Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
4. szám - Csoma Rózsa–Gálos Miklós: A Duna vízjárásának hatása a talajvíz-viszonyokra az Infopark-Budapest térségében
4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 4. SZ. A kutak mért adatainak idősorát a 7. ábra mutatja, ahol a Duna Vigadó-téren észlelt vízszintjeit is feltüntettük. Jól követhető az egyes kutak üzemelési időszaka, a telepítésekkel és áthelyezésekkel. Bár az ábrán tájékoztató jelleggel a teljes, 7999-től kezdődő időszakot megadjuk, a továbbiakban csak a 2004-2008. idősort vesszük figyelembe, amikor az összes kút jelenlegi helyére került. Az egyes kutak szintjei egy-egy rövidebb időszaktól eltekintve együtt járnak, alig térve el a Duna szintjétől. Általában az EVTE-kutak szintje némileg alacsonyabb. Szembetűnő, hogy a legalacsonyabb a leginkább keleti ELTE-3 szintje nagyjából a teljes üzemidőben. 2.3. A Duna vízszintje A vizsgált terület közelében a Vízrajzi Szolgálat két felszíni vízrajzi törzsállomást üzemeltet. A vízmércék közül a Vigadó-téren található budapesti mérce az egyik leghosszabb észlelési idejű, míg a Kvassay-zsilip felvízi mércéje az elsőként megépült hajózsilippel gyakorlatilag egyidős. A vízmércék elhelyezkedését a Dunai Hajózási Térkép nyomán ( www.kdwizig.h u ) a 8. ábra mutatja. A vizsgált területhez legközelebb a Kvassay-zsilip felvízi mércéje van, azonban a kutak rendszeres észleléséhez a vigadó-téri értékek megadását írták elő. Míg ez a mérce valóban a főmeder szintjét adja meg, igaz mintegy 3 km távolságban, addig a Kvassay-zsilip felvízi mércéje - noha hagyományosan dunai mércének tekintjük - valójában már a Ráckeve- (Soroksári-) Dunán van. A két mérce vízszintjeit a Vízrajzi Evkönyvek, valamint a HYDROINFO és a Vízügyi Adatbank adatbázisai alapján állítottuk össze. A vizsgált időszak összhangban a kutak észlelésével az 1999. január 200H. december, melyet az 9. ábra mutat. Az időszak gyakorlatilag a teljes vízszintingadozás tartományát átfogja, hiszen a 2006. évi, mindkét mércén LNV-t kialakító árvíztől a 2003. augusztusi, LKV-t adó, illetve LKV-közeli vízállásig terjed. A szélső értékeket az ábrán külön jelöltük. Budapest (Vigadó-tér) "0-: 94.97 m B.f. Kvassay-zsilip felső "0": 94.76 m B.f. 8. ábra: A vízmércék helye 99.01 00.01 01.01 02.01 03.01 04.01 05.01 06.01 07.01 08.01 09.01 9. ábra: A Duna A vízmércék segítségével a két híd közötti vizsgált szakasz bármely szelvényére a Duna szintjei interpolálhatok. Azonban a 9. ábra is mutatja, hogy a Kvassay-zsilip adatsora hiányos. Ennek kiegészítésére egy hosszabb, az 19962008. időszak meglevő adatai alapján mércekapcsolati görbét szerkesztettünk, mellyel a hiányzó vízszintek pótolhatók (Csorna-Gálos, 2008), s az idősor a megfelelő helyre transzformálható. szintje Budapestnél Vizsgálataink szempontjából az 1643.3 fkm szelvényt tekintettük mértékadónak, mely az ELTE-3. kút közelében található. Ezt az idősort külön nem adjuk meg, hiszen a 9. ábra két görbéje között kell haladjon. Mindezekkel lehetőség nyílt a két állomás vízszinttartóssági görbéinek elkészítésére is (Csorna —Gálos, 2008.). 2.4. A térség csapadékviszonyai A talajvízszinteket esetlegesen jelentősen befolyásoló
