arról ékesen tanúskodik a Dávod község szomszédságában levő »budzsáki« terület, melynek katasztrális holdját a Margitta-szigeti vízleA Mohácsi-sziget 1870-előtt 2. ábra. Helyszínrajzok a 1956, jeges árvíz A telep hiteles történelmét megírni az 1956. évi kora tavaszi dunai jeges ár felidézése nélkül nem lehet. Akkor több méteres víz-jég borította el a szigetet és a szivattyútelepet is. Szerencsére a gépek nem üzemeltek. Ez az időszak volt a telep több mint 100 éves történetének legnagyobb megpróbáltatása. Ennek a már szinte hihetetlen és remélhetően újra nem ismétlődő tragikus eseménynek, a jeges árnak a bemutatására - egy a tárgykörünkhöz kapcsolódó, de tágabb összefüggéseket is felvillantó - korábbi dolgozatunk néhány részletét látjuk célszerűnek idézni. (Hidrológiai Közlöny 2002.5.) „A Duna magyarországi alsóbb régióiban élők az 1956 márciusában ismert és írott történelmünk legnagyobb, leggyorsabb és legpusztítóbb jeges árvizével szembesültek. Ujabb és újabb ár- és hideghullámok, eseti jégmozgás, lefagyó és összetorlódó jégtömegek, megbonthatatlan, 2-11 m vastag jégtorlaszok, viharos szél Soha nem tapasztalt gyorsaságú vízszintemelkedés, bizonytalan, lassú jégmozgás, visszaduzzasztó árvíz (Sió, Duna völgyi csapoló megalakulása és működésének kezdete előtt 6080 koronáért osztogatták, ma mint biztosan vízmentes területnek katasztrális forgalmi értéke 1600-1800 korona. " (Bácska, 1912. 46. szám.jún. 18.) A mély fekvésű terület kiváló adottságú, földjei jó minőségűek. A napfényes órák és a fagymentes napok száma magas, a csapadék és annak megoszlása kedvező. A belvíz-mentesítésnek volt döntő szerepe abban, hogy a Mohácsi-sziget lakóinak száma a XX. század elején megtöbbszöröződött, kialakult a tanyavilág, majd néhány kis település. Egészségesebbé vált az élet (megszűnt a malária), járhatóbb utak épültek, fejlődött és jövedelmezővé vált az agrártermelés. (Szurcsik 2004) A Mohácsi-sziget 1875-után Mohácsi-sziget alakulásáról Főcsatorna, Dráva). Addig nem mért vízmagasságok, alacsony, gyenge töltések - védekezés, védekezés —, kiürített települések, gátszakadások, elöntött területek, lerakódott iszaptenger (...) Március hónap második dekádjának első napjaiban (11-14) a sükösdi Vajastorok és Ersekcsanád közt 6 helyen, a Baja környéki folyószakaszon 2 helyen szakadt át a bal parti védtöltés. A Margitta(Mohácsi)-sziget nyugati szegélyén húzódó gát 14 helyen szakadt át. A Baja feletti szakadások szélessége 20-130 m, a város alattiaké 22200 m, mélységük 1,5-15 m közötti." (dr. Faludi-Szádeczky) ,,Dégen Imre kormánybiztos a legtapasztaltabb régi árvízvédekező mérnökökből helyi megbízottakat nevezett ki: Csepel szigetére Horváth Sándort a Dunabizottság szakértőjét, a Duna Dunaföldvár alatti szakaszára pedig Ihrig Dénest a VITUKI igazgatóját, a Margittaszigeti Társulat korábbi főmérnökét. Ez a fontos intézkedés az árvízvédekezés szakszerűségét volt hivatott biztosítani, és - amennyiben a védekezésre mozgósított szervezetek valóban engedelmeskedtek irányításuknak - jórészt biztosította is, de nem nagyon tudta kiküszöbölni a védekezés