Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A Szepesváralja (Spisské Podhradie, Szlovákia) környéki forráskúp-képző hideg szénsavas karsztos ásványvizek és lerakódásaik vizsgálata

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 4. SZ. 2. A mészkőkúpok áttekintő ismertetése és elterjedésük. Azért, hogy a vizsgált és tárgyalt szepesváraljai mészkőkúpok jelentőségét és egyediségüket kihangsúlyozzam, vázlatos áttekintést készítettem a világon előforduló legnevezetesebb mészkőkúpokról, melyeket már korábban részletesen ismertettem kontinensenkénti bontásban (Scheuer Gy. 2004-ben) Továbbá, beépítettem még a hazai legújabban felismert és leírt mészkőkúpok előfordulásait is. Észak-Amerikában Kanada északnyugati arktikus területein legnevezetesebb kúpképző hévforrás a Rabbit -kettle hotspring ahol a 20°C-os feltörő hévízből két jelentős nagyságú kúp képződik fenyvesekkel körülvéve. E kúpoktól délre már Brit Kolumbia tartományban a Fairmont Hotspringnél az Indián fürdőnek nevezett forrásnál képződött jelentős nagyságú kúp. Az Egyesült Államok területén is számos kúpképző hévforrás ismeretes. Alaszkában pl. az Arctic hotspring-i kúpok nevezetesek. A Yellowstone Nemzeti Parkban pedig a Szabadság sapka nevü kúp a legismertebb és a legszebb. Az Utah államban Buhler Springs, New Mexicoban a Soda Dam Springsnél halmozódtak fel kúpok, sőt itt a kúpok mellett hatalmas mészkőgerinc is képződött. Felkerestem még az USA-ban a világhírű sóstavakban képződő mészkőtornyokat is így többek között a Mono-tót ahol a tófenéken feltörő hidrotermák változatos tornyos kiválásokat hoztak létre. Ezekkel megegyező sublakusztris toronymészkő előfordulások vannak Kelet afrikai árokrendszerben Dzsibutihoz tartozó részen Abbe tónál ahol ezek a tornyok vagy toronyvonulatok nagy területen képződtek a tófenéken. Egyes tornyok magassága a 40 m-t is meghaladja. Ezek a mészkőtornyok az afrikai árokrendszerhez kapcsolódó kiterjedt hidroterma tevékenységnek egyik különleges és egyedi sublakusztris megnyilvánulás formája az arid területeken. Továbbá Dél-Amerikában is több jelentős mészkőkúpot írtak le pl. Peruban és Argentínában /Waring G. A. 1965./ Észak Afrikában az Atlasz-hegység területén is gyakoriak a mészkőkúpok. így Algériában is elterjedtek, melyek közül a legismertebb a Hammam Meskoutine-i előfordulás ahol kis területen belül mészkőkúp mező keletkezett több mint száz kisebb-nagyobb kúppal.

(Scheuer Gy. 1992.) Jelentős nagyságú előfordulásokat írtak még le a Kelet-Afrika-i árokrendszer nyugati ágához kapcsolódva a Kongói Köztársaság területéről is amelyek a Kiru-Kibali Ituru-i ma is aktív vulkáni övezetben halmozódtak fel. /Waring G. A. 1965./ Ázsiában is számos mészkőkúpot ismertettek. Ezek közül a törökországi, és az irániak a legismertebbek. Az irodalom részletesen ismerteti az iráni Zendan Szulejman-i. előfordulást ahol a forrásvíz egy óriás kúpot hozott létre, amelynek átmérője meghaladja az 500 m-t, magassága 110 m és a kúp tetején egykor 30 m átmérőjű forrástóból lépett ki az ásványvíz a felszínre. Belső Ázsiában a Pamir hegységben, továbbá a Tiensanban is több jelentős nagyságú mészkőkúpot ismertetett az irodalom /Szovjetunió Hidrológiája 1972./ Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán területéről. Kisebb önálló kúpok és nagy kúpmezők fordulnak elő Ausztráliában a Nagy-Medencéhez kapcsolódva. Ezek közül a helyszínen tanulmányoztam a többek között a Talaroo-i hévforrásoknál ma is képződő mészkőkúpot. Európában a leírások és helyszíni tapasztalatok alapján különösen Olaszországban Toscanaban, Róma környékén vannak hatalmas forrásmészkő előfordulások, de jelentősek még az oroszországi (Kaukázus) és a Kis-kaukázusban örményországi kiválások is. Kaukázusban a pleisztocén vulkánossághoz kapcsolódva a szénsavas hidrogén- karbonátos vizek /narzánok/ nagyon gyakoriak és ezeknél esetenként lapos mészkőkúpok képződtek. Oroszország európai részén a Kaukázus északi előterében fakadnak a Pjatyigorszki hévforrások, amelyek már a pliocén végétől kezdve hatalmas forrásmészkő előfordulást hoztak létre. Az előfordulásnál kimutatható az összekapcsolódó kúpok sorozata önálló egykori forrástölcsérekkel. E területen ma is a vulkáni utómüködés révén erősen szénsavas kalciumhídrogénkarbonátos hévizek a kúpképzők. Az örményországi forrásokat is a nagy C0

2 gáztartalom jellemzi, jelentős oldott sótartalommal, amelyet genetikailag posztvulkáni tevékenységgel magyarázzák. Az irodalom (Vartanyan. G. Sz. 1977.) több mészkőkúpot írt le és alakjuk szerinti csoportosításukat is elvégezte. Csehországban Karlovy Vary-i hévforrásoknál képződtek mészkőkúpok. Kovanda J. (1971.) könyvében részletesen ismerteti e kúpokat. Leírja és képet is közöl az un. mészbuborékos kiválásokról amelyek a magas C0

2 gáz tartalmú forrásfeltörések környezetében képződtek igazolva azt, hogy a források fakadási helyeinek közvetlen környezetében a mészkiválás nagyfokú dinamizmusa milyen különleges-beiül teljesen üres-mészbuborékos kiválási változatokat eredményezhetnek. Előzetesen megjegyzem, hogy ilyen kiválási változatot tapasztaltam és figyeltem meg a Szepesváraljától nyugatra fekvő Sziva Brada-i mészkőkúpnál is. Románián belül Erdélyben vannak jelentős nagyságú mészkőkúpos előfordulások, amelyek az ottani fiatal /pleisztocén/ vulkánossággal összefüggő magas szénsavtartalmú hideg-langyos ásványvizekhez (borvíz) kapcsolódnak. Legjelentősebbek a borszéki, románszentgyörgyi és dombrádi előfordulások. Hazánkban is a külföldi tapasztalatok alapján a Budai-hegységben és a Gerecsében paleo-hévforrásoknál felhalmozott forrásmészkövek egy része is forráskúpos kifejlődésü. Már Schréter Z. 1953 felismerte, hogy Békásmegyernél a paleo-hévforrások egy része feltörésük környezetében kúpokat hoztak létre. Kúpoknak írta le a következő előfordulásokat: Kálvária tető, Pusztahegy (kétcsúcsú kúp). Ezeken túlmenően a környéken a későbbi kutatások további kúpokat mutattak még ki (Scheuer Gy. 2004.) A Lukács-Császárfürdő forrásainak ősei is az Ördög árok baloldalán a Budai-hegység keleti peremi részén több helyen kúpokat hoztak létre de ezeket a római kortól kezdve csaknem teljesen lefejtették. Ezek a következők: Kondor utca, Törökvész, Fillér u., Szemlőhegy, Apostol u., Barsi u., Szőlészeti Kutató és Lepke utca. Ezeken a helyeken ma már csak kisebb-nagyobb elszórt eredeti helyzetükből kimozdult kisebb-nagyobb tömbök-